Esélyegyenlőségi tervek felülvizsgálata - Most mi a teendő?

A kötelezett szervezetek jelentős része el is készítette első tervét határidőre, és legtöbben 2 éves időtartamra fogadták el a dokumentumot. Így 2006 folyamán a szervezetek mintegy 2/3-ának felül kell vizsgálnia tervét.

Az első terv elkészítése sok bizonytalanságot, információ hiányt hozott, a felülvizsgálat újabb kérdéseket vet fel a megbízott esélyegyenlőségi referensek/szakértők számára.
A felülvizsgálat elsődleges célja, hogy kiderüljön sikerült-e a felmért hátrányokat csökkenteni illetve a kitűzött célok felé haladni a szervezetnek. Ugyancsak előfordul hogy olyan változások történtek, vagy előreláthatóan történni fognak a szervezetben, amelyek hatással lehetnek a tervre, vagy érdemes őket kezelni egy felújított dokumentumban (pl. várható létszámleépítés, akadálymentesítés, pályakezdők foglalkoztatásának bővítése). Ugyancsak lehetőséget nyújt a felülvizsgálat arra, hogy a munkavállalók és a munkáltatók újra egy asztalhoz ülve beszélhessenek a témáról és a lehetőségekről.

A felülvizsgálat folyamata nem sokban tér el az első terv elfogadásának folyamatától. A felülvizsgálatnak ki kell térnie arra, hogy a tervben meghatározott intézkedéseket hogyan sikerült megvalósítani. Vajon a tervezett lépések, programok megvalósultak-e, és ha igen hogyan? A konkrét végrehajtás során milyen változások történtek az eredeti elképzelésekhez képest, illetve milyen új nehézségek merültek fel, hogyan sikerült ezeket leküzdeni. Egy meg nem valósított tervből tanulni legalább annyira hasznos, mint egy megvalósítottból.

Érdemes újra elvégezni azokat a felméréséket, amelyeket az első alkalommal és összehasonlítani az eredményeket. Nem gondolom, hogy ilyen rövid idő alatt látványos elmozdulásokat kellene felmutatni, de már az is pozitív, hogyha a kívánt irányba mozdulnak a tendenciák. Ugyancsak hasznos lehet megkérdezni az érintetteket, a munkavállalókat, hogy ők hogyan látják a tervet, szerintük sikerült-e a valós nehézségekre válaszolnia, és sikeresnek értékelik-e a működését, melyek voltak a leginkább hasznos vagy legkevésbé értékes tevékenységek

Ha a vizsgálat elkészült és a munkáltatónak, munkavállalóknak tudomásuk van már a lejáró terv hatásairól, megvalósításáról, elkezdődhetnek az újabb tárgyalások arról, hogy a jövőben milyen további lépések tehetők az esélyegyenlőség érdekében.

Az új tervnek nem kell feltétlenül nagyon másnak lennie, mint az előzőnek. A legtöbb szervezet nem változik meg ennyi idő alatt. Mégis érdemes a jelenlegi igényekhez, lehetőségekhez igazítani a tervet.

Jó munkát és sikeres együttműködést kívánok, kérdéseikkel pedig forduljanak nyugodtan a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda munkatársaihoz.

Koltai Luca, irodavezető