Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 5 éve

Új munkahelyi konfliktusok feloldása vár a HR-esekre

A meglévő feszült munkahelyi légkör további romlását fogja okozni az új Munka törvénykönyve. A konfliktuskezelésre fel kell készülniük a HR-eseknek, mert sokszor ők kerülnek a vita kereszttüzébe. Ahol a felek a konfliktus lezárása után is kapcsolatban maradnak, ott érdemes mediációt alkalmazni, mert gyorsabb, olcsóbb és mindkét fél számára nyertes helyzetet teremt. Az új Mt. okozta konfliktusokra, kezelésük fontosságára hívta fel a figyelmet a mediátor szakértő.

Egyszerű, fizikai munkát végzett egy munkavállaló egy építkezésen. A teherautó által leöntött sóder-hegyet talicskára pakolta és a megadott technológiával a felhasználás helyszínére szállította. Ahhoz már hozzászokott, hogy a jól végzett munkájáért megbecsülést nem kap, de a tiszteletet, az emberi beszédmódot ő is elvárta volna. Nem kapta meg. A főnöke "szekálta" a szerszámok elhelyezése, a munka üteme és külső megjelenése miatt. A férfi egyre idegesebb lett, és ez a feszült idegállapot eluralta a teljes kommunikációs terét. Átragadt a kollégákra és a családra is, és minden újabb nappal csak eszkalálódott a feszültség.

A főnöke is látta, hallotta, érezte ezt, de nem tett semmit ellene. A sóderpakoló munkás az egyik nap ezzel az emelt szintű feszültségi állapottal ment dolgozni, és elég volt, hogy csak egy apró megjegyzést tegyenek rá, vagy a munkájára, úgy elvakította a düh, hogy a lapátjával hátba vágta a felettesét. A munkást azonnal elbocsátották, a főnök táppénzre ment, a vállalatot pedig dupla kár érte. "Ebben a helyzetben mindenki veszített" - mondja Kertész Tibor mediátor-tréner, a Partners Hungary munkatársa, egyetemi docens. A dolgozónak nem volt más eszköz a kezében, hogy elmondja, több tiszteletet szeretne, a főnök pedig az elvárásait, a felelősségi körét nem tisztázta a beosztottjával.

A mostani, eleve feszült munkahelyi helyzetre másik, szemléletes példát is mondott Kertész Tibor. Egy IT fejlesztőnél az év végi hajrában szorította a munkatársakat a határidő, ezért az egyik fejlesztő hazavitte a céges laptopon az anyagot, hogy otthon is dolgozhasson a hétvégén. A cégnél szigorú rendelkezés volt életben, amely sem adathordozót, sem adatot nem engedett a kapukon kívül. A fejlesztő főnöke - a munkavállaló szerencsétlenségére - szombat reggel bement a munkahelyre, és látta a laptop hűlt helyét. Idegesen felhívta a beosztottját, aki a sok munka, a szoros határidő és az engedély nélkül kihozott munkaeszköz, illetve adatállomány miatt még idegesebben válaszolt. Szó szót követett, és a beszélgetés úgy ért véget, hogy az egyikük "ne is kerülj a szemem elé", a másikuk pedig "nem is mennék többet ilyen helyre" kijelentést tett. Ezeket a mondatokat mindketten a másik oldaláról a munkaviszony befejezéseként értékelték. A fejlesztő elment, és a kicsi, magyar piacon elkezdték egymás hírnevét rombolni. A mediátornak erről a feszültségi szintről kellett visszahoznia az együttműködést.

Azt, hogy alapjában véve mennyire feszült ma a munkaerőpiac helyzete, számtalan példából láthatjuk. Kertész Tibor álláspontja szerint a legfontosabb teendője most a HR-területén dolgozóknak, hogy felkészüljenek ezekre az "új" konfliktusokra, technikákat sajátítsanak el, amelyekkel oldhatják ezeket, és megismerjék saját korlátaikat ezen a téren is. Egy hatékony konfliktus-oldás ugyanis gyorsabb, olcsóbb és hosszú távon is hatékonyabb, mint a pereskedés.

Új konfliktusok forrása: a nyáron hatályba lépő Mt.

Sok munkavállaló csak az augusztusi bérpapír kézhezvétele után fogja észlelni, hogy változott a törvény. Nem lesz délutános bérpótlék, illetve az éjszakainak az összege is csökkenni fog. Több túlórát rendelhet el a munkáltató, amelyet nem kell feltétlen kifizetnie. Bár az elfogadott törvény sok ponton finomítva lett a beterjesztett, eredeti javaslathoz képest, Kertész Tibor négy olyan gócpontra hívta fel a figyelmet, amelyek mentén szinte biztosra vehető a repedés a munkaügyi kapcsolatokban.

