A vártnál is magasabb lehet a munkanélküliség Kínában

A felmérést a csengtui délnyugati közgazdaságtudományi egyetem készítette mintegy nyolcezer kínai háztartás bevonásával. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai városi munkanélküliségi ráta az első félév végén 8,05 százalék körül alakult, miközben az emberi erőforrások és társadalmi biztonság minisztériumának hivatalos adatai szerint júniusban 4,1 százalék volt ez az érték.

A csengtui egyetem arra is rámutatott, hogy az elmúlt évben jelentős mértékben megnőtt az állástalanok aránya a migráns munkások körében. Míg tavaly augusztusban a 160 millió migráns munkás 3,4 százalékának nem volt munkája, az idén júniusban ez az arány már 6 százalékot tett ki, ami csaknem 10 millió főt jelent. Ennek oka a nekik leggyakrabban munkát adó építkezési és exportszektor lassulása, illetve a megrendelések visszaesésének következtében a gyakori gyárbezárások.

Szintén kiemelkedően magas, 27,5 százalékos a munkanélküliségi arány az 51-60 év közötti városi férfiak körében. Többségük a hosszú távú munkanélküliséget nyögi, vagyis a nem hatékony állami vállalatok 1990-es években lezajlott bezárási hullámának áldozata, ám azóta is kap valamilyen állami támogatást, vagyis nem szerepel munkanélküliként a nyilvántartásokban.

A kínai hivatalos munkanélküliségi adatokat elemzők széles köre tartja pontatlannak, megbízhatatlannak vagy manipuláltnak. Az adatfelvételt illető legnagyobb probléma az, hogy a központi adatok a városokban regisztrált munkanélküliek számát tükrözik, a migráns munkások ugyanakkor a szigorú lakhelyregisztrációs rendszer miatt nem tudnak a városokban pénzügyi segítségért folyamodni, vagyis őket egyáltalán nem számolják bele a statisztikákba. Így lehet az, hogy a hivatalos kínai munkanélküliség az elmúlt 15 évben sorra 3,1-4,3 százalék körül alakult.