GKI a munkahelyvédelmi tervről: a foglalkozatás érdemben nem bővül
A kormány munkahelyvédelmi akcióterve úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
A GKI gyorselemzése szerint a munkahelyvédelmi terv költségvetési hatása a tervezett 300 milliárd forint körül alakulhat, a cégek ennyit takaríthatnak meg. Miután a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd forintnyi költségük van, amiből az akciótervvel 0,5 százalék (300 milliárd forint) takarítható meg, így különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat. Különösen azért nem, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk) adót, stb. fizetnek, miközben az idei adójóváírás-kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést okoznak számukra.
A foglalkozatás érdemben nem bővül
A részletes elemzést a kormányzati csomag ismertetésével kezdi a GKI: a kormány a felére kívánja csökkenteni 100 ezer forint bruttó bérig a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot, míg a tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén az első két évben a munkáltatónak nem kell fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérők után az első két évben 100 ezer forint bruttó bérig sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.
A GKI kutatói a tb-járulékkedvezményt kínáló tervezetről megállapítják: közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak és 200-210 milliárd forinttal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.
Látványos, de hatástalan kedvezmények munkanélkülieknek
A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start-kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja - áll a GKI elemzésében, megállapítva, hogy már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 forinttal kiváltható volt a bérek közterhe.)
Kisadózók tételes adója: jó lehetne, de...
A kormányzati csomag alapján a 6 millió forint alatti árbevételű
mikrovállalkozások tételes adózást választhatnak: főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot kell fizetniük, s más terhet (kivéve iparűzési adó és áfa) nem kell teljesíteniük. Ezzel kapcsolatban a GKI elemzése úgy fogalmaz, hogy elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától. A beépített korlátozások (például, hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió forint árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúak (131 ezer fő) árbevétele 9 millió forint, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3 millió, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió forint volt - jelzi elemzésében a gazdaságkutató.
A kutatók véleménye szerint leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió forintot, s a fizetendő évi 300 ezer forint adó kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer forint alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd forint lehet.
Kiva: homály fedi
A kisvállalati adót (kiva) a kormányzati csomag leghomályosabb pontjaként minősíti a GKI. (Mint ismeretes, a benyújtott javaslat alapján a tb-járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb tb-járulékot kell fizetnie, miután a veszteség és a személyi jellegű kifizetések összege után kell 16 százalékos adót fizetni).
A GKI álláspontja: "ha ésszerűen azt tételezzük fel, hogy a kiva a tb-járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd forintot nyerhetnek, ezzel (a nyereséges cégek 5 százalékot, a veszteségesek 28 milliárd forintot) a veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd forint felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtanak végre".
Az előbbiekben felsorolt tételeket összesítve a GKI elemzése megállapítja, hogy a munkahelyvédelmi terv ezen intézkedései a vállalkozások számára 260-270 milliárd forint könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy például a kivát és a tb-járulékkedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség viszont úgy véli, a tervvel javul a kereskedelem helyzete.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- A foglalkoztatási ráta megyénként 2 hete
- A magyarok 83 százaléka rossznak látja az ország gazdaság helyzetét 2 hete
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 3 hete
- OECD: a magyar munkaerőpiac a válságok ellenére is ellenállónak bizonyult 3 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 3 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 3 hete
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 4 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 1 hónapja
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hónapja
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hónapja
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 1 hónapja