Versenyképes a munkaerőpiacon a jogász oklevél

- Dékán úr, jelenleg a pótfelvételi időszak közepén járunk. Látják-e már, hogy továbbra is tartható-e a megnövekedett érdeklődés a PTE ÁJK jogi kara iránt?

- Őszintén szólva engem is meglepett, hogy az idei évben nőtt az érdeklődés a jogi és igazgatási szakok, illetve ezek körében a jogászképzés iránt. A felvételizők változatlanul úgy látják, hogy a jogász oklevél jó munkaerő-piaci lehetőségeket kínál, annak ellenére, hogy egyre gyakrabban hallani a jogász túlképzésről. Tegyük hozzá, hogy ezt leginkább azok a szakmák hangoztatják, amelyeken viszonylag nagy a pályára lépők száma és ezzel egyre jelentősebb a konkurencia is. Megjegyzem, hogy munkaerő-piaci adatok ez idő szerint a túlképzés jelenségét nem támasztják alá. Ami a pótfelvételi eljárást illeti, azzal kapcsolatban még meglepőbb fejlemény, hogy rendkívül magas a jogi és igazgatási szakokra pótfelvételi lehetőséget keresők száma, noha karunk már csak költségtérítéses képzési lehetőséget hirdet. A jelentkezési lapok elfogytak, így már csak az elektronikus jelentkezési lehetőség áll nyitva. A jelentkezők tájékoztatását a pótfelvételi időszakban folyamatos ügyelettel biztosítjuk.

- Azt tudjuk, hogy a tavalyihoz képest csökkentek az államilag finanszírozott helyek a jogász szakon, amely igen kedvezőtlenül érintett több vidéki egyetemet. A PTE ÁJK a jogász szakra jelentkezők által első helyen megjelölt jogi karok között az előkelő 4. helyen végzett. Tükröződött ez az államilag finanszírozott helyek számában is?

- Az államilag finanszírozott hallgatói férőhelyek sorsa - hasonlóan más szakokhoz - a jogászképzésben is sajátos. A korábbi évek tapasztalati alapján azt mondhatjuk, hogy a felvételizők elsősorban a fővárosi intézményeket keresik; jól látható, hogy valójában nem az egyes képzőhelyek, illetve intézmények versenyeznek egymással, hanem a főváros és a vidéki városok. Ez a verseny természetesen egyenlőtlen feltételekkel zajlik. A folyamat eredménye hasonló lesz a tavalyihoz: az államilag finanszírozott férőhelyek 60-70 százalékát fővárosi karok kapják, a maradékért versenyez az öt fővároson kívüli jogi kar. Ez a karunk viszonylatában azt jelenti, hogy mintegy 90 államilag finanszírozott hallgatót veszünk fel, megközelítőleg azonosan a szegedi jogi karral. A jelenlegi felvételi rendszer kétségtelenül arra kényszeríti az egyes karokat, illetve intézményeket, hogy az éleződő versenyben egyre magasabb szintű szolgáltatásokkal és egyre hatékonyabb információnyújtással küzdjenek a hallgatókért.

- A jelentkezők többsége az ELTE jogi karát választotta. Egyes elemzések szerint a regionalitás megszűnőben van. Igaz ez a PTE Jogi képzése tekintetében is?

- A regionalitás csak a főváros viszonylatában van megszűnőben, azaz az ottani intézmények tekintetében jellemző, hogy beiskolázási körzetük az egész országra kiterjed. Az elmúlt években egyébként a jogi karok közül a pécsi jogi kar regionalitása csökkent egyedül, azaz a mi esetünkben érvényesült az a tendencia, hogy a szűkebb régión túlról is növekvő számban vettünk fel hallgatókat. Az idei adatok még nem állnak rendelkezésemre, ám gyanítom, hogy a korábbi kedvező folyamat a mi esetünkben is lassul, azaz a pécsi jogi kar regionalitása is növekszik.

- A 4673 jogra jelentkező hallgató szinte fele-fele arányban választotta a nappali és a levelező tagozatot, s majdnem hasonló a helyzet a finanszírozás terén is.
Van lényeges különbség a munkarend és a finanszírozási forma szerint megszerzett tudásban? Illetve van-e jelentősége a majdani munkaerőpiacon annak, hogy hol, milyen konstrukcióban megszerzett jogi diplomáról van szó, vagy inkább csak az érdemjegy a mérvadó?

