A skótok is jobban megfizetik a tanárokat

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tizenharmadszor adta ki idén az Oktatási körkép (Education at a Glance) című tanulmányát, amelyben az OECD országok oktatási tárcáinak és statisztikai hivatalainak adatait dolgozza fel. A 2007-es tanulmányt – magyar idő szerint - kedd délben egyszerre ismertették a világ számos nagyvárosában. Budapesten Michael Davidson, az OECD Oktatási Igazgatóságának vezető elemzője emelt ki a több mint 500 oldalas kötetből néhány lényegi elemet és világított rá a magyar vonatkozásokra.

Egyre több jut oktatásra?

Az oktatásra fordított kiadások 1995 és 2004 közötti növekedése számos országban nem növekedett együtt a GDP-vel - húzta alá a szakértő. Magyarország esetében azonban meghaladta azt (a GDP arányában az 1995-ös 5,3 százalékról 2004-re 5,6 százalékra nőtt), így jelenleg csak kismértékben marad alatta az OECD 5,8 százalékos átlagának.

Ha viszont e kiadásokat a tanulók létszámával vetjük össze, már jócskán alulmaradunk a fejlett országokhoz képest. Alapfokon a tanulónkénti kiadás mértéke Magyarországon 3841 dollár (OECD-átlag: 5832), középfokon 3692 (OECD-átlag: 7276), felsőfokon 7095 dollár (OECD-átlag: 11 100).

Sok pedagógus, alacsony bér

Noha 1996 és 2005 között megduplázódtak a magyar tanári bérek, azok még mindig a legalacsonyabbak az OECD-ben. Az összegzés szerint Magyarországon a minimális végzettségű és 15 év tapasztalattal rendelkező tanítók és tanárok évi 15 622 amerikai dollárnak megfelelő összeget keresnek, az OECD-átlag 37 603 dollár. A középiskolai tanárok bére 19 541 dollár, ami szintén jócskán alatta marad az OECD 43 239 dolláros átlagának.

Michael Davidson ugyanakkor hozzátette, hogy az országcsoport 707-es átlagával szemben egy magyarországi tanárnak évente mindössze 555 órája volt a felmérés készítésekor. (Az idei pedagógus óraszámemelés után már 610.) Egy kérdésre válaszolva a szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kutatás nem foglalkozott külön a pedagógusok tanórán kívüli feladataival, az adatok csak a tanórákat vette alapul. Magyarországon a tanár-diák arány is jóval kedvezőbb a fejlett országok hasonló adatainál. Magyarországon egy tanárra átlag 10 diák jut, míg az OECD átlag 17.

Érdemes diplomázni – főleg a férfiaknak

Davidson kifejtette, hogy a fejlett országok oktatási rendszerei, főleg a felsőoktatás tekintetében továbbra is gyors ütemben bővülnek. Magyarországon is nőtt a felsőfokú végzettség szintje (a 25–64 év közötti népesség 17 százaléka diplomás), de ez még mindig jóval az OECD-átlag alatt (26 százalék) maradt. A tanulmányból ugyanakkor kiderül, hogy a következő években Magyarország ebben a tekintetben gyorsabb ütemben fog haladni, hiszen a felsőoktatásba beiratkozó tanulók száma 1995 és 2004 között több mint kétszeresére nőtt, s így lassan megfelel az OECD-átlagnak.

Michael Davidson hozzátette ugyanakkor, hogy nálunk viszonylag magas a felsőoktatásból kiesők aránya. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyetlen OECD-tagállamban sem olyan csekély a reálszakokon végzők aránya, mint Magyarországon. Még mindig megéri ugyanakkor diplomát szerezni, ugyanis kiugróan - a férfiak körében például két és félszeresével - magasabb bérre számíthatunk egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, mint csupán érettségivel. A diplomás nők csak 1,9-szer többet keresnek az érettségizett társaiknál, e tekintetben a britek és a koreaiak is megelőznek bennünket.

A család határozza meg az esélyeket

A tanulmány megerősíti azokat a korábbi vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy Magyarországon a legerősebb a tanulók társadalmi–gazdasági háttere és felsőfokú képesítésük megszerzése közötti kapcsolat. Még ha le is számítjuk a tudásbeli felkészültségben mutatkozó különbségeket, a magasabb szintű társadalmi–gazdasági háttérrel rendelkező magyar tanulók esetében 2,7-szer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a felsőoktatásban tanulnak tovább, mint az alacsonyabb társadalmi–gazdasági hátterűeknél.

A vizsgálat megállapítja, hogy Olaszország és Görögország mellett Magyarországon a legalacsonyabb az iskolarendszeren kívüli képzések (átképzés, továbbképzés) aránya. Ráadásul ez fokozottan érvényes a csak általános iskolát végzettekre, hiszen a diplomásoknak hétszer nagyobb eséllyel vesznek részt nem-formális képzéseken.

Átlagon feletti az érettségizettek aránya

A szakember kitért arra is: a tavalyelőtti adatok alapján a 25-34 év közötti magyarok 84 százaléka fejezte be a középiskolát. Ez hét százalékkal magasabb eredmény az OECD-átlagnál. A 15-19 évesek beiskolázási aránya (tehát, akik elkezdték a középiskolát) tíz év alatt 64-ről 87 százalékra ugrott; ezzel mind a szervezet, mind az EU átlagát "kényelmesen" felülmúlta.

Az érettségi elmulasztása ugyanakkor Magyarországon erőteljes és súlyosabb következményekkel jár, mint más országokban. A középfokú oktatásban képesítést nem szerzett 25–64 éveseknek csak 38 százaléka dolgozik, ami e csoport esetében a második legalacsonyabb foglalkoztatási ráta az OECD-országokban. Ehhez képest az érettségizettek foglalkoztatási aránya 70 százalék, a diplomásoké 83 százalék. A fizetéseket tekintve, akik nem végeznek el középfokú iskolát, átlagosan 73 százalékára számíthatnak azok fizetésének, akik sikeresen vették ezt az akadályt.

Marad a diplomák értéke

Az Oktatási körkép 2007 eredményei azt sugallják, hogy a felsőoktatás bővülése nem csak az egyének számára jár pozitív hatással, hanem a gazdaság számára is. A tanulmány összességében azt állapítja meg, hogy az OECD-térségben a felsőoktatás gyors bővülése, az egyetemet-főiskolát végzettek számának gyarapodása ellenére nincs jele a felsőoktatásban szerzett diplomák értékvesztésének. Ugyanakkor nem igazolódtak azok a félelmek, hogy a diplomások megugró aránya rontaná a kevésbé képzettek munkahelyszerzési esélyeit, ennek inkább az ellenkezője érzékelhető.

Michael Davidson szerint a tanulmányból az derül ki, hogy meg kell osztani a költségeket az állam és a magánszféra között (nálunk az állam túl sokat vállal a finanszírozásból), javítani kell a rosszabb társadalmi-szociális helyzetűek tanulási esélyeit, valamint a működés hatékonyságát.

A hazai szakértők az eredményeket a következő hetekben elemzik, majd a tervek szerint októberben egy szeminárium keretében vonják le az oktatáspolitikai és módszertani következtetéseket.