100 milliót fizetne az RTL Klub, 10-et az Origo az új sarcra
Amennyiben a vidékfejlesztési tárca törvénytervezete elfogadásra kerül, a kormány 2011-ben megvont támogatás dupláját szedné be a média szereplőitől, és juttatná a meteorológiai szolgálathoz saját bevételként.
Meteorológiai szolgáltatási díj jogcímén júliustól a médiaszolgáltatók a reklámbevételük 0,5 százalékát fizethetik be egyfajta "különadóként", ha a kormány honlapján megjelent formájában kerül elfogadásra a meteorológiai tevékenységről szóló törvénytervezet. Abban az esetben, ha az adott médiaszolgáltató nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, akkor az előző évi nettó árbevétel 0,8 százaléka adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Miért van minderre szükség? A törvénytervezet indoklása szerint "a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatása elengedhetetlen, hiszen az emberek mindennapi élete, munkája, vagyoni biztonsága, sőt akár az élete is szorosan függ az időjárástól. A meteorológiai változások felismeréséhez, nyomon követéséhez országos mérőhálózatokra, adatfeldolgozó és lokális előrejelző rendszerekre van szükség. Az államnak kötelessége, hogy felvállalja az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető időjárási folyamatokkal kapcsolatos tevékenységet".
A kérdés már csak az, ha egy adott médium nem veszi igénybe az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szolgáltatásait, nem közöl időjárás-jelentéssel kapcsolatos híreket, miért is kellene fizetnie. Főleg, mert a médián kívül vannak olyan a gazdasági szereplők, akik sokkal nagyobb haszonra tehetnek szert a pontos időjárás-jelentéseknek köszönhetően. Elég, ha csak a koncertek, szabadtéri rendezvények szervezőire gondolunk - ők azonban a tervezet szerint a közös teherviselés eme eleméből nem vennék ki a maguk részét.
A tervezett különadó "csupán" annyiban jelenthet problémát, hogy az elmúlt években a hazai médiapiac egyre nehezebb helyzetbe került, és nemcsak a kisebb szerkesztőségeknél számíthat minden ezer forint, de a nagyobbak is veszteségekkel zárják az üzleti évet, költségcsökkentések és átszervezések jelentik sok esetben a reményt a túlélésre.
Költségvetési támogatás csökkentést duplán pótolná a bevétel
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a teljes médiapiac 2011-ben 151 milliárd forintot tett ki, ám ebben például a közterületi reklámok is benne vannak, amiket ha levonunk a mozis reklámbevételekkel és az ambient 2,7 milliárdjával együtt, akkor 132,4 milliárd forintot kapunk. Ez 2010-ben még 149,6, 2009-ben pedig 146,9 milliárd forintot tett ki (2012-es adat csak a későbbiekben lesz ismert, de nagy valószínűség szerint csökkenés lesz az előző évhez képest). Ez alapján tehát - ha a 2011-es adatból indulunk ki - az új különadó 662 millió forinttal gyarapíthatja az Országos Meteorológiai Szolgálat büdzséjét.
Ez az összeg közel duplája lenne annak, mint amennyivel csökkent a költségvetési támogatás a 2011-es beszámoló szerint (az OMSZ gazdálkodására vonatkozóan 2012-es adatok még nem állnak rendelkezésre). Az abban foglaltak alapján ugyanis "369,3 millió forintos költségvetési támogatás csökkentés történt", ami után a szolgálat megőrizte fizetőképességét, de a saját bevallásuk szerint az elvonás miatt a szakmai, beruházási terveik nem teljesültek, tartalékaikat felélték.
A nagyobb orgánumok tízmilliókat adózhatnak
Megpróbáltuk néhány nagyobb szereplő esetében meghatározni azt, hogy ez a fizetési kötelezettség mekkora kiadási tételt is jelentene számukra. Mivel 2012-es beszámolók még nem állnak rendelkezésünkre, a 2011-es adatokat vettük alapul. A Magyar RTL Televízió Zrt. belföldi értékesítési bevétele 27,9 milliárd forint volt 2011-ben, mely az üzletpolitikának megfelelően "elsősorban reklám tevékenységből származik". Mivel lebontva nincs a bevétel, a tévedések elkerülése végett egy 60, illetve 100 százalékos reklámbevételi aránnyal kalkuláltunk. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 százalékos adó legalább 83,7, legfeljebb pedig 139,5 millió forintos tétel lehet a tévétársaság büdzséjében.
Az online sajtó területére evezve, először nézzük az Origóra eső fizetési kötelezettséget. 2011-ben a teljes árbevétele 4,304 milliárd forintot tett ki, melynek 64 százaléka, vagyis 2,57 milliárd forint a reklámbevétel. Ezt az adó alapjának véve 12,85 millió forintos fizetési kötelezettség keletkezhet a társaságnál. Esetükben azért is jelent ez külön problémát, mivel 2010 után 2011-ben is veszteséget könyvelt el, ráadásul az 1,478 milliárd forintos mínusz közel 10 százalékkal nagyobb is a korábbi évinél.
A Portfolio.hu-t is üzemeltető Net Média Zrt.-nél 2011-ben a teljes árbevétel 42,5 százaléka származott hirdetési díjból, vagyis 427,9 millió forint a kicsivel több mint egymilliárdból. Ez pedig azt jelentené, hogy a társaság adófizetési kötelezettsége 2,14 millió forint lenne, ha a törvényjavaslat jelenlegi formában kerülne elfogadásra, és hasonló szinten maradna a társaság hirdetési díjból származó árbevétele.
