A fehéredő gazdaságban sem csökken a feketemunka
Nem a feketemunkás álláshelyek váltak bejelentett álláshelyekké, hanem a legálisan kifizetett jövedelmek nagysága nőtt meg - derült ki a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentéséből.
A 2007-ben a kifehéredés következtében elszámolható nettó államháztartási többletbevétel mintegy 73-93 milliárd forintra tehető számolt be ma sajtótájékoztatón a gazdaság kifehéredését vizsgáló háromfős bizottság. Gyurcsány Ferenc arra kérte föl 2007 őszén a bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként tájékoztassa a közvéleményt.
Kevesebb álláshely, több állami bevétel
A FigyelőNet kérdésére Pataky Péter, a bizottság egyik tagja elmondta: a foglalkoztatottság, a bejelentett álláshelyek száma ugyan nem nőtt, ugyanakkor nőtt a legálisan kifizetett jövedelmek mennyisége, nem kis részben a dupla járulék hatásaként. Sok vállalkozás választotta a dupla járulék megfizetését, hogy elkerülje az adóellenőrzést. Pataky Péter az építőipart hozta föl példaként: nagymértékű volumencsökkenés mellett 19,6 százalékos munkajövedelem-emelkedés történt.
Igaz, a jövedelemnövekedéshez a fehéredés mellett az ágazati bérmegállapodás is hozzájárult. Mint ismeretes, közel fél százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma szeptember eleje és november vége között, a visszaesés a statisztikai hibahatárnál nagyobb volt. Pataky Péter megemlítette: a visszaesés egyik lehetséges oka, hogy 2007 végén viszonylag sokan mentek el nyugdíjba, a szabályozás megváltozása miatt.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban azt közölte, hogy számításai szerint a gazdaság kifehérítéséből származó állami többletbevételek nagyobb hányada nem az ellenőrzéseknek, hanem a szabályozóváltozásoknak tulajdonítható. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, a társadalombiztosítás potyautasainak felderítése utáni járulékbevételek összesen 160-200 milliárd forintos töblettel jártak a szervezet számításai szerint.
Fehéredő és megszűnő rejtett gazdaság
Nem vizsgálta a bizottság, hogy a rejtett gazdaság mekkora része fehérül ki, s mekkora része szűnik meg az adók megfizetése után versenyképtelenné válva válaszolt a FigyelőNet kérdésére Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.
A kérdésnek azért is lehet jelentősége, mert nem tudni, hogy a feketegazdaságban már nem foglalkoztatott embereket képes lesz-e a szabályosan, fehéren működő gazdaság felszívni. Ligeti Csák elmondta: a jelenség, a rejtett gazdaság eltűnése nyilvánvaló módon létezik, mérni azonban nehéz. A bizottság megbízatása nem ennek a jelenségnek a mérésére szól.
Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd forint közötti tartományban valószínűsíti. A vámellenőrzések szigorodása következtében a fehéredésnek köszönhetően a jövedéki adóból származó költségvetési többletbevétel ugyancsak jelentős összeg. A bizottság ezt mintegy 28 milliárd forintra becsülte. A fehérítés érdekében tett intézkedések többletköltségét a jelentés mintegy 6,7 milliárd forintra becsülte.
A szankciók nem elegendők
A bizottság szerint a feketegazdaság ellen nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal küzdeni, hanem a korrupció (főleg a közbeszerzés visszásságai), és a gazdasági igazságszolgáltatás lassúsága ellen is lépéseket kellene tenni.
Ligeti Csák a tájékoztatón megjegyezte: nem lenne helyes a többletbevétel fölött érzett öröm hevében ennek a plusz bevételnek mondjuk a háromszorosát elkölteni a jövő évi költségvetésben. Annál is inkább, mert mint Pataky Péter, a bizottság másik tagja figyelmeztetett a további fehéredéshez,az újabb többletbevételekhez további intézkedések lennének szükségesek.
Kevesebb álláshely, több állami bevétel
A FigyelőNet kérdésére Pataky Péter, a bizottság egyik tagja elmondta: a foglalkoztatottság, a bejelentett álláshelyek száma ugyan nem nőtt, ugyanakkor nőtt a legálisan kifizetett jövedelmek mennyisége, nem kis részben a dupla járulék hatásaként. Sok vállalkozás választotta a dupla járulék megfizetését, hogy elkerülje az adóellenőrzést. Pataky Péter az építőipart hozta föl példaként: nagymértékű volumencsökkenés mellett 19,6 százalékos munkajövedelem-emelkedés történt.
Igaz, a jövedelemnövekedéshez a fehéredés mellett az ágazati bérmegállapodás is hozzájárult. Mint ismeretes, közel fél százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma szeptember eleje és november vége között, a visszaesés a statisztikai hibahatárnál nagyobb volt. Pataky Péter megemlítette: a visszaesés egyik lehetséges oka, hogy 2007 végén viszonylag sokan mentek el nyugdíjba, a szabályozás megváltozása miatt.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábban azt közölte, hogy számításai szerint a gazdaság kifehérítéséből származó állami többletbevételek nagyobb hányada nem az ellenőrzéseknek, hanem a szabályozóváltozásoknak tulajdonítható. A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés, a társadalombiztosítás potyautasainak felderítése utáni járulékbevételek összesen 160-200 milliárd forintos töblettel jártak a szervezet számításai szerint.
Fehéredő és megszűnő rejtett gazdaság
Nem vizsgálta a bizottság, hogy a rejtett gazdaság mekkora része fehérül ki, s mekkora része szűnik meg az adók megfizetése után versenyképtelenné válva válaszolt a FigyelőNet kérdésére Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.
A kérdésnek azért is lehet jelentősége, mert nem tudni, hogy a feketegazdaságban már nem foglalkoztatott embereket képes lesz-e a szabályosan, fehéren működő gazdaság felszívni. Ligeti Csák elmondta: a jelenség, a rejtett gazdaság eltűnése nyilvánvaló módon létezik, mérni azonban nehéz. A bizottság megbízatása nem ennek a jelenségnek a mérésére szól.
Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd forint közötti tartományban valószínűsíti. A vámellenőrzések szigorodása következtében a fehéredésnek köszönhetően a jövedéki adóból származó költségvetési többletbevétel ugyancsak jelentős összeg. A bizottság ezt mintegy 28 milliárd forintra becsülte. A fehérítés érdekében tett intézkedések többletköltségét a jelentés mintegy 6,7 milliárd forintra becsülte.
A szankciók nem elegendők
A bizottság szerint a feketegazdaság ellen nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal küzdeni, hanem a korrupció (főleg a közbeszerzés visszásságai), és a gazdasági igazságszolgáltatás lassúsága ellen is lépéseket kellene tenni.
Ligeti Csák a tájékoztatón megjegyezte: nem lenne helyes a többletbevétel fölött érzett öröm hevében ennek a plusz bevételnek mondjuk a háromszorosát elkölteni a jövő évi költségvetésben. Annál is inkább, mert mint Pataky Péter, a bizottság másik tagja figyelmeztetett a további fehéredéshez,az újabb többletbevételekhez további intézkedések lennének szükségesek.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele