A bérnövekedés árnyéka: Sokan hiába dolgoztak, reálértéken veszítettek

A KSH  kísérleti statisztikái alapján 2025-ben a magyar munkavállalók több mint 28 %-ánál csökkent a nettó reálbér az előző évhez képest, ami jelentős romlást jelez 2024‑hez viszonyítva – írja a HVG. Noha a kormány gyakran hangsúlyozza, hogy két éve folyamatosan emelkednek a reálbérek és több pénz marad a lakosság zsebében, az átlagos növekedés mögött sok munkavállaló kimarad a javulásból. A részletes KSH‑adatok szerint tavaly 4,8 %-kal nőttek az összesített nettó reálbérek, de a dolgozók negyedének valójában kevesebbet ért a bére az infláció miatt.

A visszaesés hátterében részben a törzsbéren kívüli juttatások, pótlékok és jutalmak csökkenése vagy elmaradása áll – ezeket az átlagos bérnövekedés nem tudta kompenzálni. A statisztika rámutat, hogy bár az érintettek több mint felének nominálisan nőtt a bére, az inflációnál kisebb mértékben, így reálértéken mégis kevesebbet vihettek haza. Különösen a 0–5 % közötti reálbér‑növekedést elérők aránya nőtt, ami azt jelzi, hogy sokaknál alig vagy egyáltalán nem javultak a reálkeresetek. A kísérleti KSH‑statisztika célja az átlagbérváltozás mögötti eloszlás bemutatása, vagyis annak feltárása, hogy az átlagos bérnövekedés milyen eltéréseket takar az egyes csoportok között.

A HVG kiemeli, hogy a hivatalos bérstatisztikák – amelyeket a kormány rendszeresen kommunikál – nem feltétlenül tükrözik a tömegek valós reálbér‑élményét, különösen ha figyelembe vesszük az infláció hatását és az egyéni juttatások csökkenését. Elemzők szerint a reálbérek alakulása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és választói hangulati tényező is lehet, mivel a bérek érzékelhető romlása a lakosság gazdasági közérzetére is hatással van.

forrás: HVG

HVG

nyitókép: pixabay