Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Lazuló fegyelem - számít-e a munka védelme ma Magyarországon?

Teljesen átalakult a munkaerő-piaci intézményrendszer az elmúlt években, s közben drasztikusan csökkent a munkaügyi és a munkavédelmi helyzetre közvetlenül kiható ellenőrzéseket végző munkaügyi, illetve munkavédelmi felügyelők száma. A munkahelyeken lazult a munkavédelmi fegyelem, nőtt a tragikus esetek, megbetegedések, szabálytalanságok száma, hiszen nincs visszatartó erő és kontroll – tapasztalják az érdekvédők, melyet a hivatal kissé hiányos statisztikája is visszaigazol. A szaktárca a veszélyes ágazatok fokozott ellenőrzésétől várja a munkavédelmi helyzet javulását, holott számos intézkedésre lenne szükség.

„Vízzel teli aknába zuhant két munkás, miután egy munkagép felborult a farakományával és maga alá temette őket. Egyikük menekült csak meg.”.„Egy ember meghalt, két munkást életveszélyes, hármat könnyű mérgezési sérülésekkel szállítottak a debreceni Kenézy kórházba, miután négy karbantartó egy járműjavító telepen tárolt, korábban gáztárolásra használt vasúti tartálykocsin végzett munkát. A munkások semmilyen védőfelszerelést nem viseltek.” Csak néhány hír a 2014-ből, amely jól példázza, milyen sokba kerül egy rossz mozdulat vagy a gondatlanság, a hazai munkavédelmi helyzetet azonban nem ezen hírek alapján ítéljük meg, hanem többi között a hatóság éves ellenőrzési tapasztalataiból. Már ha lenne. Az időközben megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság munkavédelmi főosztálya csupán a januártól szeptemberig terjedő időszakról közölt adatokat tavaly. A Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége (VDSZ) sejtése szerint a kormány azért tartja vissza a számsort, mert „drámai” és egyértelműen az ellenőrzés hiányára, vagyis a munkaügyi hivatal rossz átalakítására utalnak. - Zajlik az adatfeldolgozás. A munkabaleseti jegyzőkönyv 2014. január elsejei változását követően az adatszolgáltatás pontatlansága miatt feldolgozási nehézségek adódtak – közölte a gazdasági tárca portálunkkal.

Nem az ellenőrök létszámán múlik az ellenőrzések száma?

Az ellenőrzések a munkaügyi és a munkavédelmi helyzetre közvetlenül kihatnak, így egyáltalán nem mindegy, hány ellenőr, menyi ellenőrzést hajt végre. A hatóság statisztikájából jól látszik - amit egyik fél sem tagad -, hogy sokkal kevesebb ellenőrzés történt az elmúlt években, mint korábban. 2013 első kilenc hónapjában 323 ezer munkavállalót érintettek a munkavédelmi ellenőrzések, 2014-ben pedig már csak 271 ezret. A gazdasági tárca azonban hozzátette: az egy felügyelőre jutó ellenőrzések száma kicsit emelkedett, így az ellenőrzések hatékonysága javuló tendenciát mutat. Vagyis „a kevesebb néha több” esetével állunk szemben. Az NGM azonban azt nem árulta el, pontosan hány ellenőr fogja a jogszabályok betartását ellenőrizni a munkahelyeken 2015-ben.



Romlott a munkavédelmi morál a munkahelyeken

A munkavédelmi hatóság által hozott intézkedések száma évente közel 100 000, így a munkavédelmi fegyelem terén jelentős változást nem tapasztaltunk – fogalmaz óvatosan az NGM. Szerintük csupán „változó” a munkáltatók jogkövető magatartása és a kisebb, kezdő vállalkozások az ismeretek hiánya miatt „több problémával” küzdenek. A VDSZ azonban nem ilyen finomkodó: tapasztalataik szerint hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem, nincs visszatartó erő és kontroll, ezért nőtt a tragikus esetek száma.

Tény, hogy 2014 kilenc hónapjában az ellenőrzött 13 586 munkáltató 83,9 százaléka szabálytalankodott munkavédelmileg, szemben 2013-as év azonos időszakában regisztrált 82,4 százalékhoz képest. Az ellenőrzött munkavállalók 62,9 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot. Ez az arány 2 százalékkal magasabb, mint az azt megelőző év azonos időszakában (60,9 százalék). 57 766 fő volt súlyos szabálytalansággal érintett, mely 2,1 százalékkal kevesebb, mint a 2013. I-III. negyedévi 35 százalékos súlyosan veszélyeztetett 68 773 fős létszám – olvasható a hatóság jelentésében. A felügyelők a legtöbb intézkedést a „botlás- elesés és elcsúszás veszély” és a „munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt hozták. Vagyis bár az NGM magyarázata némiképp csúsztatás, van valóságalapja a cégek ismerethiányának. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelmi ismeretek átadására.

Több baleset, megbetegedés

2012-ben 17025 munkavállalót, 2013-ban 17 222 munkavállalót ért baleset a munkahelyén Magyarországon. Három éve 57 ember halt meg, míg két éve 53-an veszítették életüket munkavégzés közben. (Bár ha az összes balesetet ide soroljuk, akkor ez a két szám 62 és 75. Akár 30 százalék különbség is lehet ugyanis a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a baleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott adatok között. Lásd az erről szóló infografikát.) Sokkoló, hogy kilenc hónap alatt 134 balesetet jelentettek a hatóságnak, amelyből 65 halálos, 35 életveszélyes, 23 súlyos csonkolásos, valamint 11 egyéb súlyos baleseti esemény volt.



A tavaly három negyedév alatt bejelentett 260 foglalkozási megbetegedés gyanú és 44 fokozott expozíciós eset jelentős emelkedést mutat a 2012-höz (161) és 2013-hoz (165) képest. A hatóság szerint ez „a bejelentési fegyelem javulásának és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tömeges megbetegedéseknek is tulajdonítható”, vagyis a munkavédelmi helyzet romlása mint ok fel sem merül. Munkavédelmi bírság kiszabására az esetek 3 százalékában, 494 alkalommal került sor, 133,356 millió forint értékben. Ez is elenyésző arány.

A munkáltatók 69, míg a foglalkoztatottak 70 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket a hatóság 2014 első három negyedévében. 2013-ban 67-67 százalékot érintettek a szabálytalanságok. Az érintett munkavállalók 12 százalékát (8 477) alkalmazták szerződés és bejelentés nélkül a vizsgált cégeknél.

Az adatok értelmezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkaerő-piaci helyzetet sem, hiszen kevesebb munkahelyen, kevesebb baleset fordulhat elő. (közmunka nélküli statisztika) A munkaügyi ellenőrzések eredményei is tovább árnyalják a képet. Gondolható, ha egy munkavállalót be sem jelenti a munkáltatója, csal az adókkal, a munkabérrel, a munkaidővel, a szabadsággal, mennyi figyelmet fordít a munkavédelemre, a tájékoztatásra, a védőfelszerelésre, a megfelelő munkakörülmények kialakítására. A balesetek számánál pedig lényeges háttér információ, hogy csak a bejelentett, jegyzőkönyvben szereplő balesetek számítanak bele a munkabaleseti statisztikába. Hány baleset történhet a hatóság tudta nélkül? A statisztika, sok más adatsorhoz hasonlóan, nem feltétlenül a valós helyzetet mutatja. De még így is jól látszik, hogy baj van. Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal ügyvivője szerint elsősorban a kis, közép, és mikrovállalkozások körében, különös tekintettel a mezőgazdaságra, rossz a helyzet. - A birtokpolitika megváltozásával jelentősen megemelkedett a családi gazdaságok száma, amelyekre - mint tudjuk – a munkavédelmi törvény előírásai csak akkor vonatkoznak, ha legalább egy alkalmazottjuk van, márpedig erre a szektorra nem ez a jellemző. A szakember szerint ezen változtatni kellene.

Miért szüntették meg a munkaügyi hivatalt valójában?

Borhidi Gábor
Borhidi Gábor szerint éppen a balesetek magas számában keresendő a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakításának egyik oka. Az OMMF feladatait 2012-ben átvevő NMH ugyanis, miként a cikk elején is említettük, 2015 január elsején megszűnt, a munkavédelmi és a foglalkoztatási szakterület, vagyis a szakmai irányítási és koordinációs feladatok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek. (Lásd keretes írásunkat) A munkavállalói oldal képviselője szerint az átalakítást indokolhatja több lényeges kormányzati feladat elmaradása is: így nem került kiadásra a 2009-2012 évekről szóló Munkavédelem Nemzeti Politikája, a Nemzetgazdaság Munkavédelmi Helyzetéről szóló jelentés pedig csak jelentős késéssel készült el, néhány fontos jogszabály kiadása is még várat magára.

Több sajtóorgánum az átalakítás okaként a költségcsökkentést és a források nagy részének közfoglalkoztatásba való átcsoportosítását nevezte meg. Tény, hogy minden eddiginél többet költenek közfoglalkoztatásra 2015-ben. „Az aktív eszközökre biztosított összegek nem csökkentek” – cáfolta az előzőeket a gazdasági minisztérium. Sőt, a hazai források mellett egyre több uniós pénzt kívánnak felhasználni.

A munkaügyi központoknál és a kirendeltségeknél dolgozó kollégák látják el a jövőben is a munkaerő-közvetítéssel kapcsolatos feladatokat. Kérdés, akkor miért hivatkoznak az átalakításnál éppen arra, hogy „a munkaügyi hivatal a korábbi struktúrában nem képezett hidat a munkáltatók és az álláskeresők között” és arra, hogy egy olyan új intézményi struktúrát kívánnak létrehozni, amely „a szolgáltatói szerepre fókuszál és képes hatékonyabban elérni a versenyszférában alkalmazható munkaerőt”.

