A felsőoktatás nem a munkára nevel?

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

A felsőoktatás nem a munkára nevel? 2007. augusztus 24. Durbák Ildikó A hallgatók szerint a kiváló döntési képesség a legfontosabb egy jó állás megszerzéséhez, csak utána következnek olyan szempontok, mint a munkaintenzitás vagy a megbízhatóság. A Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) kompetenciakutatásából kiderül: a munkáltatók szerint viszont a szakmai ismeret a legelőbbre való.

A munkaerő-piaci szempontból fontos kompetenciák feltérképezését, a munkáltatói elvárásokat és a hallgatók önértékelése tükrében az erősségeket és a fejlesztendő területeket vette górcső alá kompetenciakutatásában a BDF karrierirodája és az intézmény hallgatóit támogató Perintparti Alapítvány. Vizsgálódásuk meglepő eredménnyel zárult: a nyugat-dunántúli felsőoktatási intézmények hallgatói szerint nem ugyanazok a képességek és készségek a fontosak, mint amelyeket a kutatásban részt vett cégek annak tartanak.

A kereslet és a kínálat nem mindig fedi egymást

A kutatás célja a képzés és a munkaerő-piaci elvárások közelítése volt. A Biró Krisztina, Csányi Zsuzsanna és Vincze Szilvia által végzett felmérés hallgatói részében az elsős és a végzős hallgatókat egyebek közt az elhelyezkedésben preferált szakterületekről, illetve a leendő munkáltatóknak a pályázóik képességeivel kapcsolatos vélt elvárásairól kérdezték. A legkedveltebb szakirányok sorrendje: a logisztika, a gyártás és termelés, az adminisztráció, a pénzügy-számvitel, a marketing és reklám, a mérnöki tevékenység, a HR, az oktatás, a kereskedelem, az értékesítés, az IT/telekommunikáció, valamint a jog és közigazgatás. A hallgatók szerint ugyanakkor a munkáltatók a diplomás pályázóik képességei közül a "döntési képességet" tartják a legfontosabbnak.

A munkáltatói elvárások között viszont ez nem szerepel a leglényegesebbek között. A többi, a leendő munkavállalók szerint is fontosnak ítélt kompetencia közül a megbízhatóság, a szakmai ismeret és a pontosság már nagyobb összhangban áll a vállalatok elvárásaival.

Az alkalmazási kompetenciák fontossági rangsorának végén a hallgatók szerint a pozitív beállítódás, az elővigyázatosság, a segítőkészség és a munkaintenzitás állt - ez már összecsengett a munkáltatók értékelésével. A munkaerőpiacon való érvényesüléshez fontos további kompetenciák között a nyelvismeretet, a magabiztosságot, a kapcsolatépítő készséget, a kreativitást, a külső megjelenést, az elkötelezettséget, az alkalmazkodó képességet, a gyakorlati tapasztalatot és a toleranciát jelölték meg a hallgatók.

A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának ítéletei csak részben fedik egymást. A tanulmány készítőinek előzetes várakozása beigazolódott: a hallgatók által fontosnak vélt kompetenciák gyakran nem találkoznak a munkáltatók valós elvárásaival.

A hallgatók önértékelése pozitív

A hallgatók a saját tulajdonságaikat is értékelték: a tisztesség, a becsületesség, a motiváltság, a segítőkészség, a világos kifejezőkészség és a szakmai ismeret kompetenciában ítélték magukat a legjobbnak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a válaszadók igyekeznek szabálykövető módon, etikusan, az erkölcsi normák betartásával érvényesülni - ez teljes összhangban áll a munkaadók elvárásaival.

A leginkább fejlesztésre szoruló képességek között a stressztűrés, a munkaintenzitás, a logikus gondolkodás, a kitartás, a konfliktuskezelés és a terhelhetőség készségeiben kellene tökéletesíteni magukat a hallgatóknak. Lehetőségük volt arra is, hogy eme kompetenciák fejlesztésének konkrét módját feltüntessék - a legtöbben erre a felsőoktatás keretében látták a lehetőséget.

Az egyetem a képességeket is fejlessze!

A tanulmány készítői javasolják, hogy az egyetemek, főiskolák szervezzenek - a felsőoktatáshoz igazodva, a gyengébb területek erősítésére - karriermenedzsment-szemináriumot a kutatás eredményei alapján. A felmérés során megalkotott kompetenciamodell és szótár, valamint a kérdőív jó alapot teremt a hallgatók készségeinek, képességeinek hosszú távú mérésére, összehasonlítására, illetve az ezekre épülő fejlesztési programok kidolgozására.

Az ismétlődő vizsgálatok lehetőséget teremthetnek a munkáltatói és a hallgatói oldal elvárásainak, változásainak megfigyelésére, és a munkaerő-piaci szereplők hosszú távú együttműködésére. Ezen túlmenően pedig a felsőoktatási intézmények nemcsak a hallgatók ismereteinek gyarapodásához, hanem készségeik, képességeik fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

  • 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek