Nem az a kérdés, hogy találnak-e munkát, hanem hogy milyet

A romákat fel kell készíteni a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre

A magasan képzett roma fiatalok számos nehézséggel szembesülnek a magyar munkaerőpiacon. Egyelőre Magyarországon kevés olyan kezdeményezés van, amely ebben segíti a roma munkavállalókat és a munkaadókat – ilyenek például a Romaster és az Integrom program.

Bár Európa-szerte nehezen mérhető a roma kisebbség pontos létszáma, a Magyarországon készült hivatalos felmérések statisztikai adataiból tudjuk, hogy Észak-Magyarországon, illetve az urbanizációs folyamatok hatására a fővárosban a legmagasabb a romák aránya – válaszolta a HR Portálnak nyilatkozva Pataki Eszter, a Hungarian Business Leaders Forum ügyvezető igazgatója. Szociális és gazdasági helyzetük javítása társadalmunk egésze számára fontos feladat, melyhez a Romaster Program és támogató vállalatai évről évre eredményesen járulnak hozzá. A főiskolai, egyetemei képzések végeztével minden fiatal számára kihívásokat rejt a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, ezért a Programban támogatott diákokat az évente megrendezésre kerülő Nyári tábor alkalmával készítik fel ezen akadályok leküzdésére. A táborban résztvevő tanulók számos szakmai,- készség-, és önfejlesztő tréningen vehetnek részt, mint például egyéni és csoportos állásinterjú szimuláció, vagy éppen önéletrajz írása. Bizonyára a kapott tudást megfelelően tudják majd hasznosítani a nagybetűs élet során és sikeresen helytállnak a munkahelyeiken.

Magyarország kiemelkedő tehetséggondozó programját, a Romaster Programot már több mint kilenc éve működteti sikeresen a HBLF-Romaster Alapítvány, melyben jelenleg is huszonkét vállalat mentorál és támogat ötven tehetséges és tanulni vágyó roma fiatalt. Az Alapítvány már az induláskor úgy gondolta, hogy az egész országra kiterjedő ösztöndíj programot hirdet annak érdekében, hogy a három alappillére mentén – mentorálás, gyakorlat, ösztöndíj – minél több roma diáknak biztosítson lehetőséget a tanulás révén történő felemelkedéshez. 2007 óta már húsz diák szerzett versenyképes tudást, és léphetett diplomával, valamint nyelvvizsgával a kezében a munkaerőpiacra.

A kérdés inkább az, milyen munkát találnak

Nincsen pontos nyilvántartás arra nézve, hogy a diplomás romák hány százaléka munkanélküli ma Magyarországon – folytatta a gondolatsort Kelemen Ágnes, az Autonómia Alapítvány program munkatársa.

Az utóbbi 10-15 évben a roma fiatalok iskolázottsági szintje nagyon nagyot ugrott, megjelent több ezer érettségivel vagy diplomával rendelkező roma. Ezzel párhuzamosan a teljes magyar társadalom iskolázottsági szintje is emelkedett, valamint a középfokú végzettség – egy szakma nélküli érettségi – sokat vesztett munkaerő-piaci értékéből.

Egy tanult roma fiatal valószínűleg talál munkát, inkább az a kérdés, hogy milyet talál, mennyire van köze a végzettségéhez. Sokszor olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek minőségében messze elmaradnak a végzettségüktől. Gyakran végeznek gyári munkát érettségivel, találnak legalábbis átmeneti lehetőséget a közfoglalkoztatásban, vagy adminisztrációs munkát végeznek diplomával.

„Magyarországon számtalan olyan programot láttunk, amely alulképzett, munkanélküli romákat támogatott abban, hogy megkapaszkodjon a munkaerőpiacon, vagy legalább meg tudjon élni valahogy. Az Integrom programban viszont érettségizett vagy diplomás roma fiatalokat segítünk ahhoz, hogy piacvezető magyarországi nagyvállalatokhoz kerüljenek adminisztratív vagy szakmai pozíciókba. Az Autonómia Alapítvány és a Boston Consulting Group tanácsadó cég közösen indította el az Integrom programot három éve. Nagyvállalatok, romákat segítő civilek, trénerek, tanácsadó cégek fogtak össze azért, hogy képzett roma fiatalok az ország legjobb cégeinél hosszú távú karriert jelentő álláshoz jussanak. A program első két, kísérleti éve alatt tizenhárom roma fiatalnak segítettünk minőségi állásokhoz jutni. Az Integrom program fontos szerepet tölt be a roma integrációs kezdeményezések között, igazi kapocs a tehetséges és iskolázott romák valamint a nagyvállalatok között” – tette hozzá a szakember.
Kelemen Ágnes szerint nem az a kérdés, hogy találnak-e munkát, hanem hogy milyet
A diplomával a romák esélyei megsokszorozódnak

"Azoknál a vállalatoknál, ahol diákjaink elhelyezkedtek, nincs tudomásunk sem pozitív, sem negatív megkülönböztetésről a származásukat vagy a bérezésüket illetően, tapasztalataik és képességeiknek megfelelően sikerült elhelyezkedniük" – emelte ki Pataki Eszter. Tehát nagyon fontos, hogy a roma fiatalok megfelelő lehetőséget és támogatást kapjanak a közép- és felsőfokú intézményekbe való bejutásra, és azok elvégzésére, mert esélyeik megsokszorozódnak – zárta a gondolatot a szakember.

Kelemen Ágnes szerint a romákkal szemben tapasztalható diszkrimináció az átlagos magyar viszonyok között. Persze nem csak a hátrányos helyzet játszhat szerepet az elhelyezkedés sikertelenségében. Fontos, hogy a főiskola, egyetem, a szak, amit választott a fiatal, tudatos döntésnek az eredménye legyen. A jó szakmai kapcsolatok hiánya is hátrány; mivel a többségük első generációs értelmiségi, ezért a network-ök építése különösen nehéz számukra. Sokuknál az önbizalom is hiányzik, nem hiszik el magukról, hogy jó szakemberek. Az sem mindegy, hogy az ország melyik részén lakik a munkavállaló. Az országon belüli mobilitás még akkor is nehéz feladat, ha a motiváció adott. Kezdő fizetésből nagyvárosi albérletet fizetni, önálló életet kezdeni gyakorlatilag lehetetlen.

Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy a Magyarországon élő roma népesség szociális és gazdasági helyzetének javítása igen jelentős feladata társadalmunknak, melyhez programjuk és a támogató vállalataik egyaránt hozzá kívánnak járulni. A program keretei között egészen hosszú távú – négy-hat évet átölelő –, a diploma megszerzéséig tartó kapcsolat épül ki a kiválasztott hátrányos helyzetű roma diákok és a támogató cégek mentorai, képviselői között. Ezen időszak alatt nem csak a diákok nyerhetnek betekintést a munka világába, de a vállalatok munkatársai is megismerhetik a cigány valóságot, az életkörülményeiket. Ez a tapasztalat elősegíti a befogadó és sokszínű munkahelyi környezet megteremtését, a másság elfogadását, értékelését.

Pozitívabb légkör, a kollégák megtartása lehet nyereség a cégeknek

Elsősorban a multinacionális vállalatok körében a munkaerő sokszínűsége, a diverzitás fontos szempont – emelte ki a lényeget az Autonómia Alapítvány program munkatársa. Szerencsére erre már számos példát találhatunk a cégeknél - magyarázta a program munkatárs. A romák helyzetét a kisgyermekes nők vagy a megváltozott munkaképességűek helyzetéhez hasonlítja – bár ezeken a területeken Magyarországon sokkal előrébb tartanak az esélykiegyenlítő intézkedések, mint a romák esetében. Ha valaki esélyt ad egy hátrányos helyzetű munkavállalónak, akkor ők nagy eséllyel motiváltak, lojálisak lesznek a munkáltatóhoz. Bár sok szép példa van már a diverzitásra, azért a magyar társadalmi viszonyok között van még tennivaló. Fontos, hogy a szélesebb magyar társadalom, illetve a kisebb, hazai munkáltatók megismerjék ezeket a gyakorlatokat és azok kézzelfogható gazdasági és társadalmi előnyeit.

A Romaster azt tapasztalja, hogy azok a vállalatok, ahol diákjaik elhelyezkedtek, sokszínűek és a szervezeti kultúra középpontjába helyezik az emberi erőforrást. Számos elérhető kutatás is bizonyítja, hogy a sokszínű munkahely kialakítása mind a munkavállalónak, mind pedig a munkaadónak több szinten is mérhető előnyöket biztosít akár a bevételi és a nyereségi adatokban, akár a pozitívabb légkör és környezet kialakításában vagy a kollégák megtartásában. A közös munka elősegíti, hogy a cégek munkavállalói megismerjék és elfogadják a romákat, tapasztalataikat megosszák a családjukkal, barátaikkal és nyitottabbá váljanak a roma kollégák iránt. A roma fiatalok megtanulnak beilleszkedni a magyar és a nemzetközi, professzionálisan működő vállalati kultúrákba, megismerik a cégek folyamatait és működését, és a megtanult dolgokat továbbadják a környezetüknek. Az együttműködő cégek munkavállalói és a roma fiatalok egyaránt tanulnak és fejlődnek a közös munkában. A romák egyre nagyobb részt képviselnek a magyar társadalomban, ezért kulcskérdés az integrálásuk a munkaerőpiacon. Ennek elengedhetetlen feltétele a megfelelő végzettségek megszerzése, hogy lehetőséget kapjanak a fiatalok a szakmai és személyes kompetenciáik fejlesztésére – hangsúlyozta Pataki Eszter.

Kelemen Ágnes szerint a roma fiatalok tehetséggondozásával és esélykiegyenlítésével foglalkozni kell, mert ma még számos hátránnyal indulnak, amelyek leküzdésében az egyéni megküzdés mellett a társadalom egyéb szereplőinek is fontos feladata van. Az Integrom program példája is bizonyítja, hogy a roma fiatalok számos munkaerő-piaci hátrányát le lehet küzdeni, közös összefogással, valós akarattal és komplexen felépített szakmai programmal.