Eluralta az őrület a közbeszédet
A migráció olyan téma, amely kapcsán megmutatkozott, mennyire vagyunk hajlamosak az irracionális tévhiteket elhinni. A közelgő választási kampány fokozni fogja ezt az őrületet. Erre fel kell készülni, nemcsak a legközelebbi környezetünkben, családunkban, hanem a munkahelyünkön egyaránt. A politika, a jogalkotás, az üzleti élet szereplőinek felelőssége eddig is megvolt, de új, erős jelenségként a social media hatása is most mutatkozik meg a „fake news” terjesztésében.
HR-esként, munkahelyi vezetőként nehéz dolga lesz a szakembereknek a következő egy-másfél évben. Sok ember eddig is alternatív valóságban élt, és a fokozódó, szánt szándékkal dezinformációs médiakampányok hatására ez a nyomás nőni fog azokon is, akik eddig el tudták kerülni azt, hogy elveszítsék a józan eszüket.
Nem véletlenül alakult ki a jelenlegi helyzet!
Azok a dezinformációk, amelyeknek a célja a pánikkeltés, az elbizonytalanítás, nem véletlenül alakultak ki. Olyan időszakban élünk, amikor többféle hatás korrelál egymással. A Friedrich Ebert Stiftung ( FES) és a Political Capital (PC) közös rendezvényén, amely a dezinformációk kialakulásáról, hatásáról, illetve az ezt kísérő felelősségről szólt, Juhász Attila, a PC igazgatója többféle irányról beszélt, amelyek egyszerre hatottak. Az egyik a politikai populizmus újhulláma. A Brexit, Trump megválasztása, a hazai migrációellenes kampányok sora mind arra mutatnak rá, hogy most kereslete van az olyan politikai mozgalmakra, amelyek az igazság helyett érzelmek kiváltásában érdekeltek, mert ezáltal szereznek nagyobb hasznot.
A második hatást kiváltó szint a menekültügyi szakpolitikáé. Kétségtelenül az egész EU-ban szigorították a bevándorlási rendszert, ami az illegalitás növelésével járt együtt. Juhász Attila szerint már az is dezinformáció volt, hogy Európában eddig nyitott, befogadó társadalmi berendezkedéssel várták a menekülteket. Ez sosem volt így. A külpolitikai tragikus események hatására azonban megnőtt a menekültek száma, és e miatt az EU szakpolitikája összeomlott.
A harmadik, meghatározó történés az, hogy egyre többször válik elfogadhatóvá, a politikai rendszer szintjén, hogy a kormányzati cselekvőképesség nevében másodlagossá tehető univerzális emberi jogi és procedurális norma. Például, a hazai, tömeges bevándorlásra való hivatkozással bizonyos készültségi állapotok évek óta érvényben vannak. Miközben már megszűnt az az ok, ami miatt ezt átmenetileg bevezették.
Ami pedig a legmeghatározóbb, a PC igazgatója szerint, azok olyan geopolitikai okok, amelyekről nyíltan nem nagyon lehet beszélni. 2015 óta az EU a gyengülés jeleit mutatja, és ezzel egyfajta destabilizálódás is megindult. De ezt a hatást erősítik is. Oroszországból erős propaganda irányul az EU országaiba, azzal a kimondott céllal, hogy gyengítsék azokat.
A „fake news” természete
A dezinformáló hírek általában létező problémára- jelen esetben a terrorizmusra és a nagyarányú bevándorlásra - épülnek rá, azt mélyítik el, élezik ki. Ehhez kell egyrészt az, hogy például a magyar társadalomban ezt a két, egymással összemosott fogalmat a problémaészlelési kategóriában szinte minden fölé helyezi a közbeszéd. Már fontosabb a munkanélküliségtől való félelemtől, a lakáshelyzet megoldatlanságánál, vagy akár a gyerekeink továbbtanulása feletti aggodalomnál a tömeges bevándorlástól való félelem.
