Hőség plusz egészségre ártalmas anyagok - így a legrosszabb dolgozni

Ezt a tapasztalatomat erősítette meg tavaly az egyik kohászati cégnél tett látogatásom, ahol megállapítható volt, hogy a munkavállalók közül sokan rendkívül mostoha körülmények között dolgoztak. S habár a társaság területén valóban történtek modernizáló beruházások, a munkaköri kockázati ártalmak továbbra is jelentősek voltak, mivel a munkakörnyezetet érintő jelentősebb beruházás az elmúlt 5 évben nem történt.

Az üzem egyes területein sugárveszély volt, amelyet a technológia adottsága okán nem lehetett kiküszöbölni. A dolgozók egy része pedig folyamatosan rákkeltő anyagokkal dolgozott. A dolgozók arra panaszkodtak, hogy az elszívók egy részét energiatakarékossági szempontból nem használják, amelynek következtében az expozíció jelentősen megemelkedik. További problémát jelentett, hogy nyáron a benzol, a kátrány és egyéb fokozottan rákkeltő anyagok erősen párolognak, tovább rontván a dolgozók egészségi állapotát.

Folyamatos átalakulásban a munkavédelem rendszere

A 2010-es évet követően a munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzések rendszere jelentős átalakulásokon ment át. 2011-től kezdődően a munkavédelmi felügyelőségek a kormányhivatalok önálló szervezeti egységei lettek. 2012. január 1. napjával az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az újonnan alakult Nemzeti Munkaügyi Hivatalba (NMH) olvadt bele. 2011-ben megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács, így a Munkavédelmi Bizottság önálló bizottságként működik tovább azóta is. A 2014-es évben a kormány a munkaerő-piaci intézményrendszer ismételt átalakításáról döntött. Ennek az átalakításnak a célja az volt, hogy a munkát keresők és munkáltatók felől jelentkező igényeket hatékonyabban lehessen kiszolgálni. Az Államreform II. programban foglaltaknak megfelelően 2015. január 1. napjától az NMH is megszűnt, s annak megszűnésével a foglalkozás-egészségügyi, illetve a munkahigiénés szakterület az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, míg a munkavédelmi- és foglalkoztatási szakterület a Nemzetgazdasági Minisztériumban kapott helyet. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz kerül. A munkaerő-közvetítéssel összefüggő jogköröket továbbra is a megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek gyakorolják, míg a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat már korábban a Belügyminisztérium vette át. Jelenleg a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve látja el, melyet a munkavédelmi felügyelőség és a munkaügyi felügyelőség alkotnak.

Vállalkozásbarát az állam

Az átalakítások célja a takarékos állam megteremtése, valamint a munkáltatói igények (vállalkozói igények) hatékonyabb kiszolgálása voltak. Jól látható az is, hogy Magyarország is ahhoz az európai trendhez csatlakozott, mely azzal jellemezhető, hogy a foglalkoztatás bővítése érdekében az állam a munkáltatókkal lényegesen elnézőbb. Csökken a munkaügyi ellenőrzés állami finanszírozása, s ezzel együtt csökken az ellenőrzött munkáltatók száma is. A 2012. évi II. tv. hatályba lépésével ráadásul megszűnt a munkavédelmi hatóság szabálysértési jogköre is, így azóta csupán munkavédelmi bírság kiszabására van lehetőség. Ezen túlmenően 2012. július 1. napjával új Munka törvénykönyve lépett hatályba, mely ismét csak a munkáltatói igényeket szolgálja ki. A jelenlegi szabályozásban ugyanis jóval nagyobb szerepet kap a rugalmasság, mint az állásbiztonság szempontja. Úgy tűnik, hogy a munkavállalók jogvédelme a válság áldozata lett. A bajt pedig csak tovább tetézi, hogy Magyarországnak 2007 óta nincsen munkavédelmi politikája.

Kevés hatósági ellenőrzés, sok szabálysértés

Láthattuk, hogy 2010-től kezdődően a munkavédelmi hatósági rendszer folyamatos átalakulások tárgya. A munkaügyi és a munkavédelmi hatóság feladatainak ellátását jelentősen megnehezíti a szervezetrendszer folyamatos átalakításán túlmenően az is, hogy finanszírozása évről évre csökken. Nem meglepő tehát, hogy az ellenőrzések száma is folyamatosan csökken, a munkabalesetek száma pedig nő.

A 2008-as évben a munkavédelem területén az ellenőrzések száma a 2014. évben történt ellenőrzések számának (16.941) nagyjából a duplája volt. Érdekes az is, hogy az utóbbi 5 évben a szabálytalan munkáltatók aránya egyszer sem csökkent 79 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy lényegében minden vizsgálat szabálytalanság feltárásával zárul. A tavalyi évben egyebekben mintegy 20.000 munkabaleset történt, melyek szinte valamennyije 3 napon túl gyógyuló volt. A munkabalesetekről onnan ismerünk pontos számot, hogy azokat a munkáltató köteles bejelenteni, s a bejelentett és a nyilvántartásba vett balesetek alapján az NGM minden évben elkészíti az adott év munkabaleseti jelentését. A munkavédelmi hatóság egyebekben célvizsgálatokkal, valamint akcióellenőrzésekkel ellenőrzi a munkáltatókat. Célirányos vizsgálatra példa a diszkó-balesetek folytán elrendelt célvizsgálat (2011.), a mezőgazdasági őszi betakarítási munkák célvizsgálata (2012.), valamint az építőipari célvizsgálat (2014.). Akcióellenőrzésre a Húsvéti akcióellenőrzések (2011.), valamint a kedvezőtlen klímakörnyezet ellenőrzése (2011.) hozható fel.

Sokan dolgoznak rákkeltő anyagokkal

A munkavédelemről szóló törvény alapján a hatóság nyilvántartást vezet, mely tartalmazza azon munkáltatók és munkavállalók nevét, akik szervezett munkavégzésükkel összefüggésben rákkeltő anyagokkal kerülnek kapcsolatba. A munkáltatóknak ugyanis be kell jelenteniük a rákkeltő anyagokkal való tevékenységet a felhasználás helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, melyet a hatóság 50 évig őriz. A 2014-es évben mintegy 1500 munkáltató dolgozott hivatalosan rákkeltő anyagokkal, mely szám közel háromszorosa az 5 évvel korábbinak, s ez mintegy 20.000 munkavállalót érint. A leggyakoribb rákkeltők a bükkfa, tölgyfa, egyéb faporok, benzol, króm, azbeszt és az ásványolaj. Az összes daganatos megbetegedés közel 10 százaléka hozható összefüggésbe munkahelyi ártalmakkal.

A megfelelő munkakörülményeket a munkáltató köteles biztosítani

Mind a munkavédelmi törvény, mind pedig a Munka törvénykönyve akként rendelkezik, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania. Azt, hogy a munkáltató mit is köteles tenni az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés érdekében a Munkavédelemről szóló törvényben (Mvt.), a munkaköri ellenőrzésekről szóló 33/1998 (VI.24.) NM rendeletben, illetve a Munka törvénykönyvében (Mt.) találjuk meg.

Az Mvt. előírja, hogy kizárólag olyan munkára kötelezhető a munkavállaló, amelyre egészségileg alkalmas, illetve amellyel összefüggésben képes a terhelések elviselésére. Ezen túlmenően a munkavállalónak az adott munkakör vonatkozásában megfelelő ismeretekkel, készségekkel, jártassággal kell rendelkeznie. A munkavállaló kizárólag munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, saját, illetve más életét, testi épségét, egészségét nem veszélyeztetheti. Ennek érdekében köteles a munkaeszközöket ellenőrizni, egyéni védőeszközt (megfelelő ruházatot) használni, betartani a fegyelmezett munkavégzés szabályait, a rendre, tisztaságra ügyelni, a szükséges ismereteket elsajátítani, orvosi vizsgálatokon részt venni, a rendellenességekről a munkáltatót tájékoztatni, a biztonsági berendezéseket óvni és használni, valamint a munkáltatóval és a hatóságokkal együttműködni. A munkavállaló megkövetelheti az egészséges és biztonságos munkafeltételeket, a megfelelő védőfelszerelést, védőitalt, a tapasztalt hiányosság miatt pedig bejelentést tehet, mellyel összefüggésben hátrány nem érheti. A munkavállaló az életet, testi épséget, illetve egészséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztető körülmények esetén a munkavégzést megtagadhatja, illetve amennyiben rajta kívüli más személyt érint, akkor megtagadni köteles. Ilyennek minősül az, ha a biztonsági berendezés vagy a védőeszköz nem áll rendelkezésre.

A munkáltató valamennyi veszéllyel (kockázattal) tisztában kell, hogy legyen, hiszen kockázatértékelést és kockázat kezelést kell végeznie. Ennek alapján a munkáltató mind a munkát végző, mind pedig a munkavégzés hatókörében tartózkodók személyek egészségét és biztonságát köteles védeni.

Minden szervezett munkavégzés keretében érvényes az a szabály, hogy a munkáltató köteles rendszeresen, ingyenes orvosi vizsgálatokat szervezni, amelyeken a munkavállaló köteles megjelenni. Többféle orvosi vizsgálat létezik: a munkaköri alkalmassági vizsgálat, a szakmai alkalmassági vizsgálat, valamint a személyi higiénés vizsgálat. A munkaköri alkalmassági vizsgálat az teszteli, hogy a munkavállaló az adott munkakör és munkavégzési hely terhelését bírja-e. A szakmai alkalmassági vizsgálat azt vizsgálja, hogy a munkavállaló képes-e az adott szakma (rendőr, pilóta) követelményeinek megfelelni. Végül a személyi higiénés vizsgálat azt kutatja, hogy a járványügyi szempontból kiemelt helyen dolgozó munkavállaló mások egészségére nem jelent-e veszélyt. Mindhárom vizsgálat lehet előzetes, időszakos, valamint soron kívüli. A vizsgálatok keretében különösen azt vizsgálják, hogy a munkavállaló hogyan bírja az adott munkavégzést, illetve a munkakörnyezetet, egészsége, testi épsége, lelki épsége megfelelő-e, a megváltozott munkaképességű személy milyen munkakörben, illetve munkafeltételekkel foglalkoztatható, valamint hogy rendelkezik-e olyan betegséggel, ami rendszeres ellátást igényel.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő