A KSH fontosnak tartotta leszögezni: független intézményként működik

A KSH szerint "a politikai viták hevében fel-felbukkan az állítás, miszerint a statisztikai hivatal a valóságosnál kedvezőbbnek láttatja a gazdasági és társadalmi élet jelenségeit".

A KSH szerint ez a "kitétel" különösen gyakran fordul elő a foglalkoztatottsági adatok, a munkanélküliség tényszámai kapcsán. Mivel a KSH tevékenységét az adatgyűjtésektől a tájékoztatásig hazai és európai uniós jogszabályok határolják be, a hivatal szükségesnek látja leszögezni: a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik.

A statisztikai szolgálat központi szerveként a KSH az ország társadalmi, gazdasági állapotát, folyamatait, jelenségeit mindenfajta elfogultság nélkül mutatja be és tárja a nyilvánosság elé, már csak azért is, mert a statisztikai megfigyelések során alkalmazott módszertanok uniós jogszabályokon és nemzetközi ajánlásokon alapulnak, amelyeket minden uniós tagállam statisztikai szolgálata, így a magyar KSH is köteles követni.

A munkaerő-piaci adatokkal kapcsolatban a KSH kifejti: immár huszonkettedik esztendeje ugyanazon módszertani előírások szerint vizsgálják a munkavállalók helyzetét. A munkaerő-felmérés célja, hogy mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség alakulását a nemzetközi módszertannak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, annak változásaitól függetlenül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

Az Európai Unióban ez az egyik legszigorúbban harmonizált statisztika, ami elősegíti a tagországokban zajló munkaerő-piaci folyamatok összehasonlíthatóságát.

Mivel a foglalkoztatottsági adatokat illetően időnként elhangzik az a "vád" is, miszerint ebbe beszámítják a külföldön dolgozókat is, a KSH megjegyzi, hogy az általa publikált munkaerő-felmérésből származó foglalkoztatotti létszámadatok a nemzetközi módszertannak megfelelően a külföldön dolgozó személyek közül azoknak az adatait tartalmazzák, akik továbbra is egy magyarországi háztartás tagjai. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak külföldre, vagy pedig huzamosabb ideig külföldön dolgoznak, de rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárulnak az adatot szolgáltató háztartás tagjainak megélhetéséhez.

A felmérés nem tartalmazza azoknak a háztartásoknak az adatait, amelyeknek minden tagja külföldön tartózkodik, így a háztartás megélhetési költségei is külföldön merülnek fel.

A felvétel adatai szerint 2013 őszén a külföldön munkát vállalók száma 98-99 ezerre tehető, ami mintegy 12 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A foglalkoztatottak hazai számába ugyanakkor nem tartoznak bele azok a külföldiek, akik Magyarországon dolgoznak, de külföldi háztartás tagjai (vagyis rendszeresen, akár naponta, akár ritkábban hazajárnak és magyarországi keresetükkel saját országukban élő háztartásuk kiadásainak fedezéséhez járulnak hozzá) - hívja fel a figyelmet a KSH.

A statisztikai hivatal január 3-án közölte a legfrissebb, - tavaly őszre vonatkozó - foglalkoztatási adatokat, amelyekre aznap reagálva az MSZP kifejtette: az Orbán-kormány "csak a megtévesztő foglalkoztatási statisztikákban teljesít jobban".

Burány Sándor ellenzéki országgyűlési képviselő közleményében kiemelte: a KSH hivatkozott adatai továbbra is tartalmazzák a külföldön dolgozókat, a közmunkásokat, sőt a feketén foglalkoztatottakat is. Magyarországon a valóságban jóval kevesebben dolgoznak, és jóval többen élnek rosszabbul, mint négy éve - vélekedett a szocialista képviselő.

A Jobbik múlt pénteki közleménye szerint mind a foglalkoztatási, mind pedig az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat jelentősen torzítja például a közmunkások szerepeltetése a foglalkoztatási statisztikákban, vagy a külföldi multinacionális cégek magyarországi szerepvállalása.