Kertész Dalma Szerző: Kertész Dalma Megjelent: 4 éve

Nyaralás: csökkentett üzletmenet, vagy igazi kikapcsolódás?

A munka hőseinek nem szól a nyári szünet kezdetét jelző iskolacsengő. Mégis fontos kérdés, hogy testben és lélekben készülünk-e a feltöltődésre. A munka-magánélet összemosódása, az okostelefonok terjedése egyre nehezebbé teszik a valódi rekreációt. Szakértőinket a szabadság fontosságáról és ideális hosszáról kérdeztük.

Engedjük el magunkat. Képzeljük azt, hogy a tengerparton fekszünk, előttünk a végtelen horizont, vörös fényhidak tükröződnek a vízen. A bőrünk sós, a homok forró, de hűs szellő fúj, ami miatt időnként fejünkre szorítjuk a szalmakalapot, és hallgatjuk a hullámok ütemes csobbanását. És most vissza a valóságba: egy nyolcvan ország több mint tizenhatezer válaszadójának részvételével készült friss kutatás eredményei szerint az emberek közel kétötöde napi egy-három óra munkát igyekszik beszúrni a nyaralás programjai közé.

A magyar alkalmazottak nemcsak túl sok munkát visznek magukkal a nyaralásra, de képtelenek megválni okostelefonjaiktól és netbookjaiktól is. 29 százalékuk állítja, hogy a szabadság mindössze a megszokott üzletmenet kissé csökkentett módú változata. Pihenés helyett a nyaralásuk kétségbeesett zsonglőrmutatvánnyá alakul a munkahelyi feladatok, valamint a háborgó partnerek és a csalódott gyerekek között egyensúlyozva - írja a szerkesztőségünkbe eljuttatott Regus sajtóközlemény. Megkérdezett szakértőink egyértelműen állítják, hogy ennek így nem sok értelme van.

Miért fontos a szabadság?

"Aki nem akar elmenni, vagy nem hajlandó meghozni azt a nehéz döntést, hogy elszakadjon és kipihenje magát, az hosszú távon hibát követ el. Fáradni kezd, veszít a lendületből, és ezzel megduplázza a hibalehetőségek számát is. Megvan az ideje a felkészülésnek, a teljesítésnek, és a rápihenésnek is - az ember így van felépítve. Aki folyamatosan ezerrel pörög, az előbb-utóbb ki fog égni" - mondja egyértelműen Cservenyák Tamás, tréner és coach. A szakember szerint személyiségfüggő, hogy kit milyen típusú pihenés kapcsol ki: "Vannak, akik szeretik elaprózni a szabadságukat: minden második hétvégén vitorlázni, hegyet mászni, raftingolni járnak, és ez szuper módon kikapcsolja őket. Magamból kiindulva azonban azt mondom, az emberek nagyobb részének inkább egy hosszabb időszak, legalább egy-két hét szükséges ahhoz, hogy tényleg ki tudjon szakadni és felöltődni. Különben mire elkezd ellazulni, már újra a munkán kell gondolkoznia."

"A mobiltelefonok világában élünk, jól tudjuk, hogy időnként fel kell őket tölteni. Miért gondolnánk, hogy magunkat nem kell feltölteni" - teszi fel a költői kérdést Surányi Kinga, munkapszichológus, coach, HR szakértő, aki egyetért vele, hogy az adott ember személyiségétől, életritmusától függ, milyen számára az ideális szabadság. A szakember szerint nem lehet igazán általánosítani, mégis azt mondhatjuk, hogy két embertípus van. Az egyik örül a hétfőnek, hogy mehet dolgozni, a másik örökké a pénteket várja. Ez a munka-magánélet egyensúlyáról szól, valaki nem a magánéletben tudja megvalósítani önmagát, hanem a munkában ér el sikereket. Persze más kérdés, hogy ez mennyire tudatos, vagy nem tudatos a számára.

Surányi Kinga úgy gondolja, vannak olyan cégek Magyarországon, amelyek nyáron és télen is megengedhetik maguknak, hogy lehúzzák a rolót egy másfél hónapra, és pont azért teszik meg ezt, hogy a köztes időszakban tudjanak a maximumon pörögni. Sajnos ez Magyarországon ritka, de Németországban sok cég működik így. A munkapszichológus szerint a kis pihenők is fontosak, de mellettük kell egy nagyobb összefüggő is. Cservenyák Tamáshoz hasonlóan megjegyzi: "Legalább két hét kell, hogy az intenzív pörgésből ki tudjon kapcsolódni valaki. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra, időt kell rá hagyni, hogy el merje engedni magát az ember és intenzíven pihenjen. Ez kell ahhoz, hogy aztán ismét teljes erőbedobással lehessen dolgozni, különben előbb-utóbb jelentkezni fognak a kiégés és a stressz tünetei."
Magyarországon az emberek 66 százaléka anyagi megfontolások miatt nem utazott el a szabadsága alatt tavaly - derül ki az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatásából. Egy évvel korábban még egy kicsit magasabb, 68 százalék volt az arányuk. A tavalyi válaszok alapján az ország a harmadik helyen áll a vizsgált 34 közül: csak Bulgária és Görögország előzi meg Magyarországot, ahol a lakosok 71, illetve 70 százaléka nem utazott. A felmérés szerint az EU polgárainak 72 százaléka utazott el 2011-ben rövidebb-hosszabb időre. Bakó Balázstól, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) Kommunikációs Bizottságának tagjától megtudtuk, az idei szezonról egyelőre nincs pontos képük, a nyári szünet kezdetével várhatóan jobban megindulnak az utazások. A magyarokra amúgy is jellemző, hogy viszonylag későn foglalják le a nyári üdüléseket.


Surányi Kinga még egy nagyon fontos okot említ a hosszabb nyári kikapcsolódás mellett: ez ugyanis a legfontosabb időszak arra, hogy egy család együtt legyen, és közös élményeket szerezzen. Ha a gyerekek tíz hetes nyári szünetéből kettőt-hármat együtt tudnának tölteni a szülőkkel, és csak egymással foglalkozni, az lenne az ideális. Sajnos ezt nem mindenki engedheti meg magának, de törekedni kell rá.

A vízpart a nyerő?

A vízparti nyaralás a legjobban megtérülő üzleti befektetés, a vízpartról, tengerről visszatérő dolgozók folytatják leghatékonyabban munkájukat - mutatott rá a Hewlett-Packard (HP) egyik kutatása. Az Európára, Közel-Keletre és Afrikára kiterjedő kutatás megállapította: vízparti napfürdőzés háromszor nagyobb valószínűséggel vezet fokozott munkahelyi hatékonysághoz, mint a városnézéssel vagy tanulással, ismeretszerzéssel töltött szabadság, és kétszer nagyobb valószínűséggel, mint az aktív pihenés vagy a kalandtúra.

"A tenger alapvetően a relaxációt, a nyugalmat hozza ki belőlünk" - mondja Surányi Kinga, aki nem lepődött meg a kutatás eredményein. A munkapszichológus szerint húsz évvel ezelőtt még nem biztos, hogy ezt az eredményt kaptuk volna, és ez nem véletlen. A gazdasági válság miatt nagyon kell pörögnie a cégeknek, hogy tudják hozni a számokat. Másrészt iszonyatos információdömpingben élünk, amelyet csak úgy lehet elviselni, ha időnként megálljt parancsolunk, és megpróbálunk lecsendesedni, befelé figyelni.
"Elutaztam 8 hónapra, ha úgy érzed, hogy feltétlenül kapcsolatba kell lépned velem, és be kell avatnod a problémádba, akkor a következőt tanácsolom: heveredj le, majd ha elmúlt ez a késztetés, kellj fel, oldd meg a problémádat, aztán írd meg egy e-mailben, hogyan oldottad meg" - idézi friss olvasmányélménye nyomán egy kaliforniai pincegazdaság tulajdonosát Cservenyák Tamás (Getz, Isaac - Carney, Brian M.: Szabadság Zrt., Akadémiai Kiadó, Budapest,2010).


A nyári szabadság a dolgozó motivációja, nem a vezetőé

Schmidt Barbara, a bauMax Magyarország Zrt. személyzeti vezetőjeként úgy gondolja, szabadság kérdésében a vezetők számára nincs demokrácia. Vezetőként ugyanis neki elsősorban azt kell szem előtt tartania, hogy "all inclusive" munkaszerződést kötött a vállalattal, melyben az szerepel, hogy a heti 40 kötött óra helyett ő rendelkezik a munkaideje felől, és ehhez kell tartania magát. Ez azt is jelenti, hogy vezetőként saját magát kell motiválnia, valamint kötött munkaidőben dolgozó beosztottjai motivációjáért is ő fel.

"Fix időbeosztással rendelkező dolgozóimnak elsőrendű joguk van ahhoz, hogy nyáron menjenek el szabadságra. Én megtehetem azt, hogy februárban szabadulok el egy hétre, és ezzel jót teszek az embereimnek, mert akkor ők nyáron tudnak elmenni. Azt gondolom tehát, hogy ebben a kérdésben vissza kell vennem az igényeimet, mert így fogom jól végezni a munkámat" - mondja a HR vezető. Schmidt Barbara szerint tehát a dolgozónak jogos elvárása, hogy elmenjen nyári kikapcsolódásra, a vezetőnek pedig az a feladata, hogy ezt a lehetőséget megadja számára: "egy vezető szervezze úgy a folyamatokat az év 365 napjában, hogy dolgozóit és saját magát is megfelelően motiválja."

Az elérhetőség kérdése

A vezetők még szabadságuk alatt sem tudnak lazítani, hiszen nyaralásuk során összességében egy teljes napot töltenek e-mailjeik megválaszolásával - legalábbis ezt állítja egy brit tanácsadó cég felmérésében. Surányi Kinga úgy gondolja, az elérhetőség kérdésénél azt is figyelembe kell venni, mi az elvárás egy munkavállalóval szemben. Előfordulhat ugyanis, hogy a felettese elvárja tőle, hogy el tudja érni. Egy első vagy másod számú vezető azonban erről maga dönthet - ahogy ezt Schmidt Barbara is megfogalmazta. Surányi Kinga szerint ez egy belső meggyőződésről szól a vezető részéről.

"Ha kizárólag a vezető gyakorolja a kontrollt, mindenről tudni akar, és mindig övé a végső szó, akkor a felelősség is egyedül nála van. Így nem is lehet kikapcsolni. Ilyenkor szoktak a vezetők arra panaszkodni, hogy milyen önállótlanok a beosztottak, nem gondolva arra, hogy ők nem engedik őket önállóvá válni. Sőt, ettől az emberek motivációja és elkötelezettsége is csökken. A mai világban a munkavállalók egyre inkább autonómok szeretnének lenni, ragaszkodva saját döntési szabadságukhoz - erről szól a rugalmas munkaidő. Azt látom, hogy a kreativitást öli meg a szervezet, ha fix munkaidőt szab" - mondja a munkapszichológus.
A magyarok számára a legkedveltebb külföldi desztinációk változatlanul Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Bulgária, Törökország, valamint Portugália és Görögország - tudtuk meg Bakó Balázstól. A magyarok szokásait figyelembe véve a nyaralás hossza attól függ, hogy milyen típusú nyaralásról beszélünk. Hosszú hétvégék esetén a belföldi kétéjszakás csomagok a vonzóak, a rendkívül népszerű európai városlátogatásokra már három-négy éjszakára megyünk. Külföldi üdüléseknél a 8 nap 7 éjszaka kint tartózkodás a legjellemzőbb, nyilván ezt az utazásszervezők által előre lekötött charter járatok is meghatározzák. A belföldi üdülőhelyeken történő tartózkodási idő csökkenő tendenciát mutat, jellemzően négy-öt éjszakát töltenek a magyarok az ország határain belül.


"Egy jó vezetőnél a nyaralás alatti helyettesítés könnyű kérdés, mert egy jó vezető úgy fejleszti az embereit, hogy azok képesek legyenek nélküle is boldogulni. Különösen, ha csak egy vagy két hétről van szó. Általában nem a legjobb vezetők közül kerülnek ki azok, akik azt gondolják, hogy pótolhatatlanok és nélkülözhetetlenek. Pont attól lesz valaki jó vezető, hogy erős csapatot épít saját maga köré, és el tud menni pár hét szabadságra" - hangsúlyozza Cservenyák Tamás, kiegészítve annyival, hogy persze nem hátrány, ha van egy másik vezető, akivel probléma esetén konzultálni lehet. Katasztrófa esetén pedig jó, ha adott egy szállodacím, vagy egy bekapcsolt telefon. A szakembernek azonban meggyőződése, hogy a vezető menjen el szabadságra, kapcsolódjon ki, és ne nézegesse az okostelefonját vagy a laptopját, hanem töltődjön fel és jöjjön vissza lelkesen, motiváltan.

