Béna kacsa a munkavédelem
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz ingatlanokat üzemeltető, gépjárműveket és tárgyi eszközöket biztosító igazgatóságra bízta több ezer minisztériumi dolgozó munkavédelmét a kormány. A Miniszterelnökség, az igazságügyi és külügyi tárca szerint ez helyes, és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra (KEF) vonatkozó kormányrendeletre hivatkoznak, amely azonban iroda ingatlanok kezelésére vonatkozik és nem az ott dolgozók munkavédelmére. Fura helyzetben vannak a minisztériumok, amelyek nem foglalkoztatnak munkavédelmi szakembereket, pedig erre a Munkavédelmi Törvény kötelezi őket.
Erősebb a Munkavédelmi Törvény
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy vélhetően nincs minden rendben a minisztériumok munkavédelmével, pedig saját alkalmazottaik biztonságáért a minisztériumok és azok munkavédelmi szakemberei felelnek. Az 1993. évi XCIII. Mvt. 2.§ (2) bekezdése alapján a munkáltatók, ez esetben a minisztérium dolga az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A Munkavédelmi Törvény szerint az 1000 fő feletti létszámú munkáltatóknak foglalkoztatnia kell egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakembert teljes munkaidővel, az 500 fő felettieknek pedig egy középfokút 4 órában.
Az 500 és 1000 főt meghaladó létszámú minisztériumok és háttérintézményeik többsége ennek ellenére nem foglalkoztat munkavédelmi szakképesítésű szakembereket. A háttérintézményeivel együtt körülbelül 1500 fős Miniszterelnökség állományában nincs munkavédelmi feladatokat ellátó személy. A HR Portál kérdésére arra hivatkoztak, hogy a 250/2014. (X. 2.) Kormányrendelet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról (KEF) 3. §-a alapján biztosítja a szolgáltatásait a KEF a Miniszterelnökség számára. Az írták, hogy a jogszabály 1. mellékletében van nevesítve a munkavédelmi szolgáltatás.
A Miniszterelnökség hivatkozása „érdekes”, mivel a kormányrendelet „Iroda ingatlanok kezelése” cím alatt az épületekkel kapcsolatos munkavédelmi feladatok ellátásával bízza meg a KEF-et, és nem a személyekével. Tehát a kormányrendelet nem ad megfelelő indokot arra, hogy a Miniszterelnökség ne foglalkoztasson munkavédelmi szakképesítésű szakembert. A Miniszterelnökség közlése szerint – talán a KEF állományába tartozó – 150 fő teljesít munkavédelmi feladatokat a 21 megyei kormányhivatalban, míg 15 háttérintézménye közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen két, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban egy ilyen szakember dolgozik.
Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) ugyanerre a kormányrendeletre hivatkozva a KEF látja el a munkavédelmi feladatokat. A hozzá tartozó Igazságügyi Hivatal szervezete, állománya (az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szétválasztása miatt) most alakul ki, lapunkat arról tájékoztatta az IM, hogy a munkavédelmi szakképesítésű kolléga hamarosan munkába áll.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) a KEF biztosítja az épületekkel kapcsolatos tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását. Jellemzően külsős partnerek szolgáltatnak a KKM-hez tartozó intézményekben. A Balassi Intézet, Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Magyar Nemzeti Kereskedőház munkavédelmi szakképesítésű szakembert nem foglalkoztat, e feladatokat minden esetben szerződéses partnerek látják el. Az EXIM Bank is vállalkozási szerződés keretében biztosítja a kötelező munkavédelmi feladatok ellátását, valamint az üzemeltetési munkatársuk rendelkezik munkavédelmi képesítéssel is (munkavédelmi technikus OKJ). A Nemzeti Befektetési ügynökség (HIPA) tűz- és munkavédelmi feladat ellátásának sürgős előkészítése folyamatban van külső partnerrel – tájékoztatta a HR Portált a KKM. Az ügynökség jelenlegi állományában nincsen olyan munkatárs, aki már sikeresen megszerezte a munkavédelmi feladatok átfogó ellátásához szükséges szakképesítést. Az állományon belül a munkahelyi elsősegélynyújtásra felkészített egy munkatársat heti 40 órában foglakoztatják, és a feladatköréhez előírt felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.
A honvédelmi tárcára nem vonatkozik az említett kormányrendelet, 10 saját szakembere van: 9 felsőfokú, 1 középfokú szakképesítéssel rendelkezik, 4 megbízással, 6 teljes munkaidőben végzi feladatát. A Belügyminisztériumnak saját rendelete él, háttérintézményeivel együtt 16 teljes és 9 részmunkaidős munkavédelmi szakképesítésű szakembert foglalkoztatnak. A többi tárca – többek között a munkavédelmet, munkaügyet magába szippantó NGM – nem válaszolt kérdéseinkre.
Miért rejtegetik?
Akkor csökkent a munkavédelem és munkaügy függetlensége, ereje, amikor a legnagyobb szükség volna rá. A kormány megszüntette a munkavédelmi és munkaügyi felügyeletet (OMMF), és 108 főt elbocsátott, tavaly a helyére állított Nemzeti Munkaügyi Hivatalt is lebombázta. Jelenleg Foglalkoztatás Felügyeleti Főosztály néven a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik alosztályává minősült a munkavédelem és munkaügy.
