A munkavállalók védelmében az Európa Tanács irányelvben határozta meg azokat az elvárásokat, amelyeket biztosítani kell a kézi tehermozgatással járó kockázatok csökkentése érdekében. A munkavégzés következtében bekövetkező, leggyakrabban előforduló váz- és izomrendszeri megbetegedések egyik csoportját a rándulásokat, ficamokat és töréseket okozó balesetek alkotják, a másikba a hosszabb idő alatt kialakuló folyamatos igénybevételnek és nagy munkatempónak köszönhetően kialakuló károsodások tartoznak. Ezek a rendellenességek a hát-, nyak-, váll- és a felső és alsó végtagok izmaiban, izületeiben, ínjaiban, ínszalagjaiban, csontjaiban és idegeiben alakulhatnak ki.

Az Európai Unió munkavállalóinak közel 24 százaléka szenved hátfájástól, és 22 százalékuk panaszkodik izomfájdalmakra. Az új tagállamokban mindkét állapot gyakrabban fordul elő, a munkavállalók 39, illetve 36 százalékánál, ráadásul a statisztikák szerint a számuk tovább emelkedik.

A kézi tehermozgatás körébe tartozik a teher felemelése, tartása, lerakása, tolása, húzása, hordása vagy mozgatása. Az utóbbi években bekövetkezett csökkenés ellenére az Európai Unió 25 országában még mindig magas a nehéz terheket hordó vagy mozgató munkavállalók aránya (34, 5 százalék). Akkor növekszik a hátat érő sérülések kockázata: ha a teher túl nehéz, nagy, instabil, vagy nehéz fogást találni rajta, a feladat megterhelő, és azt kényelmetlen testhelyzetben kell végezni, sokszor ismétlődik, túl kicsi, vagy nem biztonságos helyen dolgozunk. Ezen túl kockázati tényező még a csúszós, egyenetlen padló, a túl meleg, hideg, rosszul megvilágított környezet, tapasztalatlan, gyakorlatlan a munkavégző, akinek nincs megfelelő erőnléte vagy korábban is voltak már hátpanaszai.

Be kell vonni a munkavállalót is a problémák megelőzésébe

Szerencsére a problémák nagy részét meg lehet előzni munkavédelmi szabályok bevezetésével vagy a meglévők betartatásával, az előírások pontos követésével és az adott cégre, feladatra szabott módszerek kidolgozásával. A munkáltatók törvényi kötelezettsége, hogy felmérjék a munkavállalókra leselkedő veszélyeket, elkészítsék a kockázatbecslést. Nagyon fontos a munkavállaló aktív bevonása: első lépésként az érintettek készítenek egy listát a lehetséges veszélyforrásokról, melyek balesetet, sérüléseket vagy megbetegedéseket okozhatnak, ezután azt kell végiggondolniuk, hogy ki lehet leginkább kitéve a veszélyeknek, és pontosan hogyan következhetnek be ezek a balesetek. Majd a munkáltatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy az érvényben lévő óvintézkedések elégségesek-e, minden felmerülő kockázatot külön is értékelniük kell, és végül felül kell vizsgálniuk az eddig bevezetett megelőző intézkedéseket.

A pályakezdőket fenyegető kockázatok nagyobbak

Az összes korosztályból a pályakezdő fiatalok vannak leginkább kitéve a nehéz terhek mozgatásával járó veszélyeknek. Mind a nehéz terhek mozgatása, a kényelmetlen, természetellenes testhelyzetben való munkavégzés, mind pedig a sokszor ismétlődő mozdulatok monotóniája okozhat váz- és izomrendszeri megbetegedéseket a fiataloknak, állapította meg az olasz Munkavédelmi és Megelőzési Nemzeti Intézet nemrég elvégzett kutatása.

A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) a leggyakrabban előforduló foglalkozási megbetegedések Európában, és így emberek millióit érinti. Az unióban minden negyedik dolgozónak fáj a háta 23 százalékuk pedig, izomfájdalmakra panaszkodik, és mindezt a munkahelyének "köszönheti", noha sokszor különösebb ráfordítás nélkül, gondosabb munkaszervezéssel is megelőzhető lenne a baj, és a gyakori hiányzás.

A munkáltatónak is megéri

A munkatársak egészségének megőrzése egyaránt érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak, és persze jó a vállalkozások számára is, mivel a kézi anyagmozgatás okozta váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésével a munkáltatók komoly megtakarításokat érhetnek el. A legújabb uniós kimutatások alapján egy eurónyi munkavédelmi befektetés mintegy 6 euró hasznot hoz a cégeknek.