Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 14 éve

A romák foglalkoztatása lesz a legnehezebb

2007. július elsejétől Magyarország vette át a Roma Integráció Évtizede Program nemzetközi elnökségét. A kormány több olyan lépést is tervez, amely növelheti a romaügy iránti elkötelezettséget a döntéshozók körében. A program Stratégiai Tervét az országgyűlés a közelmúltban fogadta el.

Hazánkban a reprezentatív szociológiai felmérések szerint mintegy 520-650 ezer roma él, ez a szám azonban nem egyezik a 2001-ben végzett népszámlálással. A különbség a társadalmi megbélyegzéstől való félelemben és asszimilációs törekvésekben gyökeredzik. Ezt a problémát állítja pengeélre a Stratégia Terv. A dokumentum elfogadása előtt még 2005-ben a hét régióban 700 civil szervezet és intézmény bevonásával egyeztették és dolgozták ki az abban foglalt intézkedéseket - ismertette a közelmúltban Ürmös Andor. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője közölte: a 2015-ig tartó programra legkevesebb 70-75 milliárd forintos forrást biztosít az unió, és emellett a hazai költségvetésre is lehet számítani.

A stratégiai terv

A Roma Integráció Évtizede Program kilenc közép- és délkelet-európai ország - Horvátország, Bulgária, Románia, Macedónia, Csehország, Szerbia, Montenegró, Szlovákia, Magyarország - között létrejött nemzetközi együttműködés, amelynek célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját, és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép javításához. A Stratégiai Terv hosszú távra, 2015-ig, négy prioritási területen - oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy - az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, ehhez kapcsolódóan konkrét feladatokat, mutatókat. A szükséges intézkedésekről kétéves intézkedési tervek készülnek. Az első ilyen terv a 2008-2009 közötti időszakra szól majd, és a kormánynak szeptember 30-ig kell elfogadnia.

Oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy

Az oktatáson belül az integrált tanítás kiterjesztésére, az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazására, valamint a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentésére helyezik a hangsúlyt - fejtette ki Ürmös Andor. Egy korábbi kutatás szerint ugyanis, óvodába a három-ötéves gyermekek közül országosan 88, míg a roma gyerekek közül csak 42 százalék kerül. Általános iskolát a cigány fiatalok 82, 5 százaléka, a középiskolát pedig, csak 5 százalékuk fejezi be, a felsőoktatásba pedig elenyésző számú cigány jár, mindössze 1,2 százalék. A Stratégiai tervben a foglalkoztatás is fontos helyet kap. A cigányok foglalkoztatásának jellemzői közé tartoznak a nem bejelentett, alkalmai munkák. Ráadásul az adatok azt sugallják, hogy ezt a kérdést lesz a legnehezebb megoldani, mivel a tizenöt és hetvennégy év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának, a nők hatodának volt valamilyen munkajövedelem az elsődleges megélhetési forrása.

A programban különösen nagy hangsúlyt kap az esélyegyenlőség, valamint a romák lakhatási körülményeinek javítása is. A romák túlnyomó része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él. Az elmúlt évtizedben pedig a romák és nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és több tízezerre tehető azon családok száma, amelyek szegregált, komfortnélküli körülmények között élnek. A program szociálpolitikai kedvezményekkel, valamint a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével kívánja segíteni a cigányok életkörülményeinek jobbítását.

Az egészségügy területén is van még teendő: a romák egészségi állapotának, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása, illetve a születéskor várható élettartam növelése.

Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár kifejtette: a következő években a kulturális autonómia kiszélesítését külön feladatként kezelik majd és Magyarország a program nemzetközi elnöksége idején az eddigi 9 ország mellé újabb országokat kíván meghívni és határozottabb kommunikációs kampányt indítani.

A roma civil szervezetek képviselői közül többen felszólaltak a program ismertetése után, hogy kifejezzék álláspontjukat a Stratégiai Tervvel kapcsolatban. Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, leginkább kérdéseket fogalmazott meg a program finanszírozásával, monitoringjával kapcsolatban és zárszóként csak annyit fűzött hozzá: "A program annyit ér, amennyit megvalósítnak belőle."

Gyimóthy Éva
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter