A legtöbb munkáltató nem áll készen a menopauza-megfelelési határidőre

Egy 276 HR-, egészségügyi, biztonsági és megfelelési szakember megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a cégek alig egyharmada (29%) kötelezte el magát, hogy 2026-ban vagy 2027-ben menopauza-cselekvési tervet tesz közzé, míg a többség bizonytalan vagy felkészületlen – írja a HR News. Ugyanakkor a megkérdezettek közel háromnegyede (74%) úgy véli, hogy a menopauza erőteljesebb jogi védelmet igényel a munkahelyen.

A DEI és a jogszabályok betartásával foglalkozó e-tanulási szolgáltató VinciWorks által végzett kutatás rámutat arra, hogy jelentős eltérés van a menopauza jogszabályok irányvonala és a legtöbb vállalat felkészültsége között.

A munkajogi törvény értelmében a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató szervezeteknek 2027-től menopauza-cselekvési tervet kell közzétenniük. Az önkéntes közzététel 2026 áprilisában kezdődik. Érdekes módon azonban a megkérdezettek közül csak 3% mondta, hogy már most is évente közzéteszik a tervet. Közel négytizedük (39%) azt mondta, hogy nem biztos benne, mikor vagy egyáltalán közzé fogja-e tenni, további 8% pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem tervezik ezt megtenni.

A megfelelés tétje jelentős. A menopauza cselekvési terv közzétételével az alkalmazottak peres eljárásokban hivatkozhatnak rá. Ha a tervben szereplő kötelezettségvállalásokat nem teljesítik, a terv a munkáltató ellen, és nem mellette szóló bizonyítékká válhat. Azok a cégek, amelyek ezt formalitásnak tekintik, valószínűleg azt fogják tapasztalni, hogy a legfontosabb pillanatban ez ellenük fog működni.

Sara Henna Dahan, a VinciWorks megfelelésért felelős menedzsere elmondta: „A menopauza cselekvési tervek nagyon fontos lépés a bizalom kiépítésében, hogy a nők lássák a jövőjüket a munkáltatójuknál. A menopauza és a perimenopauza a harmincas éveikben járó nőket érintheti, ezért alapvető fontosságú, hogy tudják, milyen támogatások állnak rendelkezésükre, és hogy a munkáltató hogyan áll a menopauzához.”

Talán a legbeszédesebb eredmény az, hogy a válaszadók csaknem háromnegyede (74%) egyetértett vagy határozottan egyetértett azzal, hogy a menopauzának erősebb jogi védelemre van szüksége. Csak 6% nem értett egyet ezzel.

A felmérésben HR- és compliance-szakemberek vettek részt, vagyis olyan szervezeteken belüli személyek, akiknek a feladata a jogi kockázatok azonosítása és kezelése. Ez a szakmai értékelés, miszerint a munkavállalói jogokról szóló törvény elmulasztott lehetőséget jelent az idősebb nők munkahelyi támogatására, egy sor új szabály hatálybalépésével egy időben érkezik, amelyek kiterjesztik az apasági szabadságot és a szakszervezeti jogokat, míg a menopauza támogatása hiányosnak tűnik.

A menopauza miatti szabadságról szóló külön kérdésből kiderült, hogy tízből hatan (61%) támogatták, hogy ez kötelezővé váljon, 28% még nem döntött. A foglalkoztatási jogokról szóló törvény számos új szabadságkategóriát bővített, beleértve a gondozói szabadságot és a gyászszabadságot, de a menopauza miatti szabadság nem került bele. A felmérésben résztvevők közül sokan egyre nehezebben tudják igazolni ezt a távolmaradást.

A kormányzási hiányosságok mögötti emberi költségek

A kormányzási kép nem létezik elszigetelten. A The Menopause Charity és a Fawcett Society kutatása szerint tíz nőből kilenc nő tapasztalja a menopauza tüneteit, és 44% szerint ez befolyásolja munkaképességüket. Tízből egy nő hagyja ott a munkáját a menopauza miatt.

A menopauza miatti diszkriminációval kapcsolatos munkaügyi bíróságok az elmúlt években több tízezer font kártérítést ítéltek meg a felpereseknek. Egy közelmúltbeli ügyben, a Ms G Platukyte kontra igazságügyi miniszter ügyben, egy igazságügyi minisztériumi alkalmazott 29 000 font kártérítést kapott, miután a korábban megállapodott távmunka-megállapodását visszavonták egy gyengítő tünetekkel járó időszak alatt. Ezt követően figyelmeztetést kapott a betegszabadság miatt.

A megkérdezettek ötöde (21%) még mindig azt mondta, hogy nem érzi kényelmesnek a menopauzáról való beszélgetést a munkahelyén, és csak 18% gondolta úgy, hogy a szervezetük menopauza-képzése hatékony. A képzést biztosító szervezetek közül több mint egyharmad (34%) mondta, hogy az nem működik. Négytizedük (40%) azt mondta, hogy a szervezetük egyáltalán nem biztosít képzést, de szeretné.

Sok szervezetnél még nem alakultak ki azok a kulturális alapok, amelyek egy hiteles cselekvési terv támogatásához szükségesek. Egy olyan kultúrán alapuló irányítási dokumentum, amely még mindig nem képes nyíltan megvitatni azt a kérdést, amellyel foglalkoznia kellene, valószínűleg nem állná ki a vizsgálatot.

HR News