kapubanner for mobile

Kevés kis cég mer külföldi piacra lépni

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony, elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy mert túl kicsinek tartják magukat - írja az MTI a Budapest Bank felmérése alapján.

A kutatás 2017 május-júniusában zajlott, a legfeljebb 10 milliárd forintos árbevétellel rendelkező, magyar tulajdonú társas vállalkozások körében. A számítógéppel támogatott telefonos kérdőíves megkérdezésben 500 cég vett részt.

A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, és ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve exportál. A megkérdezetteknek csak 4 százaléka mondta, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől.

Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl csak a cégek 10 százaléka merészkedik. A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében lényegesen magasabb az exportpiacokra is szállítók aránya az átlagnál (42 százalék), míg a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak a 17 százaléka végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

Az exportálók leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek a külpiacra (62 százalék), és sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).

Az exportálók árbevételének átlagosan 26 százaléka származik külföldi értékesítésből, a nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégeknél ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy nőtt a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.

A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget, ami elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).

Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent a magyar piacon, a már exportálók körében pedig 80 százalék gondolja ezt.

MTI

  • 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.info button Részletek ticket button Jegyek