"Nem ért meg két emberéletet" – megszólalt a cégvezető a tragédia után

Földrengés után küldték vissza a dolgozókat

Július 28-án 6,8-as erősségű földrengés rázta meg a japán Kumamoto prefektúrát. A rengésben összesen 38 ember vesztette életét, közülük heten az Aeon bevásárlóközpontban tartózkodtak.

A legtöbb ember az első rengéseket követően elhagyta az épületet, ám néhány alkalmazott még körülbelül egy órával később is bent volt, amikor robbanás rázta meg a bevásárlóközpontot - írta meg a BBC. 

A kasszában lévő pénzt kellett volna biztonságba helyezni

A tragédiában életét vesztette a 22 éves Kurumi Otake, valamint egy másik munkavállaló, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra.

A helyi sajtó szerint Otake közvetlenül a földrengés után még találkozott egyik rokonával a bevásárlóközpont előtt. Elmondta neki, hogy vissza kell mennie az üzletbe, mert munkáltatója arra utasította, hogy a kasszában lévő készpénzt helyezze a széfbe.

A család beszámolóját később a Habita üzletlánc két képviselője is megerősítette, akik a fiatal nő ravatalánál személyesen kértek bocsánatot a hozzátartozóktól.

A cég vezetője elismerte a hibát

A Habita értékesítési igazgatója, Goji Yuse nyilvánosan is bocsánatot kért.

Mint fogalmazott, az adott helyzetben kiadott utasítás nem volt megfelelő, és mélyen sajnálja a történteket. A vállalat azt is közölte, hogy vizsgálja, milyen további lépéseket tesz az ügyben.

A vezető később újságíróknak már úgy fogalmazott:

Visszatekintve nem ért meg két emberéletet.

A család szerint elkerülhető lett volna a tragédia

Kurumi Otake hozzátartozói szerint a fiatal nő rendkívül kötelességtudó volt, és édesapja halála után évek óta segítette édesanyját.

Egy családtag úgy nyilatkozott: ha akkor nem kellett volna visszamennie az üzletbe, ma is élne.

Édesanyja a helyi sajtónak mindössze ennyit mondott:

A lányom már nem jön haza.

Munkáltatói felelősség vészhelyzetben

Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen felelőssége van a munkáltatóknak rendkívüli helyzetekben. Katasztrófák idején a munkavállalók biztonsága elsődleges szempont kell legyen, és az anyagi javak védelme nem írhatja felül az emberi élet védelmét.

A tragédia várhatóan Japánban is újabb vitát indít arról, milyen munkavédelmi és vezetői döntések elfogadhatók természeti katasztrófák idején.