A halál oka a munkahelyi stressz

2004 áprilisa és 2005 márciusa között a szaktárca rekordszámú, összesen 524 bejelentést kapott túlfeszített munka által okozott halálesetek vagy idegkimerültség címén, ezek közül 121-et öngyilkosságok miatt. A hatóság csak 130 kérelem esetében találta jogosnak, hogy a munkahelyi körülmények miatt következett be a végzetes esemény.

Kavada Szunao esete is közismertté vált. A matematikai diplomával rendelkező fiatalember igen rövid betanítási időszak után került be a termelésbe, és a költségcsökkentés miatti átszervezések nyomán már az új kolléga kezdetben sok munkát kapott. Négy hónap Kavada álmatlanságban szenvedett, fizikai és szellemi állapota gyorsan romlott, de a cég nem csökkentette a terhelést. Fia öngyilkossága után anyja beperelte a céget, a per még tart.

Évi 1975 munkaóra
Az egy fő által évente teljesített munkaórák száma Japánban a világon a legmagasabbak közé tartozik: 1975 óra, 2,4 százalékkal több, mint az Egyesült Államokban, 28,8 százalékkal több, mint Franciaországban és 29,5 százalékkal több, mint Németországban. A japánok által havonta munkával töltött idő 2 óra 36 perccel nőtt 2001 és 2004 között. A részidős vagy meghatározott időre szóló munkaszerződések száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, noha Japán hosszú időn át az életre szóló munkahelyek országának számított. A japán alkalmazottak harmada rendelkezik ma ilyen bizonytalan, és stresszt okozó munkahellyel.

A nagyfokú terhelés nemcsak a japán cégekre jellemző, más országokban ugyanígy kimutatják a felmérések a munkával járó feszültség veszélyeit. Nagy-Britanniában régóta felfigyeltek a jelenségre. Mintegy ötmillióan állítják a szigetországban, hogy a rájuk nehezedő munkahelyi nyomás nagyon erős vagy extrém mértékű. Angliában csak 2003-ban 12,8 millió munkanap esett ki a permanens stressz, depresszió, aggodalom egészségkárosító hatása miatt.

A részmunkaidő a legveszélyesebb
Mind többen dolgoznak olyan körülmények között, melyek veszélyeztetik az egészségüket. Ilyen a bizonytalan, változékony alkalmazotti státusz, illetve a szokatlan munkabeosztás. Az éjszakai műszak kutatások szerint rendkívül komoly kockázatot hordoz. A kimerültség és a stressz nem elsősorban a vezetők és a sokat túlórázók betegsége.

Egy korábbi tanulmány szerint, melyet a grazi egyetemen készítettek, a részmunkaidőben foglalkoztatottakat veszélyezteti leginkább a túlhajszoltság, a kiégés, és az ezzel járó egészségi problémák. A munkahelyükön heti húsz órát eltöltők között a tanulmány szerint 97 százalék azoknak az aránya, akik kiégéstől szenvednek. A szakemberek ezt azzal magyarázzák: a húsz óra kevés ahhoz, hogy az érintettek bennfentesnek érezzék magukat, s ez rossz közérzetet teremt. Másrészt az ilyen részmunkaidőben végzett tevékenység gyakorta kevéssé igényes feladatok elvégzését jelenti.