Szerző: Berta László
Megjelent: 5 éve

Mennyit ér egy élet a nemzet főterén?

Amikor haláleset történik, a munkáltató lapít. Ritkán kerül nyilvánosságra, miben hibázott, még akkor is, ha egyértelmű a felelőssége. A Kossuth téren szerencsére nem esett baja senkinek tavaly decemberben. A felelősséget firtatva jártuk körbe, hogy mi történt.



„10 millió magyar van, ami elég kevés. Betiltanám azoknak a cégeknek a működését, melyek gondatlanságuk miatt okozott balesetben veszítik el beosztottjukat. A 3 millió Ft-os bírság egy haláleset után nem tartja vissza azokat a cégeket, melyek ilyen munkákra vállalkoznak. Legfeljebb annyi történik, hogy néhány munkatársuk rosszul érzi magát egy ideig, és a „345 napja nem történt munkabaleset” felirat lenullázódik az iroda ajtaján” - mondta Abonyi Imre, a Gépteszt Kft. „leesés elleni védelemmel” foglalkozó szakembere.

„Nem ritkák az ehhez hasonló esetek, az viszont ostobaság, hogy egy ilyen frekventált helyen engedi meg magának valaki, hogy nem visel védősisakot, ahol sokan látják, és lehet közöttük munkavédelmi felügyelő is” – így látja Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. Különben a Btk. szerint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A munkavállalónak okozott maradandó sérülés okozása miatt 3, halál esetén 5 év börtönbüntetés vár a cégvezetőkre.

Több szem többet lát

Hibás döntésnek tűnik, hogy az épület előtt nem kerítették el a munkavégzés alatt lévő területet – ezt mi vetettük fel, de a munkásokat foglalkoztató vállalkozó és megbízója, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) szerint szükségtelen lett volna.

Múlt év vége óta a KEF végzi a minisztériumok üzemeltetését, vagyis ellátja az épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi feladatokat is. Vállalkozókat bíz meg a karbantartásokkal, ahogy a Földművelésügyi Minisztérium esetében is, és gondoskodnia kell arról, hogy ezek alkalmával a munka megfeleljen a munkavédelmi előírásoknak. Különben a KEF felel minden minisztérium épületéért, melyekben mintegy 6-7 ezer ember dolgozik.

Abonyi szerint érdemes szót ejteni arról, hogy a dolgozókat nem védte a tetőn elhelyezett korlát, háló, vagy ezek hiányában teljes testheveder, mivel ez utóbbi tekinthető a legbiztonságosabb egyéni védelemnek hasonló szituációkban. Látni fogjuk, hogy a kivitelező 4 Pillér Szolgáltató Kft és a KEF máshogy közelít e kérdéshez. Az egyéni védekezés helyett alkalmazhatták volna a sokkal költségesebb kollektív védelmet, pl. hálót helyezhettek volna a tető meghosszabbításaként, de ez ritka példa volna hazánkban.

Nem pottyan, nem zuhan?

Tehát ott tartunk, hogy két munkás fedetlen fővel javítja a tetőt. Kisebb munkáról van szó, pár millió forint a megbízási díj, az egész nem tart sokáig. Turjánszki József vállalkozó, a 4 Pillér Szolgáltató Kft. vezetője szerint azért nem viseltek munkavédelmi sisakot dolgozóik az épület tetején, mert ott fent erre nem volt szükség, úgysem esik a fejükre semmi. Megnéztük, és a 4/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet azonban nem tesz ilyen kivételeket. Mindenhol viselni kell, nincs feltüntetve, mikor nem, ugyanis munka során kerülhetnek olyan helyre, ahol életet menthet a sisak.


A minisztérium tetején, éppen a bejárat fölött dolgozik a két munkás, amikor elsétál alattuk egy nő fehér sapkában. Vajon mit keres ott?

Megtekintve a helyszínt és összevetve a munkálatról készült fenti fotóval, jól látható, hogy a tetőfedők részben egy, a minisztérium előtti járda- és útszakasz felett dolgoztak (itt sétált éppen a fehér sapkás nő), viszont a vállalkozó és a KEF másként ítéli meg ezt. Előbbi szerint nem volt szükség lent elkeríteni a javítás alatti területet, mert a tetőről nem eshetnek le tárgyak, mivel a munkások alatt egy vápa csatorna volt, mellettük jobbra pedig egy 1,80 méter mély folyosó futott. A KEF pedig ezt írta: „A felújítással érintett tetőfelület alatti közterület nem járda területre esik, hanem parkosított területre, valamint a tető kiképzéséből következően (tetősík kezdetén térdfallal határolt járófelület, vápa csatorna helyezkedik el) az épületről cserép, egyéb balesetveszélyt okozó tárgy leesése nem tud bekövetkezni”. Hozzátesszük, hogy a fent végzett munka alatt valóban ott van a parkosított terület, ahogy az általunk említett járda- és útszakasz is.

További elrettentő képek itt!
További elrettentő képek itt!
A helyzet elemzése során lapunk és az érintettek álláspontja nem jutott közelebb egymáshoz, de abban nem lehet vita, hogy a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint, ha a munkavállaló lezuhanásának, illetve az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leesésének veszélye áll fenn, „e helyeken olyan eszközt (lehatárolást) vagy más műszaki megoldást kell biztosítani, amely megakadályozza a munkavégzés hatókörében illetéktelenül tartózkodó személyek bejutását ezekre a területekre”.

Saját hatszáz alkalmazottja biztonságáért a földművelésügyi tárca és annak munkavédelmi szakembere, egy munkavédelmi üzemmérnök felel. Ha nem tévedünk, az elkerítés védhetné meg a legbiztosabban a lezuhanó embertől, lehulló cseréptől, szerszámtól a minisztériumi dolgozót is. Az 1993. évi XCIII. Mvt. 2.§ (2) bekezdése alapján a munkáltatók, ez esetben a minisztérium dolga az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. Az 1000 fő feletti létszámú minisztériumnak foglalkoztatnia kell egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű szakembert teljes munkaidővel, az 500 fő felettieknek pedig egy középfokút 4 órában.

A tető szélén

5 pontos teljes testheveder
Utánajártunk, hogy mit érdemes a tetőfedő derekára kötni, és hogy milyen egy megfelelő heveder. „A tetőfedő dolgozó leesés ellen derékhevederes biztosító kötéllel megvalósított kikötéssel rendelkezett” – tudtuk meg a KEF-től. Abonyi Imre szerint a derékövet és a hozzá tartozó biztosítást akkor alkalmazhatjuk, ha nem tudjuk megjelölni védőkorláttal a tető szélétől eső 2 méteres biztonsági távolságot. Ilyenkor a dolgozónknak korlátozott munkaterületet biztosítunk, mely nem engedi bemenni a már leesés-veszélyes területre. Mivel zuhanás fékezés nem következhet be, ezért megfelelő védelmet biztosít az öv a szakértő szerint.

Ha 2 méternél közelebb tartózkodik a munkás a tető széléhez, akkor 5 pontos teljes testhevedert kell viselnie előírás szerint. Ilyen eszköz a fotókon nem látható a munkásokon, és a cég vezetője azt nyilatkozta lapunknak, hogy a dolgozó derekánál a biztonsági övhöz volt csatlakoztatva egy biztonsági kötél, amit az alpinisták használnak. A kötél másik vége a feltolt cserépen át biztosított nyíláson keresztül a padláson lévő fagerendákhoz volt kötve (a kötélről és a kikötési pontról lásd keretes írásunkat). Abonyi a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletre hivatkozva mondja, hogy ha valaki 2 méternél közelebb megy a tető széléhez, ez a megoldás nem szabályos.

Harmónia

A 4 Pillér vezetője szerint az építést több alkalommal ellenőrizte egy KEF-es műszaki ellenőr, és állítja, soha semmi kifogásuk nem volt a munkavédelemmel kapcsolatban. A partner részéről teljes az egyetértés: „Mivel a műszaki ellenőr helyszíni ellenőrzéseinek időpontjában a munkavédelmi feltételek betartása megvalósult (sisak viselése, kikötés), ezért nem merült fel kifogás a munkavégzés munkavédelmi szempontjaival kapcsolatban” – válaszolta a KEF lapunk kérdésére.

A munkavédelmi szakemberek közül sokan a „leesés elleni védelem” kifejezést sem ismerik, nem csoda, hogy nem értenek a magasban végzett munkákhoz. A legszembetűnőbb, hogy többségük nem tudja, milyen egyéni védőeszközöket kell alkalmazniuk, nem ismerik a márkákat és a helyzetnek megfelelő helyes alkalmazásukat sem. Pedig sok múlik ezen, évente átlagosan öten veszítik életüket Magyarországon munka közben úgy, hogy lezuhannak valahonnan.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal nemrég készült munkavédelmi példatárában a negatív példák között kaphatnának helyet Földművelésügyi Minisztérium tetejéről készült fotók. Reméljük, hogy amennyi energiát fordított most a KEF a magyarázkodásra, ezt az erőt is a biztonságosabb munkavégzésre összpontosítják.

Ezért kaptak figyelmet azok, akik a minisztérium tetején dolgoztak a főváros központjában.

1-es villamos

Az 1-es villamos megállóépítésénél nem volt semmilyen védelem és lezuhanhatott volna az ember. Megoldás lett volna egy bakdaruhoz hasonló állvány, amit a megálló fölé kiépítenek, ameddig a magasban dolgoznak, de az is elég lett volna, ha kihúznak egy kötelet a megálló tetejére, amihez a munkás kiköt, hogy ne tudja elérni a leesés-veszélyes területet (mozgástér-korlátozó rendszer).

Amikor alpinista kötélről beszélünk, akkor EN 1891-es szabványnak megfelelő félstatikus kötélről van szó. Ilyen kötélből szokták varrni a gyártók a CE tanúsítvánnyal rendelkező egyéni védőeszközöket, melyek energiaelnyelővel egybeépítve alkalmasak zuhanásfékezésre. Önmagában a kötél erre nem alkalmas, csupán munkahelyzet beállításra, vagy mozgástér korlátozásra. A kötélnek van valamennyi energiaelnyelő képessége, de energiaelnyelő beépítése nélkül hatalmas fájdalommal járhat az esés, és akár belső szerv leszakadásával járhat – tudtuk meg Abonyi Imre „leesés elleni védelemmel” foglalkozó szakembertől. A kötelet különféle csomózási technikákkal szükséges a dolgozóknak magukhoz rögzíteni, amit oktatni kell. Ha a vállalkozó saját maga köti meg a kötelet dolgozóinak és a hurokba csatol karabinerrel, ez elfogadható megoldás lehet. Az ilyen csomózáshoz alapfokú ipari alpintechnikai vizsga szüksége.

Az említett „padláson lévő fagerenda” ki tudja, milyen teherbírású. A szakértő szerint amennyiben nem következhet be zuhanás, akkor elég csupán, ha 3-4-500 kg a teherbírása, hiszen nem érheti el az ember a veszélyzónát, elvileg nem zuhanhat. Viszont ha fennáll a leesés veszélye, akkor minimum 12kN (1200 kg) teherbírásúnak kell lennie a kikötési pontnak.
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A kiégés járványként terjed - Te hogyan lehetsz immunis?

A munkavállalók kétharmadát érinti valamilyen mértékben a kiégés, a Gallup 2018-as felmérése szerint. Sokan olyan mértékű stressznek vannak... Teljes cikk

Visszanyeri régi fényét, vagy XXI. századi alkalmazott tudománnyá fejlődik a munkavédelem?

Van rá esély, hogy alkalmazott tudománnyá fejlődjék a munkavédelem, sőt az USA egy-egy államában már önálló tudományterületként tartják... Teljes cikk

Munkabalesethez kapcsolódó dokumentáció - a munkáltatóra és munkavédelmi szakemberre váró feladatokkal

Egy balesetnél a munkáltatónak, vezetőnek, helyszínen lévő dolgozónak egyik pillanatról a másikra számos kötelessége, feladata keletkezik. Meg... Teljes cikk