Munkaerőpiaci-nyitás: a magyarok többsége nincs tisztában a szabályokkal
A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről. Kiderült, a magyarok többsége nincs tisztában a nyitás szabályaival - írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.
Kevesen rendelkeznek a szükséges ismeretekkel
A megkérdezettek 58,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jével hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás feltételeiről az érintett négy országban már csupán 28,7 százalék. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók 74,9 százaléka a munkaadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkaadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Köves Balázs, a Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy "mivel a nyitással egy időben szigorítják az egyenlő fizetésre vonatkozó szabályokat - függetlenül attól, hogy magyar állampolgár tölti-e be az adott munkakört - a munkakörének megfelelő minimálbérben kell részesülnie a munkavállalónak. Ezt a szigorodó ellenőrzésekkel kívánják elérni."
Hasonló arányokat figyelhetünk meg az osztrák cégek körében végzett felmérés eredményeiben is: osztrák munkáltatók csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14 százalékuk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan.
A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek egyidejűleg több forrásból tájékozódnak a külföldi munkavállalással kapcsolatban. A legtöbben az internetet (73,9 százalék) említették, míg második helyen a tv, rádió végzett (32,9 százalék), de sokan voltak azok is, akik barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról (11 százalék).
Magasabb fizetés, szakmai fejlődés
A megkérdezettek 20,1 százaléka dolgozott már korábban valamely másik EU országban, azonban döntő többségük (48,4 százalék) csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38 százaléka a magasabb fizetésben, 32,4 százalékuk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.
A válaszadók 41,7 százaléka válaszolt úgy, hogy szeretne munkára jelentkezni az érintett négy ország egyikébe. 2,2 százalékuknak már jelenleg is folyamatban van a jelentkezése, és csak 1,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem jöhet szóba külföldi munkavállalás. Jelentős (38,6 százalék) azoknak az aránya, akik még bizonytalanok munkavállalást illetően és még kivárnak, mielőtt állásra pályáznának.
A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők 81,8 százaléka jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc (57,4 százalék - 57,4 százalék). A legtöbben (31,3 százalék) több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretnének külföldön dolgozni. A megkérdezettek 23,5 százaléka viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt.
A legfőbb indok egy külföldi munkára történő jelentkezés esetén a magasabb bérezés (87,7 százalék), de e mellett sokan megjelölték a jobb karrier lehetőséget (47,6 százalék) és a szakmai fejlődést (38,4 százalék). Magas azoknak is az aránya (32,5 százalék), akik a munkanélküliség miatt kívánnak másik országban érvényesülni.
61,2 százalék volt azoknak az aránya, akik magasabb fizetés esetén nem keresnének külföldön munkát. 18.7 százalékuk pedig már akkor is maradna Magyarországon, ha a végzettségének megfelelő pozícióban tudna elhelyezkedni. A megkérdezettek többsége a határozatlan idejű foglalkoztatást (69,1 százalék) és teljes munkaidős munkavégzést (85,4 százalék) preferálná külföldi munkavállalás esetén.
A kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégek csak 30 százaléka lenne hajlandó erre (10 százalékuk nyújtana pénzbeli és 20 százalékuk szervezési támogatást).
Az ingázást mindössze 5,9 százalékuk választaná opcióként.
A kérdőívet kitöltők 59,7 százaléka úgy gondolja, hogy nehéz lesz munkát találnia ezekben az országokban, de ennek ellenére is meg szeretné próbálni. 5,5 százalékuknak pedig már most is jó kilátásai vannak egy külföldi munkára. Azok közül, akik szeretnének külföldre menni 21,3 százaléka folyékonyan beszél és ír az adott nyelven, 19,4 százalékuknak pedig egyáltalán nincs a 4 országba szükséges nyelvismerete. A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1.000-1.400 eurót jelölték meg legtöbben (37,2 százalék). 20 százalékuk pedig több mint 2.000 eurót szeretne havonta keresni.
Azok között, akik tervezik, hogy kimennek a négy ország valamelyikébe dolgozni vagy már folyamatban is van pályázatuk 63 százaléka egyedülálló vagy tartós kapcsolatba élő, de gyermektelen, 31 százalék pedig gyermekkel rendelkező, családos.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- Ragaszkodnak a munkavállalók az otthoni munkavégzéshez 1 hónapja
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 1 hónapja
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 2 hónapja
- Innentől nehezebb lesz megszerezni a a brit munkavállalói vízumot 2 hónapja
- 123 ezer ukrán menekültnek van már munkája ebben az országban - így adják vissza a nekik nyújtott segítséget 2 hónapja
- A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről 2 hónapja
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 2 hónapja
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 3 hónapja
- Ezért fontos, hogy a toborzó kommunikáció ne csak a fiataloknak, hanem szüleiknek is szóljon 3 hónapja