Értéktelen munkavállalók - nincs biztos megélhetés
Túl kell élni az új gazdasági rendszert, ami már nem az alkalmazotti léten alapul, ahol nem számít a tudás, a végzettség és végső soron az ember. Legalábbis ez a véleménye Sarah Kendizor St. Louis-i publicistának, aki az Al Jazeerán fejtette ki rendhagyó gondolatait a gazdasági élet és a foglalkoztatás alakulásáról.
Amikor valakit a képzetlensége miatt kárhoztatnak, azaz ő tehet a munkanélküliségéről, miért nem tanult, akkor ezzel szemben ott a realitás, hogy a diplomásoknak sincsen feltétlenül munkája. A válságot a gazdaság minden szektora megszenvedte, mindenütt összébbhúzták a nadrágszíjat. Ugyanis a cégek a határozatlan idejű állásokból határozott idejű munkákat csináltak, a kezdőknek való állásokból pedig ingyenes gyakornoki pozíciókat kreáltak.
Az Egyesült Államokban az informatikusok 9 százaléka munkanélküli, rekord állásnélküliség elé néznek (a válság előtti kétszeresének) a mérnöki, egészségügyi, technológiai szakmák is. A 2011-ben jogot végzettek mindössze 55 százalékának van teljes állása. Még a hadseregben is leépítések vannak, pedig igen jelentős részét teszik ki a költségvetés kiadásainak.
A szerző szerint nem a tudás és a képzettség, hanem maga az ember, a munkaerő értékelődött le. Már a PhD és a professzori cím sem jelent garanciát. Gyakran egyetemi szinten sem biztosak az állások, a fizetés pedig siralmas. Különböző kifejezések születtek a nem fizetett ösztöndíjasokra, a különleges - magyarul fizetés nélküli - segédprofesszori helyekre, az úgymond „önkéntes fejlődési lehetőségek” garmadára.
A túlélés pedig nem pénz, hanem hozzáállás kérdése
Azonban a diplomás munkanélküliség ellenére a fiatalok még mindig tömegesen jelentkeznek a felsőoktatásba, vajon miért? Miért nem keresnek állást? Mert egy támogatott egyetemi hely, ahol jár társadalombiztosítás még mindig ígéretesebb, mint a reménytelen álláskeresés, mondják a 20-as éveikben lévő fiatalok.
Ha valaki 35 év körüli vagy fiatalabb arra már nem vonatkoznak a gazdaság működésének régi szabályai. Olyan a „nem alkalmazáson” alapuló gazdaságban élünk, ahol a cégek elhatározták, hogy nem fizetnek. A profit még mindig magas, a fizetés azonban nem elmelkedik, ahogy a juttatások sem, az állás viszont egyáltalán nem biztos. A szerző szerint az egyetlen cél a túlélés.
A felsőoktatás állapota csak egy tünet, hiszen az egyetemek rekord bevételekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel dicsekedhetnek, miközben minimálbéreket adnak az előadóknak, és azt hangoztatják, nem tehetnek arról, ha valaki olyan szakirányt választott, aminek nem igazán van piaci értéke. De egyáltalán ki rendelkezik ma ilyennel?
A rendszer nem jó, a kérdés, hogy ennek ellenére hogyan lehet létezni benne
Amit a szerző szerint hangsúlyozni kell az az, hogy itt nem egyedi hibás választásokról van szó, hanem az egész rendszer kudarcáról. Ugyanis a régi elvárások, hogy milyen állás a normális, milyen bánásmódot kell elviselni, vagy milyen áldozatot kell hozni vagy mi az ami elvárható, már nem érvényesek.
Amikor a túlélés a cél, az áldozat erénnyé válik, de a hős nem az, aki szenved. Aki csendben tűr, arra azt mondják keményen dolgozik, kiveszi a részét, aki hangot ad a szenvedésének vagy elégedetlen, arra azt mondják, hogy panaszkodik és megérdemli a sorsát. Azonban senki sem érdemli, hogy szenvedjen.
Sokan saját sikertelenségüknek tulajdonítják a gazdaság sikertelenségét, hiszen a média is azt sujkolja, mi mindent kellett volna az egyénnek másként csinálnia. Ezért tulajdonképpen a dolgozó még a rossz bánásmódért is hálás: a fizetetlen munkáért, a hitelért, a reményért, hogy ez befektetés a jövőbe, ami azonban nem biztos, hogy elérkezik. Amikor pedig mégsem valósul meg, azt a megaláztatást a legtöbben csendben viselik, mert a megaláztatást senki nem szereti közhírré tenni.
Mindig lehet választani, de a dolgozók számára a választási lehetőségek manapság igen korlátozottak. De vajon ott volt-e valóban a lehetőség? A szerencsétlenség nem egyenlő rossz tulajdonságokkal. Nem vagy egyenlő az állásoddal, ugyanakkor az vagy, ahogyan másokkal bánsz, emeli ki a szerző.
Mit lehet tenni? Dolgozhatsz keményen, a legtöbbet kihozva magadból, szervezkedhetsz, hogy változást érj el, vagy kockáztathatsz így megpróbálva sikert elérni. Azt azonban fontos tudni, hogyha valaki mégis a játéktéren kívül kerül, elveszíti az állását, az nincs egyedül, több millióan vannak hasonló helyzetben, így fontos, hogy próbáljunk segíteni azon, aki éppen ebbe a helyzetbe kerül.
A vélemény talán sarkos, bizonyos pontokon általnosít, és egy amerikai helyzetképet ír le, ugyanakkor, ha szubjektív is, de látlelet, és ezen kérdések felvetése egészen biztosan nem csak az Egyesült Államokban érvényes.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Nyolc trendre kell figyelniük a cégvezetőknek, ha sikereket akarnak elérni az évtized végéig. A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint... Teljes cikk
A cégeimben nincs HR osztály, egyetlen HR-es sem dolgozik nálam - jelentette ki Chamath Palihapitiya, a Social Capital alapítója, a Facebook egykori... Teljes cikk
2022-ben 110 ezer nyugdíjas dolgozott, ám ennél sokkal többet be lehetne vonni a munkaerőpiacra. Milyen munkákra jönnek? Milyen speciális igényeik... Teljes cikk
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 5 napja
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 6 napja
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 1 hete
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 2 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 2 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 3 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 3 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 3 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 1 hónapja
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 1 hónapja
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 1 hónapja