Álvállalkozók - színlelt számonkérés

Álvállalkozók – színlelt számonkérés 2005. január 19. " class="kapcsszoveg">Cseke Hajnalka (Figyelő) cikke nyomán Nem hosszabbítja meg a parlament a színlelt szerződések átalakítására meghirdetett moratóriumot - értesült a Figyelő. A nyárig megszületnek a vonatkozó törvények, írja a csütörtökön megjelenő hetilap. Ön mit szól hozzá? Nyugtalankodhat a szerződése miatt az a fotós, aki havi 755 ezer forintért, állami megrendelésre kizárólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről készít képeket. Könnyen bajba kerülhet a nyáron, ha felkeresnék a munkaügyi ellenőrök, és nem tudná bizonyítani, hogy több megrendelőnek is dolgozik. A sajtó esetében ugyanis a többeknek kiállított számla látszik a legjobb bizonyítéknak arra, hogy nem álvállalkozói szerződés köttetett, amelyek megszüntetésére többszöri ismétlés után legutóbb június végéig adott haladékot a kormány.Úgy látszik, a fenyegetést nem mindenhol veszik komolyan. Több cég beérte annyival, hogy az irodák folyosóiról eltávolították a munkatársak névtábláját, vagy a megbízási szerződésekből kiszűrték a fizetett szabadságra, utasítási jogra vagy betegszabadságra vonatkozó utalásokat. „Ezzel azonban még nem bizonyítja a munkaadó, hogy a vele szerződésben állók a szó valódi értelmében vállalkozók" - fogalmazott a Figyelőnek egy névtelenséget kérő munkajogász. Véleményét annak kapcsán közölte , hogy úgy értesültünk, a színlelt szerződések kérdését június végéig mindenképpen rendezi a kormány.ÖnfoglalkoztatásAddig a Kiss Péter kancelláriaminiszter vezetésével megalakult társadalompolitikai kabinet foglalkozik vele. Előzetesen annyi látszik kirajzolódni, hogy ha lesz is önfoglalkoztatói önálló jogviszony, az semmiképpen sem jár majd kevesebb közteherviselési kötelezettséggel, azt ugyanis tiltják a versenysemlegességet és esélyegyenlőséget deklaráló uniós elvek. Eredetileg éppen az lett volna az önfoglalkoztatói szerződés értelme, hogy ha a munkáltató ezt a szerződéstípust választja a megbízói-vállalkozói kontraktus helyett, akkor kevesebb egészségügyi, nyugdíjbiztosítási és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Kiss Péter vetette fel ezt az ötletet, még munkaügyi miniszterként. Elképzelését utóda, Burány Sándor is magáénak vallotta, olyannyira, hogy többször is hangoztatta, nem tekinti kényszervállalkozóknak a művészeket, újságírókat, sportolókat, vagyonőröket, s ígéretet tett arra, hogy hamarosan olyan „köztes megoldással" áll elő a tárca, amely egyszerre kínál előnyöket a munkaadóknak és az alkalmazottaknak.Az önfoglalkoztatói forma azonban - a politikusok által meghirdetett tartalommal - megvalósíthatatlannak tűnik. Mint a Figyelőnek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke fogalmazott: fából vaskarika. Ezt a véleményüket a szervezet szakértői jelezték is a kormánynak, s álláspontjukkal nem maradtak egyedül. Miután a törvény-előkészítésben részt vevő minisztériumok jogi szakértői is aggályuknak adtak hangot, már a kormány sem erőlteti ezt a megoldást.Speciális helyzetbenSPORTOLÓK. Náluk a problémát sikerült megoldani, 2004 januárjában a sporttörvény rendezte a státusukat. Kimondta, hogy a sportolókat csakis munkaviszony keretében „foglalkoztathatják" az egyesületek. A sportvilág 2006 végéig haladékot kapott a végrehajtásra.ŐRZŐ-VÉDŐK. Megengedett lesz a polgári-jogi szerződés kötése, tehát nem minősül színlelt szerződésnek. A munkaadók azonban nem számíthatnak adókedvezményre. Jó hír az őrző-védőknek, hogy bár polgári jogi kontraktus keretében végzik munkájukat, őket is megilleti a fizetett és a betegszabadság, valamint a felmondási idő.SZAKFORDÍTÓK. Az őrző-védőkhöz hasonló munkajogi védelmet élveznek. Ezen a területen is megengedett lesz a megbízási megállapodás, s nem lehet elbocsátani a fordítót, ha szabadságot kér.FUVAROZÓK. Rájuk egységes uniós normák vonatkoznak. Már készül a munkajogi védelmüket célzó tervezet, ez azonban legkorábban 2009-től lép életbe, összhangban azokkal a munkaidőre és a járművek műszaki állapotára vonatkozó uniós előírásokkal, amelyek a balesetveszélyt hivatottak csökkenteni.SZÍNÉSZEK, MŰVÉSZEK. Minden további nélkül köthetnek megbízási szerződést, sőt a PM arra is kész, hogy bizonyos, a tevékenységük ellátásához szükséges költségeket, így a fodrász, az énektanár, tánctanár, edző díját leírhassák az adójukból.KERESKEDŐK. Esetükben, hasonlóan a mezőgazdasági dolgozókhoz, éppen csak elkezdődtek az egyeztetések.MÉDIÁBAN DOLGOZÓK. Helyzetük megítélése felemás. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége amellett lobbizik, hogy a fix bejelentett alkalmazotti viszony mellett a számlás megbízást is elismerje a törvényalkotó. A Figyelő által megkérdezett jogi szakértők szerint nem kifogásolható a polgári jogi szerződés, ha az újságíró több megrendelőnek is dolgozik, mivel ez esetben klasszikus vállalkozóként adja el a tudását. Az is a polgári jogviszony mellett szól, hogy a médiában produkált „termékek" szellemi alkotásnak minősülnek, s előállításuk során nem érvényesül a munkaviszonyra jellemző szigorú alá-fölérendeltséget feltételező utasítási jog.ÖsszeomlásAz új konstrukciót a Pénzügyminisztérium (PM) is ellenezte: ugyanis már ma is az a helyzet, hogy a közel 4 millió munkavállaló közül 1,5 millió minimálbéren van bejelentve. Utánuk tehát eleve a minimális adó- és tb-járulékot fizetik a munkaadók, ami már most is nagyon feszítetté teszi a társadalombiztosítási rendszer finanszírozását. Ha olyan foglalkoztatási formát legalizált volna a törvényhozás, amely a többitől kedvezőbb adó- és tb-mértéket engedett volna meg, nyilvánvalóan az egész versenyszféra ebbe az irányba mozdult volna el. „A munkaadók tömegesen terelték volna át alkalmazottaikat a költségkímélőbb szerződési viszonyba, ezáltal pedig drasztikusan csökkent volna az egészségbiztosítási és a nyugdíjkassza bevétele, ami végső soron az összeomlásukhoz vezetett volna"- mutatott rá Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatás-stratégiai főosztályának vezetője a lehetséges következményekre.Paradoxon, hogy bár megbízási szerződéseket költségeik csökkentése érdekében kötnek a munkaadók, ám hosszú távon maguk ellen „dolgoznak". „Éppen akkor van mód a járulékkulcsok mérséklésére, ha minél több munkavállaló és munkaadó fizeti a közterheket" - érvel Scheiling Magdolna, a munkaügyi tárca vezető főtanácsosa. Ennek ellenére, ahol a munkavégzés jellege a legkisebb rugalmasságot is megengedi, ott automatikus a számlás foglalkoztatás.ÁldozatA kabinet az államháztartási érdekekre tekintettel most olyan megoldásokon gondolkodik, hogy ahol maradhatnak a polgári jogi szerződések, ott is illesse meg minimális munkajogi védelem a munkavállalókat. Ne lehessen egyik napról a másikra utcára tenni valakit csak azért, mert megbetegszik, vagy mert nem akar az év mind a 365 napján dolgozni. Bizonyos területeken azonban azzal kell számolni, hogy hiába a politikusok ígérete, június 30-a után megszűnik a kegyelmi időszak. Ahol a munkavégzés természete indokolja a különleges státust, ott azt a törvényhozó megadja, ám ahol a munkavégzés semmilyen törvény által méltányolható elemet nem tartalmaz, ott a piac szereplői ne várják azt, hogy a parlament majd legalizál egy törvénytelen helyzetet. A vétkesnek bizonyuló munkaadók és álvállalkozók is bírsággal, valamint az elmaradt közterhek öt évre visszamenőleges megfizetésével lesznek sújthatók. Az MGYOSZ alelnöke a Figyelőnek nyilatkozva határozottan állította: tömeges elbocsátásoktól emiatt nem kell tartani, már csak azért sem, mert valójában csak korlátozott alkalmazotti és munkaadói kört érint ez a kérdés. (Becslések szerint 50-70 ezer embert foglalkoztatnak álvállalkozói szerződéssel.) Igaz, ebben a körben mindkét félnek, a munkáltatónak és a munkavállalónak is kell hoznia áldozatot. A példamutatást egyébként a kormány és az állam magán kezdhetné. A Figyelő úgy értesült, hogy tömegével alkalmaznak a minisztériumokban és más állami intézményeknél is megbízási szerződéssel embereket, holott közhatalmat gyakorló szervezeteknél a munkaszerződés a megengedett.