Végül megnéztük a Gazdasági Rádió helyzetét, melynek a beszámolójában tételesen lebontva szerepelnek az árbevételek. 2011-ben a 133,3 millió forintos bevétel 31 százaléka származott reklámokból, vagyis 42,2 millió forint. Ez alapján "mindössze" évi 211 ezer forintos fizetési kötelezettsége keletkezne a társaságnak.
Miért van minderre szükség? A törvénytervezet indoklása szerint "a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatása elengedhetetlen, hiszen az emberek mindennapi élete, munkája, vagyoni biztonsága, sőt akár az élete is szorosan függ az időjárástól. A meteorológiai változások felismeréséhez, nyomon követéséhez országos mérőhálózatokra, adatfeldolgozó és lokális előrejelző rendszerekre van szükség. Az államnak kötelessége, hogy felvállalja az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető időjárási folyamatokkal kapcsolatos tevékenységet".
A kérdés már csak az, ha egy adott médium nem veszi igénybe az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szolgáltatásait, nem közöl időjárás-jelentéssel kapcsolatos híreket, miért is kellene fizetnie. Főleg, mert a médián kívül vannak olyan a gazdasági szereplők, akik sokkal nagyobb haszonra tehetnek szert a pontos időjárás-jelentéseknek köszönhetően. Elég, ha csak a koncertek, szabadtéri rendezvények szervezőire gondolunk - ők azonban a tervezet szerint a közös teherviselés eme eleméből nem vennék ki a maguk részét.
A tervezett különadó "csupán" annyiban jelenthet problémát, hogy az elmúlt években a hazai médiapiac egyre nehezebb helyzetbe került, és nemcsak a kisebb szerkesztőségeknél számíthat minden ezer forint, de a nagyobbak is veszteségekkel zárják az üzleti évet, költségcsökkentések és átszervezések jelentik sok esetben a reményt a túlélésre.
Költségvetési támogatás csökkentést duplán pótolná a bevétel
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a teljes médiapiac 2011-ben 151 milliárd forintot tett ki, ám ebben például a közterületi reklámok is benne vannak, amiket ha levonunk a mozis reklámbevételekkel és az ambient 2,7 milliárdjával együtt, akkor 132,4 milliárd forintot kapunk. Ez 2010-ben még 149,6, 2009-ben pedig 146,9 milliárd forintot tett ki (2012-es adat csak a későbbiekben lesz ismert, de nagy valószínűség szerint csökkenés lesz az előző évhez képest). Ez alapján tehát - ha a 2011-es adatból indulunk ki - az új különadó 662 millió forinttal gyarapíthatja az Országos Meteorológiai Szolgálat büdzséjét.
Ez az összeg közel duplája lenne annak, mint amennyivel csökkent a költségvetési támogatás a 2011-es beszámoló szerint (az OMSZ gazdálkodására vonatkozóan 2012-es adatok még nem állnak rendelkezésre). Az abban foglaltak alapján ugyanis "369,3 millió forintos költségvetési támogatás csökkentés történt", ami után a szolgálat megőrizte fizetőképességét, de a saját bevallásuk szerint az elvonás miatt a szakmai, beruházási terveik nem teljesültek, tartalékaikat felélték.
A nagyobb orgánumok tízmilliókat adózhatnak
Megpróbáltuk néhány nagyobb szereplő esetében meghatározni azt, hogy ez a fizetési kötelezettség mekkora kiadási tételt is jelentene számukra. Mivel 2012-es beszámolók még nem állnak rendelkezésünkre, a 2011-es adatokat vettük alapul. A Magyar RTL Televízió Zrt. belföldi értékesítési bevétele 27,9 milliárd forint volt 2011-ben, mely az üzletpolitikának megfelelően "elsősorban reklám tevékenységből származik". Mivel lebontva nincs a bevétel, a tévedések elkerülése végett egy 60, illetve 100 százalékos reklámbevételi aránnyal kalkuláltunk. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 százalékos adó legalább 83,7, legfeljebb pedig 139,5 millió forintos tétel lehet a tévétársaság büdzséjében.
Az online sajtó területére evezve, először nézzük az Origóra eső fizetési kötelezettséget. 2011-ben a teljes árbevétele 4,304 milliárd forintot tett ki, melynek 64 százaléka, vagyis 2,57 milliárd forint a reklámbevétel. Ezt az adó alapjának véve 12,85 millió forintos fizetési kötelezettség keletkezhet a társaságnál. Esetükben azért is jelent ez külön problémát, mivel 2010 után 2011-ben is veszteséget könyvelt el, ráadásul az 1,478 milliárd forintos mínusz közel 10 százalékkal nagyobb is a korábbi évinél.
A Portfolio.hu-t is üzemeltető Net Média Zrt.-nél 2011-ben a teljes árbevétel 42,5 százaléka származott hirdetési díjból, vagyis 427,9 millió forint a kicsivel több mint egymilliárdból. Ez pedig azt jelentené, hogy a társaság adófizetési kötelezettsége 2,14 millió forint lenne, ha a törvényjavaslat jelenlegi formában kerülne elfogadásra, és hasonló szinten maradna a társaság hirdetési díjból származó árbevétele.
Végül megnéztük a Gazdasági Rádió helyzetét, melynek a beszámolójában tételesen lebontva szerepelnek az árbevételek. 2011-ben a 133,3 millió forintos bevétel 31 százaléka származott reklámokból, vagyis 42,2 millió forint. Ez alapján "mindössze" évi 211 ezer forintos fizetési kötelezettsége keletkezne a társaságnak.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele