Van értelme a nagy beruházásoknak, ha a munkaerő-igény nem biztosítható?

2023 első tizenegy hónapjában 4,8 százalékkal volt alacsonyabb az ipari termelés a 2022-es szintnél a KSH jelentése szerint. Nemcsak tavalyelőtthöz képest csökkent, hanem októberhez képest is. A GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint nehéz megmondani, hol lehet a gödör alja és teljesen értelmetlen kitörési pontként tekinteni a most épülő akkumulátorgyárakra - mondta el a szeretlekmagyarorszag.hu-nak adott interjújában. 

A szakember elmondta, a Magyarországra települt vállalkozások jellemzően Nyugat-Európába kívánnak exportálni. Az elektromobilitás pedig úgy tűnik, hogy lassulni fog Nyugat-Európában is. Ráadásul most az uniós felülvizsgálatok során a kínai nyomulást is meg fogják állítani, erőteljesebben fogják vizsgálni az állami támogatásokat. Az új beruházások javítják majd az export mutatót, de ugyanakkor rendkívül nagy mértékű az import is. Tehát nagyon kicsi a magyar hozzáadott érték, és ennek a hozzáadott értéknek is nagyon kicsi a magyar munkaerő által előállított része. 

A befizetett adók sem árnyalják ezt a képet. A szakember szerint nem nagyon van adóbevétel, hiszen adókedvezményekkel csábítjuk őket ide. Adóbevétel képződhet a munkaerőn, de ha kifejezetten külföldről hozom be, akkor nagyon keveset fog Magyarországon költeni, ráadásul alacsonyabb béren jön ide, azaz eleve egy alacsonyabb bérszintre vonatkoznak ezek az adók, így összességében sem túl magas ez az adóbevétel.

Ezek a beruházások elvonják az állam erőforrásait az állam funkcióiról - hangsúlyozza Molnár László. Tehát minden olyan rendszer, ami az államhoz köthető, az oktatás, az egészségügy, a szociális tér, a kulturális szféra folyamatosan romlik le és egyre elégedetlenebbek a benne dolgozók is, mert a fizetésük nem emelkedik, ami nyilván összefügg a hatékonyság romlásával.

2015 óta inkább már munkaerőhiány van, és ez fokozódott, ahogy az újabb meg újabb beruházások bejöttek. Innentől kezdve nincs szabad munkaerő, főleg szakmunkás végzettségű munkaerő. A betanított munkások esetében meg olyan alacsony a bér, hogy már nem akar senki dolgozni, inkább elmegy külföldre, és ott háromszor ennyit keres. Az unión belül a munkaerő-elszívás így működik. 

2010 óta a foglalkoztatás bővülésének a kétharmadát a diplomások adták, és a maradék fele az érettségizettek számának bővüléséből fakadt. Vannak szolgáltató szektorok, amelyek valamiért jelentősen tudtak bővülni, és jelentős foglalkoztatási hatást tudtak gyakorolni. Ebből lett az államnak jóval több bevétele, hiszen a diplomás bérek eleve jóval magasabbak, mint a szakmunkásbérek. Spontán módon, tulajdonképpen az állam akarata ellenére valósult meg, hogy Magyarország a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások irányába ment el, miközben a pénzek túlnyomó része meg az ipar erőltetett fejlesztését szolgálja - mutatott rá Molnár László. 

fotó: freepik