A szakértő szerint az első töréspont a felmondások rugalmassá válása lehet. Az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége önmagában nagy károkat tud okozni. A cégen belüli életre olyan hatást fejt ki, amely a teljesítményt egyértelműen visszafogja. Csökken a munkavállalók elköteleződése a vállalat iránt, hiszen bármikor lecserélhetővé válnak. A képzettebb munkaerő mobilabb, és gyakran vált munkahelyet, de ez nem általános. A mediátor szerint nem egy törvénynek kell a munkaerő-piaci mobilitást fokoznia, hanem az iskolázottsági szint emelésével illetve a gazdaság bővülésével lehet hatni a mozgás fokozódására.

A törvény egésze- Kertész Tibor szerint-, azt sugallja, hogy mindenki pótolható. Az pedig bebizonyosodott, hogy azok a szervezetek, ahol ez a hitvallás a HR politikájának a része, ott alacsonyabb teljesítményű, szétesésben lévő szerevezetté válik a vállalat. A szakember szerint sokan mondják, hogy eddig is felmondtak formális indoklással a munkavállalóknak a munkáltatók, azonban ennek az lett a következménye, hogy megszaporodtak a munkaügyi perek. Mindenki egyből a munkaügyi bíróságokra "szaladt" a felmondó dokumentációival.

Ezt a visszás helyzetet nem az indoklás eltörlésével, hanem más, jogi megegyezési technikáknak a rendszerbe iktatásával ki lehetett volna védeni. Kertész Tibor az Egyesült Államokat említette példaként, ahol a gazdasági, illetve munkaügyi jogvitáknál a törvény a mediációt teszi meg szinte kötelezően első lépcsőnek a helyzet kezelésére. Amerikában, ha bármelyik fél elutasítja a mediáción való egyeztetést, akkor automatikusan vállalja az összes pert terhelő költség viselését. Ezért inkább leülnek, hogy megbeszéljék a problémákat, mintsem elköltsenek egy vagyont a több évig tartó pereskedés során. Az új Mt. azonban sem a kötelezés, sem pedig a lehetőség szintjén nem foglalkozik a mediációval.

Az új Mt. következtében kialakuló konfliktusok másik csoportja is az elbocsátásokkal kapcsolatos. Az a lehetőség, hogy próbaidősöket, illetve a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat is el lehet indoklás nélkül küldeni, szintén csak nehezíti a cég iránti lojalitás kialakulását. Arról nem is beszélve, hogy míg eddig a jogszerűtlen elbocsátás miatt pereskedtek a munkavállalók, addig most az emberi méltóságukban ért jogsérelem miatt fognak megtelni a munkaügyi bíróságok naptárai. A legégetőbb azoknak az alacsony képzettségű munkavállalóknak a helyzete, akiknél egyébként is magas a fluktuáció, és ahol speciális szakismeret nem szükséges a monoton munkavégzéshez. Ezen a téren általánossá fog válni, hogy a próbaidő lejárta előtt egy nappal "lecserélik" őket egy ugyanolyan, alacsony képzettségű betanított munkásra. Ez a lehetőség már rövid távon is jelentősen rontja a hatékonyságot.

Trükkök és lehetőségek

Míg az előző két konfliktus-forrást majd a bírói ítélkezés a gyakorlatban tölti fel tartalommal, addig Kertész Tibor lát a törvényben egy olyan pontot is, amely együttesen hozza kellemetlen helyzetbe a munkáltatót és a munkavállalót. "Aki törvénybe iktatja, hogy a béremelésnek lehet egy, az állam által elvárt mértéke, amelyet retorziókhoz kapcsolva mindenkinek meg kell kapnia, az nem ismeri a piacgazdaság működését"- állítja a szakember. Ez a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet a konkrét összeghatárokat is megszabja. (2012-ben a bruttó 300.000 forint alatti bérekről van szó - a szerk.).

Ha a munkáltató komolyan veszi ezt a rendelkezést, akkor sok esetben - mivel recesszió van - nem lesz képes kompenzálni minden egyes, bruttó 300.000 forintnál kevesebbet kereső munkavállalóját. Tehát, ahogy a mediátor látja, kiválasztja azokat, akiket nélkülözni tud, hogy az ő kieső bérükkel kompenzálhassa a többieket. Ha olyan a vállalat tevékenysége, hogy a csoportoknak szorosan, egymással együttműködve, egymás munkájára építve kell dolgozni, akkor ez az intézkedés hatalmas lyukat üt a kölcsönösségen alapuló együttműködésen. A maradó munkavállaló elköteleződése sérül ezzel a döntéssel. Ha a munkáltatót nem érintik a retorzió fenyegetései, mert sem állami közbeszerzéseken nem indul, sem EU-s pályázati pénzekkel nem gazdálkodik, állami támogatásra pedig már régóta nem számít, akkor "trükközni" kezd. A munkavállalóit csak 4/6 órás jogviszony keretében jelenti be, és a dolgozóval összekacsintva, együtt játszanak össze az állam ellen. Ez erősíti a szürke és a fekete gazdaságot. Ellenőrzéssel ki lehet ugyan szűrni ezeket a szerződéseket, de ez ismét extra adóforrásból történne.

A konfliktusok személyekre terelődnek, és ott is maradnak

Kertész Tibor szerint a legsúlyosabb következménye az új Mt-nek, hogy általánosan rontja majd az egyébként is nagyon feszült munkahelyi helyzetet. A munkavállaló csak azt fogja érzékelni, hogy még kiszolgáltatottabbá vált, és mivel a szakember szerint "senki nem a Munka törvénykönyvével a hóna alatt" jár dolgozni, nem fogják tudni azt sem, hogy nem a főnök enged meg magának többet, hanem csak a számára lehetővé tett, jogszerű viselkedést fogja alkalmazni. De a munkavállaló nem a számára kedvezőtlenné vált jogi környezetet fogja hibáztatni az őt ért jogos és vélt igazságtalanságokért, hanem a főnökét.

A mediációs szakember szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, hogy a törvényhozás konfliktusokat "kódolt" a hétköznapokba, amelyek a megfelelő bírói gyakorlat nyomán majd 3-4 év múlva rendeződnek, de addig ottmaradnak a munkahelyeken. A mediációnak pont az a célja, hogy a jogorvoslathoz mindenki hozzáférhessen, és ne maradjon feszültség azon felek közt, akik a konfliktus rendezése után is együttműködnek. Ehhez a jogállapothoz semmit nem tett hozzá az új törvény, és ugyanakkor azt sem vette számításba, mennyire sok pénzbe kerül egy vállalatnak a konfliktusokkal terhelt működésmód.

Ha lenne lehetősége arra, hogy átalakítsa az elfogadott törvényt, akkor Kertész Tibor elsőként a munkavállalói letétet szüntetné meg. "Aki sikkasztáson, hűtlen kezelésen töri a fejét, az a letét ellenére is elköveti ezeket a bűncselekményeket"- véli a szakember. Ugyanakkor az okozott kár sem térül meg. E helyett egy mediációs megbeszélésen rendezhetőek a kár megtérítésének a feltételei.

Másrészt, a rugalmas foglalkoztatás helyett a korábbi felmondási szabályok alkalmazása mellett a szerződésbe kötelezően belevenné, hogy jogvita esetén a mediáció a vitás helyzetek rendezésének a színtere, és csak ennek eredménytelensége után fordulhatnak a felek a területileg illetékes bírósághoz. Ezzel ugyanis csökkenne a munkavállalók kiszolgáltatottsága és a személyekre vetített, sokszor csak hiedelmek alapján létrejövő konfliktusok is rendeződnének. A munkáltató átérezné a dolgozó problémáit, a munkavállaló pedig a felelősségek pontos megismerésével szocializálódhat a munkahelyéhez. A munkabér elvárt mértékének rendelete pedig - a szakember szerint -, adóügyi kérdés, idegen a XXI. század munkajogi törvényeitől.
Follow hrportal_hu on Twitter

Munkanélküliség és válás - kéz a kézben?

Talán az senkit nem lep meg, hogy a munkanélküliség nagy terheket ró az egyénre, a párkapcsolatra, a családra. Ugyanakkor az már kevésbé egyértelmű, pedig nemzetközi és hazai statisztikák is bizonyítják, hogy a legtöbb válás hátterében éppen az állás elvesztése áll. Pedig ebben az esetben is segítség lehet, ha a pár tagjai támogatják egymást akár az új állás megkeresésének folyamatában vagy mindkét félnek hasznos emlékezet frissítést jelenthet, ha esetleg írásban rögzítik az állástalan időszak szabályait.tovább..

További cikkek
1000 embernek munkalehetőség Tatabányán

Negyedik gyárcsarnokát avatta fel az egészségügyi termékeket előállító, dániai központú Coloplast vállalat csütörtökön Tatabányán, a 6... Teljes cikk

Tesztelik januártól az alapjövedelmet Finnországban

A feltétel nélkül folyósított 170 ezer forintnak megfelelő alapjövedelmet először egy tesztcsoporton próbálnák ki Finnországban. Finnország lenne... Teljes cikk

Stresszkezelés és aktív hallgatás a minisztériumi képzéseken sok pénzért

Reprezentációs költségekre 2,6 milliárd forintot költött el a kormányzat, amelyen belül különböző képzési tételek is szerepeltek, derül ki a hvg.hu cikkéből. Teljes cikk

Török munkavállalók hagynák el Ausztriát

Ellenséges közhangulatra hivatkozva török munkások tucatjai készek családjaikkal együtt elhagyni Ausztriát egy török munkavállalói szervezet... Teljes cikk

Újra kezdődhet a munka a Volkswagennél

Egyezségre jutott a Volkswagen és két beszállítója, így újra elindulhat a gyártás azokban az üzemekben, ahol kényszerszabadságra küldték a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

WHC - Partner a sikerhez!

A WHC szombathelyi irodája 1999-ben indult. Vas megyében jelenleg cégünk foglalkoztatja a legnagyobb létszámú kölcsönzött munkaerőt. A...