- A munkarend és finanszírozási forma szerint a pécsi karon nincs különbség a jogászképzésben, azonosak a mintatantervek, illetve azonosak az oklevél kibocsátásának feltételei is. Az egyes jogi karok megítélésében nyilvánvalóan van különbség, még akkor is, ha ez nehezen mérhető. A legutóbbi évek intézményi rangsoraiban megjelent eredmények alapján nagyon büszke vagyok arra, hogy karunk évek óta dobogós helyen van a keresleti oldal megkérdezése alapján. Ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy a pécsi kar a nagyobb tradíciókkal rendelkezők közé tartozik, de annak is, hogy évek óta tudatosan igyekszünk fejlesztéseinkkel megfelelni a gyakorlati szakmai igényeknek, illetve a hallgatók változó elvárásainak. Az a tendencia is egyértelműen látható, hogy a hallgató eredményei egyre inkább meghatározók az elhelyezkedés során. A pécsi kar ebből a megfontolásból hozza nyilvánosságra már harmadik éve a legkiválóbb hallgatók ("primores") névsorát.

Ugyanebből a megfontolásból, azaz a gyakorlat igényeinek a kielégítése végett jelentősen növeltük az idegen nyelvi követelményeket; a négy féléves kötelező idegen szaknyelvi tantárgyakat a hallgatónak szaknyelvi szigorlattal vagy államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsgával kell zárnia. Megemlítem azt is, hogy a következő tanévtől a hallgatóink az ún. kötelezően választható tárgyakat idegen nyelven is hallgathatják, illetve teljesíthetik, de az is jelentős körülmény, hogy a kar komoly áldozatokat hoz annak érdekében, hogy a hallgatóink minél nagyobb számban folytathassanak tanulmányokat külföldön, elsősorban az Európai Unió tagállamaiban.

- Sok szülő és jelentkező gondolkodik most arról, hogyan tovább. A pótfelvételinél most még lehetőség van egy szakot megjelölni a továbbtanulni vágyóknak. Önnek mi a tapasztalata, "csak" az a közel 3800 hallgató próbál pótfelvételivel valamelyik költségtérítéses jogi képzésre bekerülni, akit nem vettek fel jogásznak, vagy várható más területekről is átjelentkezés? A költségtérítések összegét látva azt gondolom a jogász képzés költségei barátiak.

- Azt hiszem, hogy a pótfelvételi eljárásban azok jelentkeznek, akik eredetileg is jogi vagy igazgatási pályára szánták magukat, a más területekről érkezők száma várhatóan alacsony lesz.

A költségtérítések összege hazai viszonylatban még mindig igen kedvezőnek mondható. Ennek oka egyrészt az, hogy a jogi és igazgatási képzések viszonylag kis ráfordítás-igényű szakok, másrészt az utóbbi évek keresleti viszonyai mellett a jogi karok igen visszafogottak voltak a költségtérítések összegének emelésében.

- Itt az Egyetemen, a 48-as téri épület dékáni irodájában ülve a nyári szünet kellős közepén nehéz elképzelni, hogy szeptemberben 3000 fő veszi birtokba az épületet, a számítógépek előtt jurátusok szörföznek majd, s a nagyteremben 300 fős előadások "dübörögnek". Dékán Úr, felkészült a Jogi kar a megnövekedett jelentkezők fogadására? Az épület az egyik legkorszerűbb, legszebb épület, amelyet felsőoktatásban láttam, de vajon Pécs felkészült-e szállással, kollégiumi helyekkel, s a fiataloknak oly fontos közösségi élettel?

- Osztom azt a véleményét, hogy a pécsi jogi kar ez idő szerint az ország egyik legkorszerűbben felszerelt intézménye. Az épületeink teljes felújítására alig öt éve került sor és az akkori saját erőből megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően kiemelkedő az informatikai felszereltségünk, illetve általában az infrastrukturális ellátottságunk. Ugyanakkor további jelentős lépések előtt állunk. Az Európai Kulturális Főváros programhoz kapcsolódóan a kari könyvtárunk 2010-ben az új, mintegy 12 ezer négyzetméteres alapterületű Tudásközpontban kap helyet, amely az ország egyik legkorszerűbb intézménye lesz. Ugyanebben az évben befejeződik a kollégiumi épületünk teljes körű felújítása. (Addig a hallgatóink az egyetem más - ugyancsak felújított - kollégiumaiban kapnak lehelyezést.) Úgy vélem, hogy a 2010. évtől Pécs a kezdődő EKF-programokkal egyedülálló kulturális és szórakozási lehetőségeket kínál a hallgatóknak, noha Pécs e vonatkozásban eddig is rendkívüli vonzerővel rendelkezett.

- Dékán Úr, köszönöm a beszélgetést.

Kézdi Katalin
RODIN Management Service Kft.
ügyvezető