PDSZ: a kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat a pedagógusok bérrendezéséről

A levélben kiemelték, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezése költségvetési szempontból - véleményük szerint - reálisan megvalósítható, mivel a szükséges forrás nagyságrendileg a költségvetés 0,3 százalékát érinti.

Ez különösen indokolttá teszi a gyors és érdemi kormányzati intézkedést, tekintettel arra, hogy e munkavállalói kör helyzete közvetlen hatással van a köznevelési rendszer működőképességére - írták.

A szervezet szerint "az eddig béremelésként kommunikált intézkedések döntő része valójában a garantált bérminimumra történő felzárkóztatást jelentette, amely még a felsőfokú végzettségű dolgozók esetében is érvényesül." Hozzátették, részükről a követelések indokoltak, a bérfeszültség valós és a munkavállalói elégedetlenség megalapozott.

A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a sztrájkjog adminisztratív és jogi korlátozása nem csökkenti a feszültségeket, hanem éppen ellenkezőleg: tovább erősíti azokat, és hosszú távon a konfliktusok elmélyüléséhez vezet. Kiemelték: ezért a jelenlegi jogértelmezési és jogalkalmazási gyakorlat nem tekinthető hatékony konfliktuskezelési eszköznek.

A PDSZ visszautasítja azokat az állításokat, amelyek a szervezet társadalmi támogatottságát kérdőjelezik meg. Szerintük a munkavállalói aktivitás és az elérés - ideértve a több milliós közösségi média-megtekintéseket és a széles körű visszajelzéseket - egyértelműen azt mutatja, hogy a képviselt ügy jelentős társadalmi támogatottsággal bír.

A levélben kitértek arra is, hogy cáfolják azt a vádat, miszerint a szakszervezetek - köztük a PDSZ - bármilyen módon akadályozták volna a pedagógus-béremelések megvalósulását. "Ez az állítás nem csak valótlan, hanem szakmailag is nehezen értelmezhető, hiszen éppen a szakszervezeti fellépések, a pedagógusok és az oktatási dolgozók széles körű kiállása volt az, amely hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió kivételes módon forrásokat biztosítson pedagógusbérek emelésére" - írták.

Kiemelték: ezzel szemben a valós probléma nem az, hogy a szakszervezetek akadályozták volna a folyamatot, hanem az, hogy a kormány több ponton nem tett eleget azoknak a vállalásoknak, amelyeket e források biztosításának feltételeként vállalt. Olyan szabályozási környezetet kell fenntartani, amely a pedagóguspálya vonzóvá tételét szolgálja; nem lehet olyan intézkedéseket hozni, amelyek csökkentik a munkavállalói és szakszervezeti jogokat; továbbá biztosítani kell az érdemi és folyamatos egyeztetést a szakszervezetekkel - sorolták a vállalásokat a levélben.

Véleményük szerint ezeken a területeken súlyos hiányosságok mutatkoztak, amelyeket minden esetben elsődlegesen a kormány felé jeleztek és csak ezt követően - a monitoring mechanizmusok keretében - az uniós fórumokon is ismertettek, ami - szerintük - nem választási lehetőség, hanem kötelezettség.

A PDSZ álláspontja szerint a tényleges probléma nem a jelzések megtétele, hanem az, hogy a kormány nem teljesíti maradéktalanul az általa vállalt kötelezettségeket. A megoldás ezért nem a szakszervezetek támadása, hanem a jogsértő gyakorlatok megszüntetése és a vállalások betartása - szögezték le.

A levélben hangsúlyozták: a PDSZ és általában a szakszervezetek politikai motivációkkal való összekapcsolása tudatos hangulatkeltés, amelynek célja "a szervezet hiteltelenítése, valamint a tagságtól és a potenciális tagságtól való elszigetelése." Hozzátették, szerintük ez a kommunikációs stratégia nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse azokat az érdekképviseleteket, amelyek ténylegesen képesek fellépni a munkavállalók érdekében, és kritikát fogalmaznak meg a kormány köznevelési politikájával szemben.

A szervezet szerint ezek az eszközök nem tekinthetők elfogadhatónak egy jogállamban. Azt írták, a szakszervezetek működésének ilyen jellegű "politikai stigmatizálása és delegitimálása ellentétes a demokratikus érdekegyeztetés alapelveivel, és hosszú távon a munkavállalói jogok érvényesülését veszélyezteti." Egy jogállami működés keretében a viták rendezésének eszköze az érdemi párbeszéd és a vállalt kötelezettségek teljesítése, nem pedig az érdekképviseletek politikai alapú kirekesztése - közölték.

MTI