A legnépszerűbb egyetemek és szakok

Az utóbbi másfél évtizedben folyamatosan bővült a hazai felsőoktatási intézmények száma, így egyre több és több egyetem, főiskola közül választhatnak a továbbtanulni szándékozó fiatalok. Egyrészt a nagy hagyományokkal rendelkező intézmények újabb karokkal bővültek, másrészt az utóbbi években az állami egyetemeken és főiskolákon kívül létrejött több egyházi, magán- és alapítványi felsőoktatási intézmény is.

A tudományegyetemek uralma

A korábbi évekhez hasonlóan az idei jelentkezési statisztikák is a már régóta több különböző képzési területen oktató, klasszikus nagy tudományegyetemek dominanciájáról árulkodnak. Minden képzési formát és tagozatot figyelembe véve ezek az intézmények 2007-ben a jelentkezők több mint egyharmadát vonzották. Közülük négy – az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem (DE) – mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem (ME) is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található.

Évek óta szinte ugyanaz a tizenöt intézmény szerepel a lista első felében, sőt: idén az első nyolc sorrendje pontosan megegyezik a tavalyival. Az ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is igen nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi toplistát, hiszen majdnem minden tizedik felvételiző ezt az intézményt jelölte meg első helyen.

A második a listán a Pécsi Tudományegyetem nyolc és félezer első helyen jelentkezővel, harmadik a Szegedi Tudományegyetem, a negyedik pedig a Debreceni Egyetem 7,5-7,5 ezer első helyen jelentkezővel. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az általános jelentkezői létszámcsökkenés ezeknél az egyetemeknél is évek óta érezteti hatását.

A tizenöt legnépszerűbb intézmény jelentkezőinek száma, az összes jelentkezőt figyelembe véve, az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és tagozat).

A már néhány éve igen vegyes képzési profilú, több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetem több mint hatezer jelentkezővel az ötödik helyen található. A jelentkezői létszámcsökkenés ezt az intézményt sem kerülte el, mint ahogy a listán őt követő Budapesti Gazdasági Főiskolát sem.

Az átlaggal szemben a két nagy fővárosi műszaki intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (öt és félezer első helyen jelentkező) és a Budapesti Műszaki Főiskola jelentkezési mutatói nem mutatnak visszaesést. A Semmelweis Egyetem (SE), amely az utóbbi években látványosan „előre tört” az intézmények népszerűségi listáján, idén megőrizte nyolcadik helyét a négyezer-háromszáz első helyen jelentkezőjével.

Bölcsészet és közgáz – még mindig vezetnek

Az egyes karok jelentkezési adatai alapján elmondható, hogy hosszú évek óta a rendkívül gazdag szakkínálattal rendelkező ELTE-BTK található a népszerűségi lista élén. Feltűnő továbbá, hogy az első tíz között négy bölcsészettudományi kar szerepel (a már említett ELTE, a pécsi, a szegedi és a debreceni), amiben szerepet játszik az is, hogy ezek a nagy múltú intézmények hagyományosan igen sok szakon hirdetnek felvételt.

Nőtt a jelentkezők száma a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karán, ahol a közel háromezres első helyes jelentkezés a második legnépszerűbb intézménnyé tette a kart. A gazdasági képzési területen oktató másik nagy fővárosi intézmény, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara két és félezres jelentkezői létszámmal a harmadik helyen található. Kiemelendő továbbá a Rendőrtiszti Főiskola igen jó, a múlt évit is fölülmúló szereplése: az egy „karnak” számító intézmény a negyedik a listán, amit elsősorban a bűnügyi-igazgatási szakok folyamatos népszerűségének köszönhet.

Nappali vagy levelező?

A tanulmány egyik fejezetében csak a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőket vizsgálta. Alapvetően nem változott a helyzet. Ha az egyéb képzésre jelentkezőket kihagyták az elemzésből, a nagy tudományegyetemek továbbra is dominálnak, az ELTE pedig – megközelítve a nyolcezres létszámot – itt is nagy fölénnyel található az élen. A két nagy fővárosi műszaki képzőhely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola a nappali tagozatra 2006-hoz képest több jelentkezőt vonzott idén, aminek köszönhetően mindegyikük előrébb is került a listán. Mellettük nem csökkent a jelentkezői létszám a Miskolci Egyetemen sem.