A halál oka a munkahelyi stressz
A japán nyelvben külön szót alkottak arra, ha valaki halálra dolgozza magát. A második világháború óta ismerik ezt a jelenséget a szigetországban, és ma több japán alkalmazott válik a munka áldozatává, mint valaha.
Kavada Szunao esete is közismertté vált. A matematikai diplomával rendelkező fiatalember igen rövid betanítási időszak után került be a termelésbe, és a költségcsökkentés miatti átszervezések nyomán már az új kolléga kezdetben sok munkát kapott. Négy hónap Kavada álmatlanságban szenvedett, fizikai és szellemi állapota gyorsan romlott, de a cég nem csökkentette a terhelést. Fia öngyilkossága után anyja beperelte a céget, a per még tart.
Évi 1975 munkaóra
Az egy fő által évente teljesített munkaórák száma Japánban a világon a legmagasabbak közé tartozik: 1975 óra, 2,4 százalékkal több, mint az Egyesült Államokban, 28,8 százalékkal több, mint Franciaországban és 29,5 százalékkal több, mint Németországban. A japánok által havonta munkával töltött idő 2 óra 36 perccel nőtt 2001 és 2004 között. A részidős vagy meghatározott időre szóló munkaszerződések száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, noha Japán hosszú időn át az életre szóló munkahelyek országának számított. A japán alkalmazottak harmada rendelkezik ma ilyen bizonytalan, és stresszt okozó munkahellyel.
A nagyfokú terhelés nemcsak a japán cégekre jellemző, más országokban ugyanígy kimutatják a felmérések a munkával járó feszültség veszélyeit. Nagy-Britanniában régóta felfigyeltek a jelenségre. Mintegy ötmillióan állítják a szigetországban, hogy a rájuk nehezedő munkahelyi nyomás nagyon erős vagy extrém mértékű. Angliában csak 2003-ban 12,8 millió munkanap esett ki a permanens stressz, depresszió, aggodalom egészségkárosító hatása miatt.
A részmunkaidő a legveszélyesebb
Mind többen dolgoznak olyan körülmények között, melyek veszélyeztetik az egészségüket. Ilyen a bizonytalan, változékony alkalmazotti státusz, illetve a szokatlan munkabeosztás. Az éjszakai műszak kutatások szerint rendkívül komoly kockázatot hordoz. A kimerültség és a stressz nem elsősorban a vezetők és a sokat túlórázók betegsége.
Egy korábbi tanulmány szerint, melyet a grazi egyetemen készítettek, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat veszélyezteti leginkább a túlhajszoltság, a kiégés, és az ezzel járó egészségi problémák. A munkahelyükön heti húsz órát eltöltők között a tanulmány szerint 97 százalék azoknak az aránya, akik kiégéstől szenvednek. A szakemberek ezt azzal magyarázzák: a húsz óra kevés ahhoz, hogy az érintettek bennfentesnek érezzék magukat, s ez rossz közérzetet teremt. Másrészt az ilyen részmunkaidőben végzett tevékenység gyakorta kevéssé igényes feladatok elvégzését jelenti.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Az országos tisztifőorvos a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján harmadfokú hőségriasztást ad ki az... Teljes cikk
Egy kivételesen intelligens 2 éves kisfiúról ír a Guinness World Records, akinek különleges képességei már csecsemőkorában megmutatkoztak –... Teljes cikk