A mai világban nem lehet különbséget tenni munka és magánélet között - szögezi le ezzel szemben Schmidt Barbara. "A munkámat hazaviszem a munkahelyemről - a gondolataim gyakran otthon is a munkahelyi történések körül járnak. Ha felmegyek az internetre, nem tudom eldönteni, hogy a munkám vagy a magánéletem dolgában klikkelgetek, a határok elmosódnak, szétválaszthatatlanok. És így normális ez akkor is, ha nyaralok. Nem azért hívom fel a beosztottjaimat, hogy ellenőrizzem őket, hanem hogy megkérdezzem tőlük, minden rendben van-e. Ha tudják, hogy nyaralok, úgysem fogják említeni a lényegtelen dolgokat. Az azonban nagyon fontos, hogy sürgős esetben el tudjanak érni" - fejti ki a HR vezető, aki tehát nem húz éles határvonalat a kérdésben.

Tippek a visszatéréshez

A hivatalba visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és több az energiájuk, sőt még a problémamegoldó képességük is jobb - olvasható szintén egy kutatásban. Kérdéses azonban, hogy ez mennyi ideig tart. "A visszatéréshez ugyanúgy meg kell adni a felkészülési időt, mint a kikapcsolódáshoz" - mondja Surányi Kinga. A lecsendesedéshez, a semmittevésre való ráhangolódáshoz is idő kell, olyan ez, mint mikor repülőgéppel egy időzónát lépünk át. Említettük már, hogy a tengerpart nagyszerű helyszín a regenerálódáshoz. A napfény, a D vitamin nyilván a testünknek is jót tesz, és a hormonokra is jótékony hatással van. Ha visszajövünk egy ilyen szabadságról, az a szervezetünknek, a lelkünknek, az elménknek is nagy váltás. Ezért a munkapszichológus azt tanácsolja, hogy ne menjünk másnap azonnal dolgozni, hanem hagyjunk egy-két napot a felkészülésre, amíg felvesszük az elengedett fonalat. Hívjunk fel esetleg egy kollégát, nézzük át az e-mailjeinket. Első nap nem érdemes tárgyalásokkal telezsúfolni a napot, mert akkor ugyanott leszünk, mint mielőtt elmentünk.

Cservenyák Tamás szerint a legrosszabb, ha visszatéréskor azonnal teleszervezi magát megbeszélésekkel az ember, és válogatás nélkül nyakig merül a feladatokban. "Jobb, ha az első két nap nem tesz mást, mint összegyűjti az összes beérkező dolgát és elkezdi azokat a megfelelő kategóriákba rendezni. Szétválogatja a lényegtelen, a gyorsan elintézhető, és a komplexebb feladatokat, és megtervezi, hogy kivel mikor találkozik." A jótékony hatás így sokkal hosszabb távon megmarad, és elkerülhető a hirtelen jelentkező munkaundor. Ha pedig valakit úgy várnak vissza, hogy "mehet ismét a munka", mert nélküle nem tudtak semmit elintézni, az egyértelműen rossz szervezést sejtet - teszi hozzá a coach.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Többféle bölcsőde közül választhatnak jövőre a szülők, nő a támogatás is

Januártól átalakul a bölcsődei ellátórendszer, a szülők a jövőben hagyományos bölcsődébe, mini bölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy... Teljes cikk

Jól fizet a takarítás Londonban

Magyarországon is egyre nagyobb üzletet jelent a takarítás, újonnan induló vállalkozások épülnek a szolgáltatásra, az online takarító... Teljes cikk

Jövőre a céges számlák a NAV-hoz futnak be

A jövő év közepétől a cégek számlázását bekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba, ami további lehetőségeket nyújt a hatóságnak az... Teljes cikk

Néma tiltakozásba kezdenek a mentősök

Szombaton vidéki nagyvárosokban kezdenek néma tiltakozásba az OMSZ orvosai, ápolói és sofőrjei, akik hétfőm petíciót adnak majd át Balog Zoltán,... Teljes cikk

A közmunkából kellene munkaerőt felszabadítani

Nem csak a málnával, egyéb gyümölcsökkel is baj lehet, ha a munkaerőhiány miatt nem sikerül őket betakarítani. A munkaerőhiányt például a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Munkamániások a fiatalok

Egy friss amerikai kutatás szerint a legfiatalabb munkavállalók (Y generáció) a leginkább munkamániások, akik a szabadságukat is...