A sikeres service design és design thinking 9 sikertényezője

A két szakember összegyűjtötte, mi az a kilenc attitűd, amivel rendelkezni kell a sikeres service designer-eknek.

Elsődlegesen egyszerre tudni kell divergensen és konvergensen gondolkodni. De, ki az, aki egyszerre tágítja és szűkíti is a horizontot? Ahhoz kell az igazi tudatosság, hogy tudjuk, mikor melyikre van szükség.
Másodsorban magas szintű iterációs képesség is szükséges. Ha nem tud valaki gyorsan, korai fázisban tanulni a saját hibáiból, nem képes változtatni, akkor nem mer bátran kísérletezni sem.

Nem lehet elég gyakran említeni a service design és a design thinking kapcsán az emberközpontúságot, ahol nemcsak a fizető kliens az ügyfél, hanem a rendszert mozgató munkavállaló is. A rendszert építőknek magas fokú empátiára van ahhoz szükségük, hogy ez valóban megélhető legyen.

A másik, fontos kettős működés a kooperációs és co-kreációs képesség együttes jelenléte. Ehhez a csoporton belül a lehető legszélesebb diverzitásra van szükség, és nemcsak a végterméket kell a felhasználónak átadni tesztelésre, hanem a kutatást is nagy merítéssel kell végezni, illetve az ezután következő ötletelésbe is be kel vonni az érintetteket.
Ehhez arra van szükség, hogy felismerjük, elfogadjuk, hogy mindenki képes a kreativitásra. Van, aki művészi szinten old meg helyzeteket, más éppen csak elindult ezen az úton, de csak önbizalom kérdése az, hogy a bennünk bújó kreativitás felszínre kerülhessen.

A design thinking és a service design vizuális „műfaj”. A kommunikáció alapvető formája ennél a problémamegoldásnál a vizualizáció. Vannak persze művészek, kiváló rajzkészséggel, de Csernátony Fanni és Pais Panni inkább az egyszerű skiccek, folyamatábrák használatára buzdít mindenkit.
Ez az üzleti filozófia egyértelműen gyakorlatorientált. Rengeteg a terepmunka, az interakció, éppen ezért a tapasztalati tanulás kerül minden más tanulási forma elé. Ugyanez igaz a történetekben való gondolkodásra, amely nagyon jól elindítja a kreatív gondolkodást. Itt sem Grimm-mesékben kell gondolkodni, inkább rövid, csattanós anekdotákban folyik a kommunikáció.

Végezetül, az egyik legmeghatározóbb jellemzője a sikeres design gondolkodónak maga a rendszerben gondolkodás képessége. Távlatból, kontextusból, összefüggések oldaláról szemléli a problémát, és keresi a megoldást.

Hókuszpókusz, lufi, vagy jövőkép a design gondolkodás?

„Lehet, hogy egy évtized múlva ugyanúgy az idejétmúlt üzleti gondolkodási struktúrák közé fog kerülni a design gondolkodás, mint ahogy mára egy sor, korábban népszerű üzleti hatékonyságnövelő modell” - vázolt egy lehetséges szcenáriót Buzády, de szerinte hosszútávú hatásként biztos, hogy megmarad ez a fajta gondolkodás, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy a racionalitás önmagában nem elégséges a problémamegoldáshoz.

Több eszközre van szükség, és elengedhetetlen az emberközpontúság. Egyszerre képesnek kell lenni az analitikus gondolkodásra és a paradox felvázolására is. A logikusra és a véletlenszerűre egyszerre! Ez a kísérletezés, az inspiráció, a kreativitás az, ami kiemeli a gondolkodást arról a szintről, ahol létrejöttek a problémák.

A mai startup-szcénában a design gondolkodás nagyon hatékony megoldást kínálhat egy sor üzletfejlesztési problémára. Buzády Zoltán szerint ma már nehéz Magyarországról igazán nagy ötlettel előállni, de a szolgáltatási szféra startup-osítása nagyon optimálisnak tűnik, mivel elég nagy a magyar piac mérete, de nem túlságosan nagy, ezért biztonsággal alkalmazhatóak az új ötletek. Jelenleg az egészségügyben és az oktatásban lát nagy startup-lehetőséget a design thinking, illetve a service design területén. „Ezeken a szegmenseken energizáló, nagy változásokat tud elérni egy kis startup is a service design segítségével, és ebbe valóban érdemes belevágni!” - zárta az előadását.

Fotók: Pixabay.com, Brandbook.hu
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Design gondolkodás és a service design
2. oldal - A sikeres service design és design thinking 9 sikertényezője