Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni

A válasz egy több évtizedes történetben keresendő – a rendszerváltás utáni képzési káosztól kezdve, a technológiai forradalmon át, egészen a szakma jelenlegi természetes szelekciójának hiányáig.

A 90-es évek árnyéka: bizonyítványgyárak és kamikázé könyvelők

A rendszerváltást követő időszakban gomba módra szaporodtak az úgynevezett „bizonyítványgyár” típusú képzők. Ezek célja nem az alapos szakmai tudás átadása volt, sokkal inkább a gyors, papíralapú végzettség biztosítása a hirtelen jött keresletre. Bár azóta a piac többségüket kiszelektálta, hatásuk máig érződik: a munkaerőpiacon számos olyan könyvelő dolgozik, akik nem rendelkeznek stabil számviteli és adózási alapokkal.

Ők általában alacsonyabb munkabérért foglalkoztathatók és „azonnal munkába állíthatók” – ami elsőre vonzónak tűnhet egy cégvezető számára. Ám ez gyakran intő jel: könnyen lehet, hogy egy „kamikázé” könyvelővel van dolgunk, aki ugyan aktív a szakmában, de nincs felvértezve a szükséges tudással, így nem tudja követni a jogszabályi és technológiai változásokat. Egy ilyen könyvelő – akaratán kívül – komoly kockázatot jelenthet: hibái akár bírságot, adóhiányt, vagy a vállalkozás ellehetetlenülését is okozhatják.

Nem történt természetes szelekció – miért fontos ez?

A könyvelői szakma az elmúlt évtizedekben nem esett át a piaci logika szerinti természetes szelekción. Egy sajátos mezsgyén rekedt az államigazgatás és a vállalkozói szféra között. A szakmai működés fókuszában sokáig csupán az állami elvárások teljesítése állt: adatszolgáltatás a NAV felé, beszámolók leadása, szabályosság.

A vállalkozások valós szükségletei – mint a valós idejű adatok, pénzügyi előrejelzések, döntéstámogató elemzések – sok esetben háttérbe szorultak. Szerencsére ez mára változni látszik: a fiatalabb könyvelő generációk már más szemlélettel lépnek a pályára, ügyfélközpontúak, nyitottak az automatizációra és a digitális megoldásokra. De még mindig jelentős azok száma, akik a korábbi rendszerhez szocializálódtak: a szakma 40.000 fős létszámából több ezer szakember esetében az elavult szemlélet és a megkopott tudás is jelen van.

A korfa és a képzési utánpótlás

Tovább súlyosbítja a helyzetet a szakma korösszetétele. Becslések szerint a könyvelők közel 20%-a nyugdíjas, vagy annak küszöbén áll, és nem várható, hogy ők alkalmazkodni fognak a digitális könyvelés, a felhő alapú rendszerek és az automatizáció világához. Ez jelentős tudáshiányhoz és utánpótlási űrhöz vezethet.

Eközben a képzési oldal sem képes még teljes mértékben kiszolgálni a keresletet. Bár több felsőoktatási szakirány automatikusan ad jogosultságot a mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, a ténylegesen mérlegképes könyvelő tanfolyami úton végzők száma évente alig 300 fő. Ez messze nem elég a könyvelő szakma természetes fluktuációjához képest.

Fény az alagút végén - alkalmazkodás a mérlegképes könyvelő képzésben is

Szerencsére egyre több könyvelő ismeri fel hogy az automatizációval és a koncentrálódó szakmával nyertese is lehet a változásoknak. Ezek a szakmabeliek jellemzően részt vesznek vállalkozásfejlesztő/vezetőképző tanfolyamokon, online továbbképzéseken és váltanak korszerűbb, automatizációs kapcsolatokkal rendelkező könyvelő szoftverre. A mérlegképes könyvelő képzésben is vannak változások. Hatósági képzéssé alakult a közelmúltban a könyvelők képzése így közvetlen a Nemzetgazdasági Minisztérium (volt Pénzügyminisztérium) szakmai felügyelete alá került vissza. Továbbá a szakma piacvezető képzője, a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt. már nem csupán a könyvelő hatósági vizsgára készíti fel képzésein a hallgatóit, hanem automatizációs és mesterséges intelligencia használatára is oktatja a könyvelő tanoncokat és a már végzett könyvelőket is.

Összegzés

A könyvelő kiválasztásánál a mai tapasztalatok szerint az egyik legfontosabb kérdés - a szakmai ismereteken túl - a digitális átállásra és az önfejlesztéshez való készségek/nyitottság mérése. A könyvelők szerepe jelentősen átalakul, inkább üzleti tanácsadóként mintsem adatrögzítő munkatársként kell tekintenünk a jövőben ennek az ezeréves szakmának a képviselőire.