Évente nagyságrendileg 50 ezer fővel nő a munkaerőhiány
Lassan öt éve a munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legjellemzőbb problémája. Magyarországon egyre több állásra egyre nehezebben és drágábban találnak embert a munkaadók. A munkaerőhiány negatívan befolyásolja a fejlesztéseket, ez pedig hosszú távon komolyan akadályozhatja a versenyképességet és a gazdasági növekedést.
A szakmai szervezetek a KSH adatainál sokkal magasabb szinten állapítják meg a munkaerőhiány valós számát, hiszen a vállalatok nem minden esetben jelzik a statisztikai hivatal felé az üres álláshelyeket. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, hogy tagszervezetein, tagvállalatain keresztül 200-250 ezer fős munkaerőhiányt tapasztal a szövetség.
Mi a helyzet a különböző szektorokban?
A vállalatok beruházásainak egyik legfontosabb tényezője a munkaerő tudása, elérhetősége és költsége. A munkaerőhiány nemzetközi szinten is hasonló képet mutat, mint a hazai: a munkaerőigénnyel nem tudnak lépést tartani a képzést végző intézmények, a vállalatok pedig egymással versenyeznek a képzett munkaerőért. Jelenleg a bérszint növekedésével igyekeznek megoldani a kialakult helyzetet, de hosszabb távon a megnövekedett költségtöbblet a versenyképesség rovására mehet.
Ugyanakkor a hiányszakmákban dolgozók a bérek folyamatos emelkedése ellenére is a bér alacsony szintjét tartják a betöltetlen munkahelyek fő okának. A másik tényező a munkaerő külföldre vándorlása, ami a fizikai dolgozókra éppen úgy igaz, mint a magasan képzett szakemberekre. A hazai munkaerőpiacon az alacsony munkanélküliség miatt a konkurens cégek nem csak egymástól, de a közszférából igyekeznek elszippantani a munkaerőt.
A versenyszféra kihívásai
A legnagyobb probléma az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban található. Itt a szellemi munkaerő megtartása és toborzása okozza a legnagyobb kihívást. Hasonlóan súlyos a helyzet az egészségügy és a szociális ellátás, illetve a kereskedelem és vendéglátás területén is. Ezekben a szektorokban már évek óta és folyamatosan hiányzik sok ezernyi dolgozó. A Szent István Egyetem felmérése az egyik legismertebb, amely a BDO Magyarország támogatásával készült. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a közszférában az orvosoknál, a szakápolóknál és a közegészségügyi dolgozóknál legmagasabb a hiány. Az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állások mellett a mérnökhiány a legégetőbb. Ezeken a területeken a betöltetlen állások száma folyamatosan növekszik. A mérnöki pozícióban elsősorban villamosmérnököket, gépészmérnököket keresnek, de a vegyészmérnökökből is hiány tapasztalható. A digitális forradalom hatása miatt a kereslet egyre növekszik, egyre több területen lesz szükség a mérnökökre, informatikusokra a szoftverfejlesztés és tesztelés területén.
A képzési rendszer hiányosságai mellett komoly kihívást jelent a hazai dolgozók országon belüli minimális mobilizációja, illetve a magyar munkaerő országhatáron túli elszívása. Jól fizetett pozíciókban a tapasztalt szakemberek a hazai bér két-háromszorosát is megkapják külföldön. Az Y és Z generáció külföldi munkavállalását a jó nyelvismeretük, a nagyobb mobilitásuk még könnyebbé teszi. A visszavándorlás már kevésbé jellemző, ami csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A nemzetközi cégek fejlesztő központjai koncentráltan, nagy volumenben keresik a szakembereket a világ minden részéről. Magyarországra ebből a szempontból várhatóan nagy hatással lesz Németország. A kölni gazdaságkutató intézet azt állítja, hogy a Németországban végző mérnökökkel nem tudják pótolni a nyugdíjba menőket, holott 2026-ra több tízezerrel több villamosmérnökre lenne szükségük, mint amit helyben képeznek. Arról nem is beszélve, hogy az európai piacok mellett az USA és az ázsiai országok is versenyben vannak a magasan kvalifikált munkaerő elszívásában, ami aggasztó lehet a hazai cégek számára.
Változások, megoldási lehetőségek
A hazai vállalatok fokozatosan elkezdtek alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Egyre több cég gondolkozik a közfoglalkoztatottak alkalmazásán és a felvételi követelmények csökkentésén, ami ugyan kezeli a mennyiségi problémát, de egyéb nehézségeket okozhat. Ezért a cégek olyan képzéseket tartanak ezeknek az embereknek, amelyek az adott vállalat számára specifikus minimális ismereteket adják át számukra.
Megoldás lehet a mozgósítható emberek mobilizálása. A távolabbról érkezőknek utazási és szálláshely-támogatást vagy bérlakást lehet biztosítani. Ezzel elérhető a foglalkoztatás folyamatos növelése.
A statisztikák szerint a munkanélküliek száma közel kétszázezer, mintegy felük több mint egy éve nem talál munkát. Közel ilyen számban foglalkoztatnak jelenleg is közfoglalkoztatottakat. Az utóbbiak közül sajnos sokan vannak olyanok, akiknek igen megkérdőjelezhető a foglalkoztathatósága. Tény, hogy a munkára foghatók száma nem csupán mennyiségben csökken, de minőségében is fokozatosan romlik. Azok a személyek pedig, akik hajlandóak dolgozni, volt korábbi munkatapasztalatuk, szakképzettséggel rendelkeztek és a munkahelyek vonzáskörzetében laktak, már többnyire elhelyezkedtek.
A közigazgatásban „feleslegessé vált” dolgozók és a mikrovállalkozások köréből kikerült dolgozók államilag támogatott átképzése is megoldás lehet, bár a közigazgatás karcsúsítási terveiről az utóbbi időszakban már jóval kevesebbet lehet hallani.
Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet olyan egyedi munkakörülmények teremtése, mint a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kismamák, kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerőhiány várhatóan hosszú ideig fennálló probléma marad, a cégek nem kerülhetik meg azokat a hosszabb távon megtérülő beruházásokat sem, amelyek az egyszerűbb folyamatok automatizálását célozzák.
Demus Péter
BDO Magyarország HR üzletfejlesztési menedzsere
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hónapja
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 2 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 2 hónapja