A termelékenységre is hatással vannak a munkahelyi megbetegedések -I. rész

Európai munkavállalók millióit érintik a váz- és izomrendszeri problémák. Az alkalmazottak számára szenvedést és jövedelem-kiesést jelentenek; a munkáltatók szempontjából csökkentik a vállalkozás eredményességét; a kormányok számára pedig növelik a társadalombiztosítási kiadásokat. E megbetegedésekből származó költségek a GDP 0,5-2 százalékát teszik ki.

Jól körülírható tünetek

Az európai munkavállalók közel kétharmada végez ismétlődő mozgást kezével és karjával, ráadásul csaknem negyedük dolgozik rázkódó eszközökkel. A nyaki és felső végtagi megbetegedések kialakulásának legnagyobb kockázatát ez a két tevékenység jelenti. Ezek a problémák elsősorban a nyak tájékán, a vállban, a karokban, a kézben, a csuklóban és az ujjakban jelentkeznek, fájdalmat, merevséget és zsibbadó érzést okoznak. Az érintett az ízületek duzzanatát, a mozgékonyság vagy a fogóerő csökkenését, továbbá a kéz vagy az ujjak bőrének elszíneződését is tapasztalhatja.

A munkához kapcsolódó nyaki és felső végtagi zavarokat néha rándulások vagy húzódások, ismétlődő megterheléses sérülések vagy halmozott traumás sérülések néven említik. E rendellenességek közül néhánynak - mint például az íngyulladás és a kézalagút szindróma - jól körülírható szimptómáik vannak.

Tartós munkaképtelenséget is okozhatnak a váz- és izomrendszeri megbetegedések

Az emberek 90 százaléka találkozik élete során ezzel a betegséggel. Egyesek csak kisebb kellemetlenségeket tapasztalnak, másoknál súlyos egészségügyi problémák alakulhatnak ki, melyek pihenést és orvosi ellátást igényelnek. Krónikus estekben a kezelés és a rehabilitáció sem mindig vezet teljes gyógyuláshoz, vagyis a munkavállaló tartósan munkaképtelen lesz, a legrosszabb esetben pedig végleg elveszti állását.

Be kell jelenteni a váz- és izomrendszeri megbetegedéseket

Bár a csontok, izületek, izmok, inak túlzott illetve egyoldalú igénybevétel következtében kialakuló betegségei már régóta a bejelentésre kötelezett foglalkozási betegségek sorába tartoznak, a gyakorlatban mégis ritkaságnak számít a bejelentés. Ennek kétféle magyarázata is lehet: a kórkép tipikusan "foglalkozással összefüggő" és nem szoros értelemben vett foglalkozási betegség, így kártalanításra nem ad módot. Az orvosok többsége ezért felesleges adminisztratív tehernek tartja a bejelentést, és mellőzi azt. Anyagi konzekvencia hiányában a beteg sem szorgalmazza a bejelentést. A másik magyarázat szerint: nehéz megállapítani, hogy a panaszok oka valóban a munkakörülményekben keresendő, bár mindenképpen erre kell gyanakodnunk, ha a panaszok tömegesen jelentkeznek az azonos foglalkozásúak körében.

Prevenció - a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok összefogásával

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség "Legyen könyebb a teher!" elnevezésű 2007-es kampánya azt szeretné tudatosítani az érintettekben, hogy ez a probléma egy kis odafigyeléssel megelőzhető, vagy jelentősen mérsékelhető. A prevenció első lépése a kockázatbecslés, melyet a szükséges intézkedések követnek. Fontos, hogy a kockázatbecslést ne a menedzsment végezze, hanem vonja be a munkatársakat is ebbe a folyamatba, hiszen éppen a dolgozók ismerik jól - ha nem éppen a legjobban - a munkahelyet és a munkafolyamatokat.

A kampány megpróbálja felhívni a menedzsment figyelmét a probléma teljeskörű megközelítésére, a komplex szemlélet nélkülözhetetlenségére, vagyis a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányok együttes fellépésére. Minden intézkedésnek a szervezetet érő teljes terhelés csökkentésére kell irányulnia, mely magába foglalja a fizikai igénybevétel mellett a stressz bármely formáját és a környezeti tényezőket egyaránt. Az európai kampány célja továbbá, hogy segítse a váz- és izomrendszeri betegségekben szenvedő munkavállalók megtartását, rehabilitációját és munkába való visszatérését.

A "Legyen könnyebb a teher!" kampány csúcspontja a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete lesz, amely 2007. október 22-étől 26-áig tart, és ekkor Európa-szerte különféle eseményeket, programokat szerveznek. Ebből az alkalomból cikksorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk, hogy az építőiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az irodában dolgozóknál milyen váz és izomrendszeri megbetegedések jelentkeznek, és ezeket miként lehet orvosolni.