Juhász Attila szerint 2015 előtt sem volt nagyon magas a bizalmi légkör idehaza, de azóta, illetve a tavalyi népszavazás óta az általános bizalmatlanság és félelem érzését felváltotta a „mumus”-képzés miatt a teljes elutasítás. Nem mindenhol történt ez így. Például, Németországban a még jelentősebb menekültkrízis helyzethez nem kapcsolódik ilyen, csak negatív felhang.
Juhász Attila szerint a bizalmatlanság alapot ad az álhíreknek
Mindezekkel párhuzamosan egyre nő a száma azoknak az embereknek, akik nem a hagyományos médiából, hanem például a Facebookról szerzik egy-egy téma kapcsán az értesüléseiket.
A „fake news”-ok működése roppant egyszerű modellen alapszik. Vagy hamis kontextusba helyeznek valós tényeket, mint például a svédországi nemi erőszak és a bevándorlók számának növekedését. Juhász Attila szerint ha ma valaki csak álhíradásokból tájékozódik Svédországról, akkor be se meri tenni a lábát az országba.
A másik lehetőség a félrevezető tartalom létrehozása. Például amikor összemossák a terroristát a menekülttel, akkor éppen az okból válik okozat. A legegyszerűbb módszer a kitalált tartalom, amikor teljesen hamis információt juttatnak el megosztó felületekre az álhírgyárak.
A PC szerint a főbb tartalmi elemei is egyszerűek ezeknek a híreknek. Mindig meghatároz ellenséget, sztereotipizál, szinte mindig fokozza, durítja a helyzetet, és speciális nyelvi átnevezéseket használnak: menekültből migráns lesz, például.
Fazekas Dániel a fake news eredetét kutatta
Fazekas Dániel, a Bakamo Social igazgatója és társalapítója is felépített egy modellt, amely a hamis hírek elterjedésének módját fedi fel. Az alap a társadalomban eddig is létező félelmeken, frusztrációkon, bizalmatlanságokon nyugszik. A „fake news”-t ebbe a társadalomba engedik be, ellenőrizetlen csatornákon, ahol egyfajta önálló, alternatív életre kelnek az egyéként létező problémákból gyártott csírák. Az értelmezéshez új kereteket is adnak, és már elő is állt az új hír.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Eluralta az őrület a közbeszédet
2. oldal - Az algoritmus bosszút állt
Nem véletlenül alakult ki a jelenlegi helyzet!
Azok a dezinformációk, amelyeknek a célja a pánikkeltés, az elbizonytalanítás, nem véletlenül alakultak ki. Olyan időszakban élünk, amikor többféle hatás korrelál egymással. A Friedrich Ebert Stiftung ( FES) és a Political Capital (PC) közös rendezvényén, amely a dezinformációk kialakulásáról, hatásáról, illetve az ezt kísérő felelősségről szólt, Juhász Attila, a PC igazgatója többféle irányról beszélt, amelyek egyszerre hatottak. Az egyik a politikai populizmus újhulláma. A Brexit, Trump megválasztása, a hazai migrációellenes kampányok sora mind arra mutatnak rá, hogy most kereslete van az olyan politikai mozgalmakra, amelyek az igazság helyett érzelmek kiváltásában érdekeltek, mert ezáltal szereznek nagyobb hasznot.
A második hatást kiváltó szint a menekültügyi szakpolitikáé. Kétségtelenül az egész EU-ban szigorították a bevándorlási rendszert, ami az illegalitás növelésével járt együtt. Juhász Attila szerint már az is dezinformáció volt, hogy Európában eddig nyitott, befogadó társadalmi berendezkedéssel várták a menekülteket. Ez sosem volt így. A külpolitikai tragikus események hatására azonban megnőtt a menekültek száma, és e miatt az EU szakpolitikája összeomlott.
A harmadik, meghatározó történés az, hogy egyre többször válik elfogadhatóvá, a politikai rendszer szintjén, hogy a kormányzati cselekvőképesség nevében másodlagossá tehető univerzális emberi jogi és procedurális norma. Például, a hazai, tömeges bevándorlásra való hivatkozással bizonyos készültségi állapotok évek óta érvényben vannak. Miközben már megszűnt az az ok, ami miatt ezt átmenetileg bevezették.
Ami pedig a legmeghatározóbb, a PC igazgatója szerint, azok olyan geopolitikai okok, amelyekről nyíltan nem nagyon lehet beszélni. 2015 óta az EU a gyengülés jeleit mutatja, és ezzel egyfajta destabilizálódás is megindult. De ezt a hatást erősítik is. Oroszországból erős propaganda irányul az EU országaiba, azzal a kimondott céllal, hogy gyengítsék azokat.
A „fake news” természete
A dezinformáló hírek általában létező problémára- jelen esetben a terrorizmusra és a nagyarányú bevándorlásra - épülnek rá, azt mélyítik el, élezik ki. Ehhez kell egyrészt az, hogy például a magyar társadalomban ezt a két, egymással összemosott fogalmat a problémaészlelési kategóriában szinte minden fölé helyezi a közbeszéd. Már fontosabb a munkanélküliségtől való félelemtől, a lakáshelyzet megoldatlanságánál, vagy akár a gyerekeink továbbtanulása feletti aggodalomnál a tömeges bevándorlástól való félelem.
Juhász Attila szerint 2015 előtt sem volt nagyon magas a bizalmi légkör idehaza, de azóta, illetve a tavalyi népszavazás óta az általános bizalmatlanság és félelem érzését felváltotta a „mumus”-képzés miatt a teljes elutasítás. Nem mindenhol történt ez így. Például, Németországban a még jelentősebb menekültkrízis helyzethez nem kapcsolódik ilyen, csak negatív felhang.
Juhász Attila szerint a bizalmatlanság alapot ad az álhíreknekMindezekkel párhuzamosan egyre nő a száma azoknak az embereknek, akik nem a hagyományos médiából, hanem például a Facebookról szerzik egy-egy téma kapcsán az értesüléseiket.
Való világ hírei vs. média által bemutatott világ törvényszerűségei
A „fake news”-ok működése roppant egyszerű modellen alapszik. Vagy hamis kontextusba helyeznek valós tényeket, mint például a svédországi nemi erőszak és a bevándorlók számának növekedését. Juhász Attila szerint ha ma valaki csak álhíradásokból tájékozódik Svédországról, akkor be se meri tenni a lábát az országba.
A másik lehetőség a félrevezető tartalom létrehozása. Például amikor összemossák a terroristát a menekülttel, akkor éppen az okból válik okozat. A legegyszerűbb módszer a kitalált tartalom, amikor teljesen hamis információt juttatnak el megosztó felületekre az álhírgyárak.
A PC szerint a főbb tartalmi elemei is egyszerűek ezeknek a híreknek. Mindig meghatároz ellenséget, sztereotipizál, szinte mindig fokozza, durítja a helyzetet, és speciális nyelvi átnevezéseket használnak: menekültből migráns lesz, például.
Fazekas Dániel a fake news eredetét kutattaFazekas Dániel, a Bakamo Social igazgatója és társalapítója is felépített egy modellt, amely a hamis hírek elterjedésének módját fedi fel. Az alap a társadalomban eddig is létező félelmeken, frusztrációkon, bizalmatlanságokon nyugszik. A „fake news”-t ebbe a társadalomba engedik be, ellenőrizetlen csatornákon, ahol egyfajta önálló, alternatív életre kelnek az egyéként létező problémákból gyártott csírák. Az értelmezéshez új kereteket is adnak, és már elő is állt az új hír.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Eluralta az őrület a közbeszédet
2. oldal - Az algoritmus bosszút állt
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók