Egész nap számítógép előtt ül? Vigyázzon! - III. rész

Az a tévhit él az emberekben, hogy az irodai munka fizikailag a legkevésbé megterhelő feladatok közé tartozik. Mégis nagyon sok olyan kockázati tényezőt kell elviselniük, amely váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez vezethet.

A betegség, amely tíz évet is elvehet életünkből

Az ülőmunkát végzőknél ugyanis, MSD megbetegedések jelentik a leggyakoribb egészségügyi problémát, hisz az európai munkavállalók csaknem kétharmada végez naphosszat ismétlődő mozgást kezével és karjával, ami számottevő kockázati tényezőt jelent. Az ülőmunka, a monitor figyelése, a gépelés mind-mind hatással vannak az izmokra, inakra, ízületekre, idegekre, a nyaki csigolyákra, a felső végtagokra: a vállak, karok, kezek, csukló, és az ujjak ízületeire, a hátra, sőt még az alsó végtagokra is.

Ha fájdalmas duzzanatokat, zsibbadást, vagy mozgási nehézségeket észlel, jól teszi, ha mielőbb orvoshoz fordul, mert kezelés nélkül ezek a tünetek akár tartós rokkantsághoz is vezethetnek. Az ízületi kopások előbb durva, elviselhetetlen fájdalommal, később mozgásképtelenséggel járhatnak. Bár e betegség önmagában nem halálos, az életet átlagosan tíz évvel rövidíti meg. A felsoroltakon túl más jelei is lehetnek ennek a betegségnek, mint például az izületek duzzadása, a mozgásképesség és a szorítóerő csökkenése, vagy a kéz- és az ujjbőr színváltozása. E rendellenességek közül néhánynak - mint például az íngyulladás és a kézalagút szindróma - jól körülírható tüneteik vannak.

A billentyűzeten dolgozóknál leggyakoribb probléma az ismétlődő megerőltetés okozta sérülés, amely a rossz kéztartás és a hosszan tartó intenzív használat következtében alakulhat ki. A tünetek kialakulása és a betegség lefolyása is változó lehet: hetekig, hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat. A legjobb, amit tehetünk, ha megelőzzük a panaszok kialakulását.

Egy brit felmérés szerint 2003-ban és 2004-ben ez a betegség 4,7 millió kiesett munkanapot okozott csak a szigetországban. Egy Magyarországon 2000-ben ezer dolgozót megkérdező felmérés szerint a képernyő előtt dolgozók 57,9 százaléka szenved mozgásszervi panaszoktól.

Tartson szünetet!

Függetlenül attól, milyen kényelmes és jól tervezett irodában dolgozik valaki, a hosszan tartó statikus testhelyzet nem lehet egészséges. Mindennek a kulcsa a rendszeres szünet tartása, amikor testhelyzetet változtathat, nyújtózkodhat, megtornáztathatja a karját, a kezét és az ujjait. A testhelyzet változtatása és a rendszeres szünetek segítenek az izmok regenerálódásában, fizikailag és szellemileg egyaránt felfrissítenek. Így nő a teljesítmény, és csökken a mozgásszervi megbetegedések kialakulásának kockázata.

Tehát a munkáltatóknak felesleges amiatt aggódniuk, hogy a rendszeres szünetekkel a dolgozók elbliccelik a munkaidő egy részét, hiszen ez idő alatt, jó munkaszervezéssel más jellegű feladatokat végezhetnek, például iktathatnak, rendet rakhatnak, de egy megbeszélést is beszúrhatnak.

Humánus iroda

Egy ergonómiai szempontok szerint kialakított iroda segít megőrizni a benne dolgozók egészségét és biztonságát. Az ergonómia a dolgozók és munkahely - a fizikai (hőmérséklet, megvilágítás, zaj, berendezés, személyes tér, testtartás), a biológiai, pszichológiai és szociális környezet, a feladatok és a munkaszervezés is - közti kapcsolat formálása. Az ergonómia célja tehát, hogy humánus munkakörnyezetet teremtsen, amelyben a dolgozók elégedettek, jól érzik magukat, és ezért a lehető legjobban teljesítenek. Egy ilyen irodában csökken a mozgásszervi panaszok kialakulásának kockázata, amely a munkavállaló és a munkáltató közös érdeke.

Érdemes pihenőszobába és kényelembe fektetni

Egy angol újság hirdetési osztályán dolgozó, folyamatos adatbevitelt végző másolóknál nagy számban alakultak ki a felső végtagi megbetegedések. Ez gyakori hiányzáshoz és jelentős munkaerő fluktuációhoz vezetett. A probléma felismerése után a cég ergonómiával foglalkozó szakértőt kért fel, hogy tanulmányozza a munkakörülményeket, és javasoljon változásokat. Ennek eredményeként kialakítottak egy pihenőszobát, és a vezetőket felelőssé tették azért, hogy a dolgozók rendszeresen tartsanak szünetet.

A szakértő javaslatára új munkarendet vezettek be, hogy csökkentsék az alkalmazottakat érő stresszt, ezenkívül olyan asztalokat és székeket vásároltak, melyek magassága rugalmasan állítható. A változások ugyan 65 ezer euróba kerültek, de a hiányzások csökkentésével és a felmondások visszaszorításával egy év alatt 30 ezer eurót sikerült megtakarítani. Ráadásul az intézkedéseket követő három évben egyáltalán nem jelentkeztek újabb váz- és izomrendszeri megbetegedések a munkatársaknál, így a cég befektetései kevesebb, mint két év alatt megtérültek.