A NMH munkatársai elsősorban irányítási, szabályozási funkciókat láttak el, a munkaerő-közvetítés decentralizáltan történt és történik. A központi irányítási funkciók az elsődleges munkaerő-piaci eszközök miatt kerültek az NGM-hez – írták. Az átalakítással a BM és az NGM közfoglalkoztatással és az aktív foglalkoztatás politikával kapcsolatos feladatmegosztása egyértelműbbé vált, ezáltal a munkaügyi szervezet jobban tud fókuszálni a versenyszféra igényeire – szól a hivatalos válasz. A gazdasági tárca válaszából az is kiderült, nem képezik át a munkaügyi hivatal munkatársait a hatékonyabb munkaerő-közvetítés érdekében, hanem a foglalkoztatási szolgálat - korábbi nevén ÁFSZ, majd NFSZ - feladatai elvégzésére nagyobb mértékben vehetnek igénybe külső szolgáltatók szolgáltatásait.

- 2011. január elsején a megyei kormányhivatalokban megalakultak a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek, ide kerültek át a munkaügyi felügyelők, a szakmai irányító szerv az OMMF maradt.
- 2012. január elsején megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), az OMMF feladatait a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vette át.
- 2015 január elsejétől pedig megszűnt az NMH is, a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterületet az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, a munkavédelmi és foglalkoztatási szakterület az NGM-hoz, a képzési terület pedig a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat már korábban a Belügyminisztérium vette át.


Mi lesz az átszervezés következménye?

Borhidi Gábor úgy véli, az átszervezés hatását még korai lenne megbecsülni, ameddig nem tudni, milyen szervezeti keretek között és főleg milyen személyi összetételben működik tovább a munkavédelmet irányító szervezet.

A VDSZ azonban attól tart, hogy a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakításával, gyengítésével munkaerő-piaci folyamatok hatékonyságának rovását eredményezi, érdemi segítséget és szerepet nem tudnak majd betölteni. A munkavédelem pedig „elvész, mint sok bába közt a gyerek. Továbbá a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések további lazulása és számának csökkenése várható, miként a korábbi átszervezésekkor is történt” – állítja Székely Tamás, a szakszervezet elnöke.

Székely Tamás


Az NGM álláspontja teljesen ellentmond a szakszervezeteknek. Szerintük ugyanis azzal, hogy a munkavédelmi hatóság szakmai feladatellátása magasabb szintre került, tevékenységének folyamatos biztosítása magasabb szinten megoldott. A gazdasági tárca cáfolja azt is, hogy az NMH megszűnése miatt tovább csökkenne az ellenőrök száma, mivel „az ellenőrzéseket a Miniszterelnökség irányítása alatt álló fővárosi és megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervei végzik”. Kiemelték: évente meghatározzák az „ellenőrzések hangsúlyait” a következő évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekben és az országos hatósági ellenőrzési tervben. Ez valóban így van,a Napi Gazdaság erről szóló összefoglalóját a HR Portal olvasói is megismerhették. A szakszervezet szerint azonban ez szemfényvesztés, szerintük a munkavédelmi ellenőrzés gyakorlatilag megszűnik a hivatallal együtt. – Az egyes vizsgálati jogkörök különböző minisztériumokhoz kerültek, ezért az egységes vizsgálat még nehezebbé válik – ad hangot kétségeinek a szakszervezet. Az is bizonytalanságra utal, hogy nem kezdik meg rögtön az év elején, hanem csak a második negyedévben lesz egy nagyobb összehangolt akció – foglalta össze aggodalmaikat Székely Tamás.

Munkavédelem: sok lenne a tennivaló

A hatóság a munkavédelmi helyzet javítása érdekében ingyenes tanácsadási lehetőséget ad és a kiemelten veszélyes ágazatok fokozott ellenőrzésével kívánja kikényszeríteni a szabályos, biztonságos munkavégzést.

Székely Tamás a munkavédelmi intézkedések pályázati támogatással történő pénzügyi ösztönözését emelte ki a munkavédelem állami kontrolljának kormányzati eszközökkel való bővítése mellett.

Borhidi Gábor is a szigorúbb és gyakoribb ellenőrzéseket, 2014 -2020 évekre szóló Nemzeti Munkavédelmi Politika elkészítését, a munkavédelmi törvény módosítását pártolja. Úgy hiszi, javítaná a munkavédelmi előírások betartását, ha bevonnák a szakszervezeteket a munkahelyek ellenőrzési folyamatába állami felhatalmazással, és finanszírozással (lásd Lengyelország, Csehország, Szlovákia), ha kiterjesztenék a munkavédelmi képviselők jog-hatáskörét, ha rávezetnék a munkahelyi vezetőket munkavédelemmel kapcsolatos személyes felelősségükre és végül gazdaságilag is érdekeltté tennék őket egy elkülönített, önálló, munkahelyi balesetbiztosítási rendszer bevezetésével.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk