A munkabalesetek árnyoldala: Amikor a mulasztás már bűncselekmény

De mi történik akkor, ha a szerencse elpártol a cégtől, és bekövetkezik egy súlyos vagy ne adj’ Isten halálos baleset? Ilyenkor a fókusz pillanatok alatt áthelyeződik a kártérítési kérdésekről a büntetőjogi felelősségre.

Szakértőként azt látom, hogy a vállalatvezetés és a HR-osztály gyakran nincs tisztában azzal, hogy egy-egy mulasztás mögött nem csak bírság, hanem szabadságvesztés is állhat. Ebben a cikkben körbejárjuk, kinek a felelőssége a biztonság, és hol lép be a képbe a büntetőjogi ügyvéd, hogy kibogozza a szálakat.

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

A büntetőjogban az egyik leggyakrabban előforduló tényállás a munkabalesetek kapcsán a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Ez a bűncselekmény nem csupán arról szól, ha valaki szándékosan árt a másiknak. Sőt, az esetek többségében gondatlanságról van szó: valaki elfelejtett valamit, valaki nem ellenőrzött eleget, vagy valaki "csak most az egyszer" szemet hunyt egy szabályszegés felett.

A törvény szerint aki a foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, bűncselekményt követ el.

Hol a határ a "szerencsétlen baleset" és a bűncselekmény között?

A kulcsszó a közvetlen veszély. Nem kell, hogy ténylegesen megtörténjen a baj ahhoz, hogy a hatóságok vizsgálódjanak. Ha egy ellenőrzés során kiderül, hogy a védőkorlát hiánya vagy egy hibás gép miatt bármelyik pillanatban leeshetett vagy megsérülhetett volna egy dolgozó, a büntetőjogi felelősség már elméletben megállapítható.

Ki a felelős? A hierarchia és a bűnösség kérdése

A HR-esek egyik leggyakoribb kérdése: "Ugye engem nem vesznek elő, ha a raktáros nem vette fel a sisakot?" A válasz nem egyszerű, mert a büntetőjog nem a beosztást, hanem a garanciavállalói pozíciót és a mulasztást keresi.

1. A közvetlen felettes (csoportvezető, műszakvezető)

Ők állnak a frontvonalban. Az ő felelősségük a napi szintű ellenőrzés. Ha a műszakvezető látja, hogy a dolgozó nem használja a biztonsági kapcsolót, de a termelési norma tartása miatt nem állítja le a munkát, közvetlen felelőssége lesz egy bekövetkező balesetben.

2. A HR-igazgató és a munkavédelmi felelős

A HR felelőssége gyakran az adminisztratív és szervezési szakaszban jelenik meg. Megtörtént-e az oktatás? Megfelelő-e a munkavédelmi szabályzat? Biztosítva vannak-e a védőeszközök? Ha a HR tudott arról, hogy a munkavédelmi eszközök elavultak, vagy a dolgozók nem kaptak képzést, de nem tett lépéseket a költségvetés átcsoportosítására vagy a folyamat javítására, máris a célkeresztbe kerülhet.

3. Az ügyvezető

A cégvezető felelőssége általában a szervezeti mulasztásnál érhető tetten. Ha a cég kultúrája olyan, hogy a biztonság másodlagos a profittal szemben, és az ügyvezető nem biztosítja a szükséges forrásokat a biztonságos munkavégzéshez, a felelősség a csúcsig is elérhet.

Szándékos mulasztás: Amikor nincs mentség

Bár a legtöbb munkahelyi baleset gondatlanságból fakad, létezik a szándékos szabályszegés kategóriája is. Ez nem azt jelenti, hogy az üzletvezető azt akarta, hogy a dolgozó megsérüljön. Azt jelenti, hogy tudatosan szegte meg a szabályokat, vállalva a kockázatot.

Példák a szándékos mulasztásra:

• A biztonsági berendezések szándékos kiiktatása a gyorsabb munkavégzés érdekében.
• Lejárt szavatosságú vagy nem minősített védőeszközök beszerzése spórolási célból.
• Olyan munkavállaló foglalkoztatása veszélyes munkakörben, akinek nincs meg a szükséges szakmai képesítése vagy egészségügyi alkalmassága.

Ilyenkor a büntetési tétel jelentősen megemelkedik. Míg egy gondatlan veszélyeztetés sokszor pénzbüntetéssel vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel zárul, a szándékos szabályszegés – főleg ha halált okoz – hosszú börtönéveket vonhat maga után.

A HR szerepe a büntetőjogi védekezésben

Amikor a rendőrség vagy a munkavédelmi hatóság megjelenik a kapuban, a HR-osztály válik a legfontosabb adatforrássá. A nyomozás során az alábbi dokumentumok lesznek a "mentőövek":

1. Oktatási naplók: Aláírták-e? Valódi volt-e az oktatás, vagy csak "formális"?
2. Kockázatértékelési dokumentumok: Felmérték-e az adott munkafolyamat veszélyeit?
3. Munkaköri leírások: Pontosan kinek volt a feladata az ellenőrzés?
4. Eszközkiadási jegyzőkönyvek: Bizonyítható-e, hogy a dolgozó megkapta a védőfelszerelést?

Ha ezek a dokumentumok hiányosak vagy utólagosan hamisítottak (ami sajnos előfordul a pánik hatására), azzal a cégvezetők csak rontanak a helyzeten. A közokirat-hamisítás vagy a tanúvallomás befolyásolása újabb bűncselekményeket ad a meglévő mellé.

Mit tegyen a HR, ha baleset történik?

A legfontosabb tanácsom: Ne próbálják meg házon belül "elintézni" a dolgot. Egy súlyos baleset esetén a hatósági bejelentés kötelező, és a nyomozók profik abban, hogy kiderítsék, mi történt valójában.

• Azonnali helyszínbiztosítás: Ne mozdítsanak el semmit, amíg a szemle le nem zajlik (kivéve életmentés esetén).
• Belső vizsgálat indítása: De ne a felelősök keresése legyen az elsődleges cél, hanem az objektív tényfeltárás.
• Szakértői segítség: Már az első percben érdemes konzultálni büntetőjogi szakértővel, aki segít a nyilatkozatok megtételében és a jogi útvesztőben.

A prevenció nem csak papírmunka

A büntetőjogi felelősség elkerülésének legjobb módja a valódi biztonsági kultúra. A HR-nek fel kell ismernie, hogy a munkavédelem nem teher, hanem a menedzsment védőpajzsa. Ha a cég bizonyítani tudja, hogy mindent meg tett – oktatott, ellenőrzött, szankcionált és beruházott –, akkor egy egyéni mulasztásból fakadó balesetnél a felelősség nem száll át a vezetőkre.

A jog nem azt várja el a munkáltatótól, hogy tévedhetetlen legyen, hanem azt, hogy a tőle elvárható gondossággal járjon el. A baj ott kezdődik, amikor a profit vagy a sietség felülírja ezt a gondosságot.

Összegzés

A munkahelyi biztonság egy többpólusú egyenlet, ahol a munkajog, a munkavédelem és a büntetőjog találkozik. Egy baleset utáni nyomozás során nem az számít, hogy ki a "jó arc" a cégnél, hanem az, hogy ki mulasztott a szabályok betartásában. HR-esként és vezetőként a legnagyobb kockázatot az "úgysem lesz baj" hozzáállás jelenti.

A megelőzés és a tudatos jogi felkészülés nemcsak a dolgozók életét mentheti meg, hanem a cégvezetők szabadságát és a vállalat hírnevét is.

-

A cikket Dr. Jelenek János büntetőjogi ügyvéd írta, aki szakterületén belül kiemelten foglalkozik gazdasági és foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények védelmével.