A külföldi lehetőség vonzásában

A fiatalok egyik legmeggyőzőbb érve a külföldre utazás esetében a nyelvtanulási lehetőség, hiszen anyanyelvi környezetben jóval intenzívebben lehet a célország nyelvét elsajátítani, mivel a kiutazók gyakorlatilag rákényszerülnek annak mindennapi használatára. A hazai nyelvtanítási módszerek általában nem biztosítják azt, hogy néhány hónap után valaki jól beszéljen egy nyelvet, ráadásul a tanfolyamok és a magánórák díja igen magas. A diákok másik gyakori érve a kiutazásra az önállóság és függetlenség megtapasztalása egy olyan élethelyzetben, ahol a fiatalok önellátóvá válhatnak, munkát vállalhatnak, megismerhetik az egyéni felelősséget.

Ráadásul leggyakrabban sok hasonló korú fiatal veszi őket körül például az iskolában, így gyorsan alakulnak ki új kapcsolatok. Ezek akár felületesek, akár szorosak, de a diákok számára mindenképpen hasznosak, hiszen látókörük jelentősen bővül és létrejöhet egy, a jövőben is kamatoztatható kapcsolati tőke barátság vagy éppen üzleti háló formájában. Az idegen kultúrába való beilleszkedés remek tapasztalatszerzési lehetőséget rejt magában, fejleszti az alkalmazkodóképességet és magabiztosságot ad. Ha jól meggondoljuk, a szülőhazában megszokott napi rutinfeladatok is könnyen problémás helyzetekké válhatnak egy idegen környezetben, hiszen addig nem ismert helyeken, emberekkel, más nyelven kell kommunikálni, tájékozódni. Mindez izgalmasnak kínálkozhat a fiatalok számára, mivel rengeteg impulzus éri őket, sok jó és rossz élménnyel gazdagodnak, amely formálja személyiségüket.

Menni vagy maradni?

Abban az esetben, ha egy diák tanulni megy külföldre, az adott nyelven való tanulás lehetősége és egy más iskolarendszerben tanult új tantárgyak adta ismeretek szintén új perspektívát adhatnak a hallgatóknak, ráadásul a hazai oktatási módszerektől eltérően más európai országokban sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlatiasságra. Így a tanulás élvezetessé és minden szempontból kihívássá válhat. A diákok általában egy-két szemesztert töltenek el külföldön, majd visszatérnek a szülőhazába. A kint töltött idő azonban nagyon meghatározó lehet későbbi kiutazási terveikre nézve. Sok diák - jó élményekkel esetleg honvággyal hazajőve - fontolgatja az újabb külföldi látogatás és az esetleges munkavállalás gondolatát is. A fiatalok esetében a kiköltözés általában nem az utazások célja, hanem következménye szokott lenni, ugyanis a kedvező feltételek mellett vállalt munka, az idegen országban való eligazodást követően sokan úgy vélik, érdemes külföldön letelepedni. Az anyaország gazdaságára a fiatal szakemberek eltávozása azonban komoly hátránnyal járhat.

Élet a kiköltözés után

Hogy hosszútávon megéri-e külföldre költözni, az számos tényező függvénye, az azonban tény, hogy vonzó lehetőségeket kínálnak például az Európai Unió északi országai a magyar szakemberek számára. Ebben a régióban a munkabérek általában magasabbak, és noha az életszínvonal fenntartása is több költséggel jár, ám a jó teljesítményt nyújtó dolgozók gyorsan haladhatnak előre a ranglétrán, amely természetesen magasabb fizetést is jelent. A béreket terhelő járulékok mértéke szinte mindenütt alacsonyabb, így hónapról hónapra több pénz marad a munkavállaló zsebében. A gazdasági rendszer stabilitásától függően válhat kiszámíthatóbbá és tervezhetővé a jövő, amely szintén megfontolandó szempont, hiszen egy virágzó gazdaságban kedvezőbb létfeltételekkel lehet számolni.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy akár a külföldi tanuláshoz, akár a tartós letelepedéshez jelentős tőkére van szükség, számolni kell számos eseti (munkavállalási engedély, tandíj) és fix költséggel (lakbér, étkezés, utazási költség) is, amelyek jelentősen eltérhetnek a hazai árszínvonaltól. Ezenkívül kalkulálni kell azzal az esetleges kockázattal, hogy a várakozások ellenére nem tetszik az iskola, nem talál az illető munkát, vagy nem elégedett azzal amit "odakinn" tapasztal.