Éppen akkor vették el a függetlenségét, dugták el a munkavédelmet és munkaügyet az NGM egyik kulisszájába, amikor a deklaráltan ipari termelésre hangolt gazdaságban értelemszerűen nagyobb figyelmet követel a munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságok feltárására és büntetése. Másrészt felmerül a gyanú, hogy a kormányzat befolyásolni akarja, melyik cég kapjon több ellenőrzést, komolyabb bírságokat, míg másokat, a neki kedvesebbeket „megvédheti” az ilyen csúnyaságoktól.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy vélhetően nincs minden rendben a minisztériumok munkavédelmével, pedig saját alkalmazottaik biztonságáért a minisztériumok és azok munkavédelmi szakemberei felelnek. Az 1993. évi XCIII. Mvt. 2.§ (2) bekezdése alapján a munkáltatók, ez esetben a minisztérium dolga az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A Munkavédelmi Törvény szerint az 1000 fő feletti létszámú munkáltatóknak foglalkoztatnia kell egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakembert teljes munkaidővel, az 500 fő felettieknek pedig egy középfokút 4 órában.
Az 500 és 1000 főt meghaladó létszámú minisztériumok és háttérintézményeik többsége ennek ellenére nem foglalkoztat munkavédelmi szakképesítésű szakembereket. A háttérintézményeivel együtt körülbelül 1500 fős Miniszterelnökség állományában nincs munkavédelmi feladatokat ellátó személy. A HR Portál kérdésére arra hivatkoztak, hogy a 250/2014. (X. 2.) Kormányrendelet a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról (KEF) 3. §-a alapján biztosítja a szolgáltatásait a KEF a Miniszterelnökség számára. Az írták, hogy a jogszabály 1. mellékletében van nevesítve a munkavédelmi szolgáltatás.
A Miniszterelnökség hivatkozása „érdekes”, mivel a kormányrendelet „Iroda ingatlanok kezelése” cím alatt az épületekkel kapcsolatos munkavédelmi feladatok ellátásával bízza meg a KEF-et, és nem a személyekével. Tehát a kormányrendelet nem ad megfelelő indokot arra, hogy a Miniszterelnökség ne foglalkoztasson munkavédelmi szakképesítésű szakembert. A Miniszterelnökség közlése szerint – talán a KEF állományába tartozó – 150 fő teljesít munkavédelmi feladatokat a 21 megyei kormányhivatalban, míg 15 háttérintézménye közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen két, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban egy ilyen szakember dolgozik.
Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) ugyanerre a kormányrendeletre hivatkozva a KEF látja el a munkavédelmi feladatokat. A hozzá tartozó Igazságügyi Hivatal szervezete, állománya (az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szétválasztása miatt) most alakul ki, lapunkat arról tájékoztatta az IM, hogy a munkavédelmi szakképesítésű kolléga hamarosan munkába áll.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) a KEF biztosítja az épületekkel kapcsolatos tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását. Jellemzően külsős partnerek szolgáltatnak a KKM-hez tartozó intézményekben. A Balassi Intézet, Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Magyar Nemzeti Kereskedőház munkavédelmi szakképesítésű szakembert nem foglalkoztat, e feladatokat minden esetben szerződéses partnerek látják el. Az EXIM Bank is vállalkozási szerződés keretében biztosítja a kötelező munkavédelmi feladatok ellátását, valamint az üzemeltetési munkatársuk rendelkezik munkavédelmi képesítéssel is (munkavédelmi technikus OKJ). A Nemzeti Befektetési ügynökség (HIPA) tűz- és munkavédelmi feladat ellátásának sürgős előkészítése folyamatban van külső partnerrel – tájékoztatta a HR Portált a KKM. Az ügynökség jelenlegi állományában nincsen olyan munkatárs, aki már sikeresen megszerezte a munkavédelmi feladatok átfogó ellátásához szükséges szakképesítést. Az állományon belül a munkahelyi elsősegélynyújtásra felkészített egy munkatársat heti 40 órában foglakoztatják, és a feladatköréhez előírt felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.
A honvédelmi tárcára nem vonatkozik az említett kormányrendelet, 10 saját szakembere van: 9 felsőfokú, 1 középfokú szakképesítéssel rendelkezik, 4 megbízással, 6 teljes munkaidőben végzi feladatát. A Belügyminisztériumnak saját rendelete él, háttérintézményeivel együtt 16 teljes és 9 részmunkaidős munkavédelmi szakképesítésű szakembert foglalkoztatnak. A többi tárca – többek között a munkavédelmet, munkaügyet magába szippantó NGM – nem válaszolt kérdéseinkre.
Miért rejtegetik?
Akkor csökkent a munkavédelem és munkaügy függetlensége, ereje, amikor a legnagyobb szükség volna rá. A kormány megszüntette a munkavédelmi és munkaügyi felügyeletet (OMMF), és 108 főt elbocsátott, tavaly a helyére állított Nemzeti Munkaügyi Hivatalt is lebombázta. Jelenleg Foglalkoztatás Felügyeleti Főosztály néven a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik alosztályává minősült a munkavédelem és munkaügy.
Éppen akkor vették el a függetlenségét, dugták el a munkavédelmet és munkaügyet az NGM egyik kulisszájába, amikor a deklaráltan ipari termelésre hangolt gazdaságban értelemszerűen nagyobb figyelmet követel a munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságok feltárására és büntetése. Másrészt felmerül a gyanú, hogy a kormányzat befolyásolni akarja, melyik cég kapjon több ellenőrzést, komolyabb bírságokat, míg másokat, a neki kedvesebbeket „megvédheti” az ilyen csúnyaságoktól.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?