A vezetőséget okolják a munkavállalók a mérgező munkahelyi légkörért

A munkahelyi mérgező légkör kialakulásáért a munkavállalók 79 százaléka az alkalmatlan vezetőséget okolja. Az iHire 2026-os munkahelyi trendjelentése szerint a dolgozók leginkább az etikátlan viselkedést, a felelősségvállalás hiányát és a támogatás elmaradását kifogásolják. A második leggyakoribb problémaként a vezetők rossz kommunikációját jelölték meg: a válaszadók 72 százaléka szerint a toxikus környezet a nem egyértelmű vagy nem transzparens tájékoztatás eredménye.

A felmérés rávilágított egy súlyos bizalmi válságra is: a mérgező viselkedést tapasztaló munkavállalók 39 százaléka egyáltalán nem jelentette az esetet. Ennek okai a következők voltak:

• 45 százalék nem bízott abban, hogy a HR vagy a vezetőség valóban segíteni fog.
• 36 százalék tartott a lehetséges megtorlástól.
• 17 százalék szerint a felettesük ritkán vagy soha nem tanúsított tiszteletteljes, professzionális magatartást.

A mérgező munkahelyi kultúra következményei messze túlmutatnak az egyéni sérelmeken, és súlyosan károsítják a szervezet egészét. A munkavállalók közel fele hagyott már ott állást a toxikus környezet miatt, 62 százalékuk pedig másokkal is megosztotta negatív tapasztalatait. Emellett a válaszadók 26 százaléka kifejezetten lebeszéli az álláskeresőket arról, hogy az adott cégnél vállaljanak munkát. A lelki hatások is jelentősek: minden harmadik dolgozó sírt már a munkahelyén a negatív légkör miatt, 43 százalékuk pedig gyakran vagy állandóan kiégettnek érzi magát.

A mesterséges intelligencia és a vezetés jövője

A kutatás kitért a mesterséges intelligencia (MI) hatásaira is. Bár a dolgozók 19 százaléka szerint az MI javítja a kultúrát a növekvő hatékonyság révén, 10 százalékuk negatív folyamatokat lát. Utóbbiak 53 százaléka az emberi interakciók és az együttműködés csökkenésétől tart, 44 százalékuk pedig a munkahelyek elvesztésétől fél. Azok a szervezetek lesznek képesek megtartani a tehetségeket, amelyek a felelősségvállalást és a bizalmat helyezik előtérbe, és az MI-t az emberi kapcsolatok erősítésére, nem pedig azok kiváltására használják – hangsúlyozta Launi Vawter, az iHire operatív igazgatója.

A munkavállalók világos elvárásokat fogalmaztak meg a helyzet javítása érdekében. A legfontosabb kéréseik a következők:

• Világos és egyértelmű vezetői kommunikáció (79%).
• A munka és a magánélet egyensúlyának támogatása (65%).
• Speciális képzések a vezetők számára a megfelelő munkahelyi viselkedés elsajátításához (64%).

Egy másik kapcsolódó kutatás, a Harris Poll felmérése arra is rámutatott, hogy a rossz vezetői magatartás mögött gyakran nem személyiségbeli hibák, hanem rendszerszintű hiányosságok állnak. Sok munkavállaló úgy látja, cégük többet áldoz a mesterséges intelligencia bevezetésére, mint a vezetők fejlesztésére és képzésére.

Forrás: HR Dive