A vártnál jobban nőttek a bérek, de nem várható a foglalkoztatás bővülése

A KSH adatai szerint az idén az első nyolc hónapban 34 ezerrel több munkavállaló dolgozott a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, míg a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,6 százalékkal haladták meg az előző évit január-augusztusban.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 688 ezer fő volt idén az első nyolc hónapban, ugyanannyi mint tavaly ilyenkor.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője a keresetekről az MTI-nek elmondta: az általuk várt 4,5 százaléknál jobban, 6,8 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete augusztusban. Kifejtette: augusztusban, de júliusban is elsősorban a közszférában volt béremelkedés, és ez húzta fel az átlagot.

Kiemelte, hogy a rendszeres keresetek tovább emelkedtek, és a versenyszférában a növekedés elérte a csaknem 5 százalékot év/év alapon. Árokszállási Zoltán szerint ebben annak lehetett szerepe, hogy augusztusban kettővel több munkanap volt mint 2010 augusztusában. A béremelkedés üteme két hónapja viszonylag magasabb, mint amit a gazdaság teljesítőképessége indokolna, de ez egyedi hatásoknak is betudható, az adatok nem utalnak béroldali inflációs nyomásra - vélekedett a szakértő.

A foglalkoztatással kapcsolatban kifejtette: a költségvetési szektorban jóval alacsonyabb volt az alkalmazásban állók létszáma mint tavaly, ami a közfoglalkoztatás alacsonyabb volumenére vezethető vissza. A versenyszférában - bár csökkenő mértékben - de emelkedett a foglalkoztatás - mondta Árokszállási Zoltán, hozzáfűzve, hogy év elején még közel 3 százalékos volt a bővülés.

A munkaerőpiac továbbra is laza, a munkaerő-bővülés a versenyszférában viszonylag visszafogott, a költségvetési szférában pedig a közfoglalkoztatás gyengébb alakulása fogja vissza a bővülést.

A kilátásokról elmondta: a következő hónapokban komoly béremelkedési ütemre nem lehet számítani a gazdasági kilátások érdemi romlása miatt, és a munkaadók visszajelzései is a foglalkoztatás enyhe bővülését, stagnálását vetítik előre. Összességében mind a bérnövekedés üteme, mind a foglalkoztatás bővülése visszafogott maradhat 2011-ben - mondta Árokszállási Zoltán. Jövőre "komoly" minimálbéremelés látszik, ez valószínűleg nagyobb béremelkedési ütemet hozhat, azonban a foglalkoztatási hatásai valószínűleg negatívak lesznek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt hangsúlyozta MTI-hez eljuttatott elemzésében, hogy a várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,2 százalékos növekedésnél, amit részben a közszféra béreinek 8 százalékos növekedése, részben a versenyszféra gyorsuló bérnövekedése okozott.

A személyi jövedelemadó változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,1 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett - jelezte.

A versenyszférában 5,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 3,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,8 százalékra gyorsult az előző havi 4,1 százalékról. Mivel augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve, így feltehetően a naptárhatás is hozzájárulhatott a magasabb bérnövekedéshez, ezért a gyorsulás csak átmenetinek tekinthető, így nem utal béroldali inflációs nyomásra - vélekedett Suppan Gergely.

Az elemző szerint kedvező, hogy a versenyszférában 1,1 százalékra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző havi 0,8 százalékos növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedésnél.

A munkaerőpiac Suppan Gergely szerint is változatlanul lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése - vélekedik.

Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára lehet számítani, ami 2,5 százalék körüli reálbér növekedést eredményezhet az elemző szerint. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt - fűzi hozzá.