A romák foglalkoztatása lesz a legnehezebb

2007. július elsejétől Magyarország vette át a Roma Integráció Évtizede Program nemzetközi elnökségét. A kormány több olyan lépést is tervez, amely növelheti a romaügy iránti elkötelezettséget a döntéshozók körében. A program Stratégiai Tervét az országgyűlés a közelmúltban fogadta el.

Hazánkban a reprezentatív szociológiai felmérések szerint mintegy 520-650 ezer roma él, ez a szám azonban nem egyezik a 2001-ben végzett népszámlálással. A különbség a társadalmi megbélyegzéstől való félelemben és asszimilációs törekvésekben gyökeredzik. Ezt a problémát állítja pengeélre a Stratégia Terv. A dokumentum elfogadása előtt még 2005-ben a hét régióban 700 civil szervezet és intézmény bevonásával egyeztették és dolgozták ki az abban foglalt intézkedéseket - ismertette a közelmúltban Ürmös Andor. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője közölte: a 2015-ig tartó programra legkevesebb 70-75 milliárd forintos forrást biztosít az unió, és emellett a hazai költségvetésre is lehet számítani.

A stratégiai terv

A Roma Integráció Évtizede Program kilenc közép- és délkelet-európai ország - Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia, Montenegró, Szlovákia, Magyarország - között létrejött nemzetközi együttműködés, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép javításához. A Stratégiai Terv hosszú távra, 2015-ig, négy prioritási területen - oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy - az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, ehhez kapcsolódóan konkrét feladatokat, mutatókat. A szükséges intézkedésekről kétéves intézkedési tervek készülnek. Az első ilyen terv a 2008-2009 közötti időszakra szól majd, és a kormánynak szeptember 30-ig kell elfogadnia.

Oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy

Az oktatáson belül az integrált tanítás kiterjesztésére, az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazására, valamint a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentésére helyezik a hangsúlyt - fejtette ki Ürmös Andor. Egy korábbi kutatás szerint ugyanis, óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88, míg a roma gyerekek közül csak 42 százalék kerül. Általános iskolát a cigány fiatalok 82, 5 százaléka, a középiskolát pedig, csak 5 százalékuk fejezi be, a felsőoktatásba pedig elenyésző számú cigány jár, mindössze 1,2 százalék. A Stratégiai tervben a foglalkoztatás is fontos helyet kap. A cigányok foglalkoztatásának jellemzői közé tartoznak a nem bejelentett, alkalmai munkák. Ráadásul az adatok azt sugallják, hogy ezt a kérdést lesz a legnehezebb megoldani, mivel a tizenöt és hetvennégy év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának, a nők hatodának volt valamilyen munkajövedelem az elsődleges megélhetési forrása.

A programban különösen nagy hangsúlyt kap az esélyegyenlőség, valamint a romák lakhatási körülményeinek javítása is. A romák túlnyomó része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él. Az elmúlt évtizedben pedig a romák és nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és több tízezerre tehető azon családok száma, amelyek szegregált, komfortnélküli körülmények között élnek. A program szociálpolitikai kedvezményekkel, valamint a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével kívánja segíteni a cigányok életkörülményeinek jobbítását.

Az egészségügy területén is van még teendő: a romák egészségi állapotának, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása, illetve a születéskor várható élettartam növelése.

Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár kifejtette: a következő években a kulturális autonómia kiszélesítését külön feladatként kezelik majd és Magyarország a program nemzetközi elnöksége idején az eddigi 9 ország mellé újabb országokat kíván meghívni és határozottabb kommunikációs kampányt indítani.

A roma civil szervezetek képviselői közül többen felszólaltak a program ismertetése után, hogy kifejezzék álláspontjukat a Stratégiai Tervvel kapcsolatban. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, leginkább kérdéseket fogalmazott meg a program finanszírozásával, monitoringjával kapcsolatban és zárszóként csak annyit fűzött hozzá: "A program annyit ér, amennyit megvalósítnak belőle."

Gyimóthy Éva
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról

A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító... Teljes cikk

Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban?

Hónapok óta alig mozdul a munkaerőpiac: kevés az új felvétel, ritkák az elbocsátások, a döntéseket pedig általános bizonytalanság bénítja.... Teljes cikk

Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés

2025 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 637 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 213 ezer fő, a... Teljes cikk