Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai közreműködése mellett az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével negyedszer adtak át az MTA Kistermében.
Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőknek díjazták.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2016 nyertesei

Agrártudományok kategória

Dr. Valkó Orsolyát a gyepgazdálkodás területén elért eredményeiért díjazta a bizottság. A természetvédelmi célú gyepgazdálkodás feladata a legelő állatok takarmányának biztosítása mellett a gyepek megfelelő, fenntartható természetvédelmi kezelése.Kutatásainak célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzon ki és teszteljen a mezőgazdasági művelés körülményei között, amelyek sikeresen és széles körben alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban és segítik összehangolni a gazdálkodók illetve a természetvédelem céljait. A díjazott a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa.

Információs technológia kategória

Dr. Vincze Veronika szakterülete a számítógépes nyelvészet. A Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársaként és az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának tagjaként arra törekszik, hogy az elmélet nyelvészetben elért eredményeket a számítógépes nyelvészet gyakorlatában is minél nagyobb hatásfokkal alkalmazza, illetve a számítógépes nyelvészeti eredményeket a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá tegye.

Műszaki tudományok kategória

Kózelné dr. Székely Edit Éva a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi docenseként a szuperkritikus fluidumok alkalmazási területeinek bővítésével, megértésével és a lejátszódó folyamatok leírásával foglalkozik. Kutatása kapcsán enantiomer elválasztási és továbbtisztítási módszert fejlesztettek ki diasztereomer só vagy komplex képzéssel szuperkritikus szén-dioxidban illetve szén-dioxidot kicsapószerként alkalmazva. A szuperkritikus oldószer alkalmazását többnyire környezetvédelmi szempontok indokolják, de lehetőség nyílik használatuknál új, korábban nem létező termék előállítására is. Az elért eredmények felhasználási területe például az élelmiszeripar, a gyógyszer- és növényvédőszer ipar.