Megjelent: 15 éve

0,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 787 ezer volt 2004. január-júliusban, ez 0,9%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5%-kal nőtt, a költségvetésé 1,0%-kal csökkent. A bruttó nominális átlagkereset 8,6%-kal, a nettó átlagkereset 7,3%-kal, a reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,1%-os növekedése mellett) 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A létszám átlagot meghaladó növekedése továbbra is azokra az ágazatokra jellemző, mint korábban - ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás: 13,0%; kereskedelem, javítás: 8,9%; építőipar: 3,5%; egyéb közösségi személyi szolgáltatás: 2,4%; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 2,1%. A hagyományosan létszámvesztő bányászat és mezőgazdaság mellett a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágban, illetve a feldolgozóiparban csökkent jelentősen a létszám (3,7, illetve 2,2%-kal). A feldolgozóiparon belül a gépipar létszáma ugyan átlagot meghaladóan, 2,9%-kal nőtt, ám ez nem ellensúlyozta a többi ágazat létszámvesztését. A költségvetés három fő területén (oktatás, egészségügy, közigazgatás) 0,8-1,4% közötti volt a létszámcsökkenés, azonban az egészségügyi ágon belül a humán-egészségügyi ellátást ennél nagyobb, 2,8%-os csökkenés jellemezte, a szociális ellátásban viszont 1,7%-kal emelkedett a létszám.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január-júliusban 142 300 forintot ért el, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 400 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 161 300 forintot kerestek. A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 8,6%-kal, a versenyszférában 9,8%-kal, a költségvetési területen 6,8%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest.

A költségvetés fő területeire első félévig jellemző tendencia júliustól megváltozott. A közigazgatási dolgozók 10% körüli átlagkereseti dinamikája július hónapban 4,4%-ra csökkent, ugyanis a tavalyi év második felében végrehajtott, a köztisztviselőket, bírákat, ügyészeket érintő béremelések áthúzódó hatása már csak részben érvényesül. Az oktatás és az egészségügy területén az I. félévi 2,5%, illetve 3,9%-os keresetnövekedést július hónapban 21,8%-os, illetve 7,1%-os emelkedés követte, a közalkalmazottakat érintő, július l-jétől hatályos illetménypótlékalap-emelés miatt.

A legjobban fizető gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (314 000 Ft), ezt követte a vegyipar (188 700 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (182 200 Ft), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (179 200 Ft), valamint az oktatás (163 800 Ft). Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 900 Ft-nak felelt meg január-júliusban (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68 700 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 119 100 Ft), átlagosan ez 7,3%-os növekedés a
tavaly január-júliusihoz képest.

A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 149 400 Ft (január-júliusi átlagos középárfolyamon számítva 585 euró) volt, 9,5%-kal több az előző év azonos időszakinál. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január-júliusban munkavállalónként átlagosan 4,8% volt.


  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek