Gyes után: megoldás-e a kötelező részmunkaidő?

Sok múlik egy kis jóindulaton, megértésen

Karrier és magánélet egyszerre nem létezik - vágja az arcunkba a metró hideg fuvallatával az egyik napilap publikációja. "Akinek a munkája csak eszköz és nem öncél, az nem ideális munkaerő, mert a profitráta az eszményi humán erőforrás boldogságának forrása." Elgondolkodtató ez a gondolatsor, hiszen a lapunkhoz beérkezett olvasói észrevételekből sem sugárzik más, mint hogy nem értékelik az embert emberként munkahelyén, a válsággal megszűnt létezni a családbarát munkahely, ha egyáltalán van/ volt ilyen, hiszen a költségcsökkentés és a vállalat puszta léte mindent felülír. De sajnos gyakori panasz az is, hogy a gyerekes szülőknek saját kollégáik tesznek keresztbe. A gyerekekkel/családdal ugyanis folyamatosan foglalkozni kell, ez pedig rugalmas munkavégzést, a főnök és a kollégák részéről megértést - nem kivételezést - igényel.

Meg kellene érteni, hogy nem lehet mindent vállalati politikával, törvényekkel megoldani, de a teljes elutasítással, közönnyel sem. Tudniillik már rég nem arról van szó, át lehet-e úgy szervezni a munkánkat, hogy távmunkában is elérhetőek legyünk, részmunkaidőben vagy éppen rugalmas munkaidőben dolgozzunk, mert ez nem a munka elvégzéséről szól. Kultúránkban ugyanis elvárás a munkahelyen kizárni a lelki élet minden rezdülését és annak az illúziónak a fenntartása is, hogy munkaidőben nem létezik más, csak a munka. Az ember azonban nem gép. Egy kis jóindulaton múlik csupán, hogy odafigyelünk-e a másik emberre. Hiszen mi teszi az életet élhetővé? De addig is, itt van egy kormánytervezet, amely kötelezővé tenné a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását a közszférában. A versenyszférában pedig továbbra is maradnak a farkastörvények.

Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a közszférában

Kötelező lesz jövőre a közszférában részmunkaidőben alkalmazni a gyesről, gyedről visszatérő kismamákat, így akarják számukra megkönnyíteni a visszatérést a munkába - legalábbis ezt tervezi a kormány. A törvénymódosítás nyomán a munkáltató köteles lenne a munkavállaló kérésére a kinevezést módosítani és heti húsz órának, illetve a korábbi kinevezés szerinti munkaidő felének megfelelő munkaidőt megállapítani. A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek három éves koráig tart. Vagyis a dolgozó egyoldalú döntését a munkáltató köteles elfogadni - amellett, hogy az elbocsátással kapcsolatos egyébként is fennálló védettsége megmarad.

Nem alkalmazzák a kismamákat

Nyáron a parlament megszavazta az anyasági ellátások átalakítását, így a gyes három évről kettőre csökkent. A változtatás hátterében a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelése áll. - Egy gyermek vállalása 38 százalékkal rontja egy nő munkavállalási esélyeit - vág bele Koltai Luca. A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) tanácsadója kiemeli: hosszú ideig járnak gyermekgondozási távolléttel kapcsolatos ellátások, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU-ban a kisgyermekes nők elhelyezkedési esélyei hazánkban a legrosszabbak. A kisgyerekes nők munkavállalását nehezíti továbbá a gyermekellátó intézmények (elsősorban bölcsődék) férőhelyhiánya, az atipikus foglalkoztatási formák (köztük a részmunkaidő, távmunka) elterjedésének alacsony szintje, és sajnos a munkáltatói előítéletek is - sorolja a hátráltató tényezőket a szakember, aki szerint a részmunkaidős foglalkoztatás arányának növelésére nagy szükség van, Koltai Luca alapvetően jó iránynak tartja a tervezetet, vagyis a kismamák kötelező részmunkaidős foglalkoztatását. De vajon kik vehetik igénybe és csaphatnak a munkáltató asztalára?

Kik kérhetik?

Az SZMM tájékoztatása szerint a törvényjavaslat a közszférában foglalkoztatott közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, bírák, igazságügyi alkalmazottakra, ügyészekre vonatkozik. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái tekintetében a részmunkaidős foglalkoztatást abban az esetben tenné lehetővé a tervezet, ha az állomány tagjának az eredeti beosztása a beosztás jellegéből fakadóan rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. Amennyiben ez nem látható el rész-szolgálatteljesítési időben, a munkáltató az eredeti beosztástól eltérő beosztást köteles felajánlani. Ha ez sem lehetséges, úgy ezt a munkáltató köteles írásban megindokolni. Ebből következik, hogy pl. a rendőrökre, a tűzoltókra a katonákra is vonatkozna a szabályozás - állítja a szociális tárca.

A versenyszféra és a közszféra vezetői nem érintettek

Nagy hátránya a tervezetnek, hogy csak az állami alkalmazottakra tér ki, a könnyítés a versenyszférában dolgozókra nem vonatkozik. Ahogy a szaktárca fogalmaz: "a törvényjavaslat nem terjed ki a versenyszféra munkavállalóira, tehát a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott fizikai munkát ellátó munkavállalókra, azaz a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra."

Budai Bernadett kormányszóvivő szeptemberben elmondta: a kormánynak csak a közszférára van ráhatása, csak ott írhatja ezt elő. - Jobban örültem volna, ha ez a kötelezettség a for-profit szférára is kiterjed - nyomatékosítja Koltai Luca. Jó tudni, hogy emellett a vezető beosztású anyukák sem dolgozhatnak részmunkaidőben a közszférában.

Mikor, hogyan kell bejelenteni?

A részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltatónál kell majd kérelmezni legkésőbb a fizetési szabadság letelte előtt 60 nappal, a pedagógusoknak pedig a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző 60 nappal korábban.

A szaktárca úgy tájékoztatta lapunkat, a foglalkoztatott azt is kérheti, hogy a munkaidő beosztása egyenlőtlen legyen. A munkáltató a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmet csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene, de azt írásban indokolnia kell.

A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás hátulütői

Angyalné Puszta Szilvia, munkaügyi szakjogász, -szaktanácsadó szerint a részmunkaidős foglalkoztatás a közszféra bizonyos területein, leginkább az irodai alkalmazásban álló munkavállalók körében valósulhat meg. Úgy véli, az egészségügyben nehezen kivitelezhető ez az atipikus foglalkoztatási forma, nem lesz könnyű a négyórás foglalkoztatás koordinációja a műszakváltások miatt.

Az SZMI tanácsadója úgy véli, a közszféra munkahelyein sem nehezebb részmunkaidőt megvalósítani, mint a versenyszférában. Koltai Luca szerint ugyanakkor a munkáltatók számára sokszor nagy nehézséget fog okozni a megfelelő munkakör és beosztás kialakítása, valamint, a státusz gazdálkodásból következően, kimaradó munkaidő pótlása. A közszférában ugyanis egy státuszon nem dolgozhat például két részmunkaidős kolléga, vagyis az osztott munkakörök kialakítása szinte lehetetlen. Így a részmunkaidőben ellátott feladat másik „felét” nem lehet odaadni másik kollégának. Különösen nagy nehézség lesz ez a kisebb szervezeteknél. A kismamák számára természetesen megjelenik a fizetéscsökkenés, hiszen részmunkaidőben jellemzően kevesebbet fognak keresni.

Kvalifikált munkakörben nem elég a négy óra

A három gyerekes munkajogász szerint ez a lehetőség csak részben ad perspektívát az anyáknak. Abban az esetben javít a kismama munkaerő-piaci helyzetén, ha eredeti munkakörében foglalkoztatják újra a gyermek három éves kora előtt is, fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a kevésbé kvalifikált munkakörben ragad, és onnan kell újra építenie a karrierjét. - Sajnos a kvalifikáltabb munkaköröket hosszú távon nem elégséges napi négy órában elvégezni - tesz hozzá a munkaügyi szaktanácsadó. Sajnos nem minden munkakört lehet négy órában ellátni. A magyar munkarend a heti 40 órás munkahéthez igazodik. Egy jól kidolgozott részmunkaidős foglalkoztatási rendszer alapos munkakörelemzéseken, munkakör-értékeléseken alapul - nyomatékosítja a szakember.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is úgy véli, hogy a közigazgatás nem minden területén lehet a részmunkaidőt alkalmazni. Szerinte egy olyan kistelepülésen, ahol egy ügyintéző öt különböző szakterületet fog közre, ott egész egyszerűen nem lehet részmunkaidőben ellátni a feladatot.

Lesz hova visszamenniük dolgozni a családanyáknak?

Arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán lesz-e hova visszamenni dolgozni. Az MKKSZ elnöke nem ismeri a részleteket, de határozottan úgy gondolja, hogy nem kellett volna a gyes, gyed idejét két évre lerövidíteni pont most, amikor nincsenek munkahelyek, a közszférában is leépítéstől lehet tartanai, minden bizonytalan. Hozzátette: bár az államigazgatás létszámát már nem lehet tovább csökkenteni, mert úgy nem lehet ellátni a feladatokat. A kismamák visszahelyezése a munkába eddig is problémát okozott, Árva János nem hiszi, hogy a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás mindent egy csapásra megoldana, bár elismeri, hogy tetszetős, humánusnak tűnő intézkedés.

A közszolgákat képviselő szakszervezeti vezető szerint akkor működne jól a rendszer, ha a gyest nem rövidítették volna le két évre és a kismamáknak lenne lehetőségük választani és nyugodt körülmények között felnevelni a gyereket, ha úgy kívánják. Emellett infrastrukturális problémák is vannak, kevés a bölcsődei, óvodai férőhely, és az egy dolog, hogy 2012-ig hányat létesítenek, ha egyszer most nincs hova rakni a gyereket - véli Árva János.

Hova vigyék a gyereket? - Jó kérdés

De vajon tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel a kisgyerekes közalkalmazottak, köztisztviselők? Hiszen eddig is kevés volt a bölcsőde, a jövő évtől pedig bizonyára még több szülő venné igénybe a bölcsődei szolgáltatást a gyes idejének lerövidülése és a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás miatt. Sok kismama számol be arról, hogy jónak tartják a részmunkaidős foglalkoztatás kötelezővé tételét, de nincs hova rakniuk a gyerekeket, a köztisztviselő, közalkalmazotti fizetésből viszont nem lehet finanszírozni egy havi hatvanezer forintos magánóvodát. Most azt mondják, 2012-ig 16 ezer új óvodai és bölcsődei férőhelyet létesít a kormányzat. De addig mi lesz?

A szaktárca kiemelte hogy a gyes időtartamának lerövidítése 2010. május elsején lép hatályba és 2010. április 30. után születő gyerekekre vonatkozik, vagyis annak hatása 2012. április 30. után fog jelentkezni. Ezt nyomatékosította portálunknak Koltai Luca is. - Reméljük, hogy addig a tervezett bölcsőde bővítési program lehetőséget tud nyújtani a gyermekek elhelyezésére. A részmunkaidős foglalkoztatás bevezetése pedig már a jövő évben megtörténik, tehát azokat érinti, akiknek most jár le az ellátásuk, vagy szeretnének visszamenni a munkahelyükre és részmunkaidőben GYES mellett dolgozni. Bizony nagyon jó kérdés, hogy a bölcsődei férőhely igénnyel lépést tud-e tartani a fokozatos bővülés - mutat rá a szakember. Az SZMI tanácsadója úgy véli, az óvoda-bőlcsödék létrehozása mindenképpen megoldást jelent a kistelepüléseken (hiszen csak ott hozhatóak létre), ahol eddig nem voltak egyáltalán bölcsődék.

Az SZMM portálunk kérdésére kifejtette, hogy bár a bölcsődék száma folyamatosan emelkedik, még mindig nem elég. 2008-ban a bölcsődék száma 590 volt, férőhely kihasználtsága 130 százalék. A szaktárca számításai szerint a gyermekgondozási segély folyósítási időtartamának két évre való csökkentése minimum 15 ezer új férőhely kialakítását teszi szükségessé a napközbeni ellátás területén. Ezért a kormány támogatja az új bölcsődék létrehozását, illetve a meglévő férőhelyek bővítése mellett az óvoda-bölcsőde integrációját, vagy az egységes óvoda-bölcsődét, illetve a családi napközi létrehozását uniós források felhasználásával.

Pelczné Gáll Ildikó ellenzéki politikus szerint nagyon ellentmondásos, hogy a kormány részmunkaidőről beszél, miközben ellehetetleníti a bölcsődék működését. A politikus szerint 540 ezerről 494 ezerre csökkentették a bölcsődei normatívát, mindeközben folyamatosan drágul minden, s egyre nagyobb kihívást jelent a működés az intézményeknek.

Miből lesz fedezet a részmunkaidős foglalkoztatásra?

Az ellenzéki párt szerint kérdéses, hogy a kormánynak miből lesz fedezete a részmunkaidőben visszatérők foglalkoztatására, miközben az önkormányzatoktól milliárdokat vonnak el. A Fidesz szerint ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatás többe kerül a költségvetésnek, mintha még egy év gyest kifizetnének. Ezzel Árva János szakszervezeti vezető is egyet ért.

Az SZMI tanácsadója rámutat: a GYES mellett már 2006 óta szabadon vállalhattak munkát a kismamák/kispapák, így önmagában az ellátás időtartamának csökkentése nincs összefüggésben a részmunkaidős foglalkoztatással.

A szakemberek és az SZMM szerint ez a megoldás nem jelent többletkiadást, mert a gyesen lévők helyére helyettesítéssel alkalmazzák a dolgozókat. Koltai Luca is így gondolja, hozzátette: ha a munkakör másik részét is betölti valaki, a rendszer ugyanannyiba kerül. Ha a kismama azért nem tud visszamenni dolgozni, mert nem tudja elvállalni a korábbi munkaidő beosztást vagy a teljes állást, akkor számára álláskeresési járadékot, szociális ellátásokat fizet az állam. Sem a gyes-ből, sem a szociális ellátásokból nem vonnak adót, így abból a költségvetésbe sem folyik vissza semmi, ellentétben a munkabérrel.

Helyettesítőknek viszlát!

Ha a munkáltató kismama munkáját egyéb munkaszervezési módszerrel nem tudja megoldani, értelemszerűen helyettesítés céljából határozott idejű jogviszonyt fog létesíteni. Abban az esetben, ha a helyettesített részmunkaidőben visszajön dolgozni, akkor a helyettesítő személy jogviszonya ebben az időpontban külön jognyilatkozat nélkül automatikusan megszűnik - áll az SZMM anyagában.

Eszmei értéke van a részmunkaidős foglalkoztatásnak

Angyalné Puszta Szilvia szerint a részmunkaidős foglalkoztatásnak kevésbé materiális előnyei vannak, inkább eszmei értéket képvisel a kismamák munkahelyi integrációjában.
A munkaügyi szaktanácsadó alapvetően nagyon jó gondolatnak tartja, hisz sok más európai ország is jeleskedik a részmunkaidős foglalkoztatás területén, de eleinte biztos lesznek nehézségei a rendszernek. Valahol azonban el kell kezdeni a kismamák integrációját.

Koltai Luca kihangsúlyozta: a kismamák karrierje, munkaerő-piaci esélyei szempontjából lényeges kérdés, hogy milyen sok időt tölt távol a munkavállalástól egy nő. A családok anyagi helyzetéhez és a nők sikeres és kiegyensúlyozott életéhez legjobban az járul hozzá, ha a nők dönthetnek, hogy milyen formában kívánnak munkát vállalni.

Kevesebben vállalnak gyereket

A KSH előzetes adatai szerint 2009 első hét hónapjában 2,1 százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban. A demográfusok szerint a válságkezelő intézkedéseknek köszönhetően csökkenhet a gyermekvállalási kedv. Az alsó középosztály gyerekvállalási kedvét a lakásépítés szociálpolitikai kedvezményének eltörlése és a gyes lerövidítése is visszafogja. Kapitány Balázs kutató szerint ráadásul a válságtól függetlenül van egy korosztály - az 1973-1975 között születettek -, amely szerinte "szociálpszichológiai csapdában" van, már biztos, hogy ennek a korosztálynak egy jelentős része gyerek nélkül marad.
Az SZMI szakembere viszont cáfolja ezt, szerinte nincs szignifikáns összefüggés a gyermekellátó rendszer bőkezűsége és a születésszám közt. Azt viszont példaként említhetjük, hogy a család és munkahely összehangolásában, az otthoni terhek megosztásában élenjáró Svédország az egyetlen, ahol sikerült megállítani a születésszám csökkenését. Természetesen ez nem kizárólag a rövid idejű gyermekgondozási távollétnek köszönhető.