A kiutazásnak van lelki oldala is, mindenki másképp éli meg a távolságból adódó érzelmeket; a honvágyat, a függetlenséget, az önállóságot, a kalandvágyat. Nyilvánvaló, hogy a kiutazással kapcsolatos érzelmek jelentősen befolyásolhatják a fiatalt a végső döntés meghozatalában, csakúgy mint az, hogy a várakozások szerint alakult-e a kint töltött idő, nem hozott-e csalódást, vagy épp ellenkezőleg, a vártnál sokkal jobb élményekkel tért haza. A fiatalok többsége számos tapasztalattal, baráttal és jó nyelvtudással utazik vissza szülőhazájába. Mielőtt azonban hosszabb távra szóló döntésre kerülne a sor egy esetleges kiköltözéssel kapcsolatban, értékelni kell a lelki és érzelmi hatásokat, valamint a családtól (szülőktől), a barátoktól, ismerősöktől való tartós különélést és további gyökeres változások elfogadását.

Hátrányban az anyaország

Mint már szó volt arról, nemcsak a rokonok és barátok szempontjából hátrányos, ha egy fiatal úgy dönt, hogy más országban vállal munkát és költözik oda határozatlan időre, hanem az anyaország is elveszít egy szakembert, aki adott esetben a gazdaság javát is szolgálhatná. Ugyan az Európai Unió keretein belül a munkaerő-piaci mobilitás növekszik és a tagállamok is szorgalmazzák a külföldi munkavállalást, gazdasági szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a Magyarországon tanuló és diplomát szerző jövő nemzedéke hol kamatoztatja megszerzett tudását és képességeit.

A hazai oktatás színvonala ugyanis elismert, és jó szakemberek kerülnek ki az iskolapadokból, azonban ha a hallgatókba fektetett tőke nem térül meg, az hosszú távon, tömeges munkavállalói kiáramlás esetén akár negatív helyzetbe sodorhatja az anyaországot. Ráadásul még az sem biztos, hogy a magyar szakember helyett külföldről érkezik egy hasonló szakember, mivel Magyarországon a munkavállalót terhelő járulékok jóval magasabbak, mint a környező országokban, így lehet, hogy a mobilitást vállaló frissdiplomás célországa nem hazánk lesz.

A külföldi munkalehetőség ráadásul egyre több, a tehetséges és képzett szakembereknek jó esélyük van arra, hogy idegen országban próbálják ki magukat. Számos ajánlat közül válogathatnak, igaz a kiutazással és egyéb költségekkel kapcsolatos anyagi kockázatot többnyire nekik kell vállalniuk. A fiatalok többségét azonban ez sem riasztja el attól, hogy néhány csomaggal és egy repülőjeggyel a kezükben belevessék magukat a külföldi munkavállalásba. Vannak, akik néhány hónapot, egy-két évet szeretnének külföldön eltölteni és akadnak közöttük olyanok, akik hosszú évekre kinn "ragadnak". Annak, aki vissza kíván térni, előnyére válhat a külföldi tapasztalat, a magasszintű nyelvtudás, mivel gyorsabban alkalmazkodik új helyzetekhez, önálló és biztosan ismer több különböző kultúrát is. Ráadásul sok multinacionális cég kínál fel a kiemelkedően jól teljesítő munkavállalók számára külföldi előléptetést, vagy utazással járó magasabb pozíciót és ezek a fiatalok minden bizonnyal nagyobb hajlandóságot és érdeklődést mutatnak a lehetőség iránt. Persze megeshet az is, hogy az illető soha többé nem kíván költözni, vagy külföldön dolgozni, de ők még mindig kevesebben vannak, tekintve, hogy az ajánlatok többsége nagyon kecsegtető és pénzügyi szempontból is jelentős előnyökkel szolgálhat a szakember számára.

Polgár Zita