2012: foglalkoztatási rehabilitáció négyezer látássérültnek

Az elemi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók a társadalmi integrációt, a munkaerő-piaci be- és visszalépést segítik. Általuk az érintettek látáscsökkenésük után rövid idővel ellátásban részesülhetnek.

Nagy Zsuzsa, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) programmenedzsere beszámolt egyik kutatásukról: a szemészorvosok szerint a hatékonyabb szemészeti szűréssel és felvilágosítással éves szinten 1200-1800 személy látását lehetne megmenteni. A rehabilitációs központokról elsősorban az állami fekvőbeteg ellátásban dolgozó orvosok tudnak, viszont az állami járóbeteg ellátásban dolgozók körében alacsony ez a szám. Nagy Zsuzsa elmondta, hogy a rehabilitációs központok az orvosok mellett az optikai szaküzletek, magánrendelők irányában is javítani szeretnék kommunikációjukat, mert amíg a szemészorvosok jelentős része, 44 százaléka nem tud a rehabilitációs központok országos lefedettséget biztosító működéséről nem biztosított a kliensek teljes ellátása.

Németh János professzor, a SOTE Szemészeti Klinikájának igazgatója szerint fontos a tanácsadó szolgálat kiterjesztése, azaz a szemészorvosok és a rehabilitációs központok kapcsolata. Németh beszámolt arról, hogy folyamatban van egy szakmai irányelv elkészítése, mely reményeik szerint növelni fogja a szemészek elkötelezettségét, hogy az elemi és foglalkozási rehabilitációs folyamat felé irányítsák betegeiket.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára elmondta, hogy az elemi és foglalkozási rehabilitációt 2008 óta kilenc központban végzik a szolgáltatók. E fejlesztés mértékét Kemény Péter, az SZMM főosztályvezető-helyettese azzal érzékeltette, hogy míg 2005-ben 50 főt látott el két szolgáltató, 2009. augusztus 31-éig 569 főre nőtt az ellátottak száma kilenc szolgáltatóval. Kemény elmondta, hogy 2011-ig előreláthatóan 1928 ügyfelet fognak ellátni a szolgáltatók, ami évente mintegy 124 ezer szolgáltatási órát jelent, amire a hálózat képes lesz. Mindez állami támogatással valósul meg. A minisztérium adatai szerint 2006 óta 4 milliárd forintot fordítanak a rendszer fejlesztésére.

A minisztérium tervei szerint a rehabilitációs központok a jövőben részt vesznek a vakvezető kutya képzésben, mivel az SZMM tanulmánya szerint a segítőkutyás látássérültek társadalmi elfogadottsága magasabb, mint a segítőkutya nélkül közlekedőké.
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

OS