Átlendít a konzervatív gondolkodás a kudarcokon

A nők ráadásul mindezt magától értetődőnek tartják, a magyar családokban van a legkevesebb konfliktus a házimunka elosztása miatt - ez derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásából, melyet a Népszabadság idéz. A kutatók Magyarországot, Oroszországot, Franciaországot, illetve Németország keleti és nyugati felét elemezve vizsgálták a házimunkára fordított időt, és az ezzel kapcsolatos előítéleteket. Kiderült: a magyar nők az otthoni feladatokból 3,3-szor nagyobb részt vállalnak, mint a társuk. Őket az orosz, a Németország nyugati felében élő nők, majd a franciák követik. A Németország keleti felében élők viszont "mindöszsze" 2,3-szor végeznek több házimunkát partnereiknél.

A kutatók megvizsgálták, hogy a leggyakrabban előforduló három feladatot, a főzést, a mosogatást és a takarítást miként osztják meg a felek. Kiderült, hogy e feladatokban a férfiak részvétele elhanyagolható. Ugyanakkor a bevásárlásban, a kisebb javításokban a férfiak sokkal aktívabbak.

Nem mindenhol befolyásolja a házimunka megosztását, hogy az illető állásban van-e, avagy "csak" háztartásbeli. Franciaországban és Németország keleti felében a dolgozó nők társai nagyobb részt vállalnak a házimunkában, de Magyarországon, Oroszországban és Németország nyugati felében nem. Ezekben az országokban csak a fiatalabb, élettársi kapcsolatban élő párokra jellemző az arányosabb munkamegosztás. Az iskolai végzettséget tekintve, míg a legalacsonyabb végzettségű magyar nők 3,7-szer több házimunkát végeznek, mint partnereik, addig a diplomás nőknél ez az arány csak 2,5-szörös.

A felmérésből kitűnik, ezzel a felosztással mindkét fél elégedett. A magyar válaszadók azonban leginkább az értékrendet firtató kérdéseknél tértek el másoktól. Azzal az állítással, hogy "nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a nő többet keres, mint a férfi", a magyar nők 23 százaléka, a férfiak 19 százaléka egyetértett. Azzal, hogy "a nőknek nem kell a társuk beleegyezését kérni ahhoz, hogy mire költsék a pénzüket", a magyar férfiak 37 százaléka nem értett egyet, ahogy a magyar nők 28 százaléka sem.

A kutatók, Pongrácz Tiborné és Murinkó Lívia hangsúlyozzák: az eredmények egyrészt jelenthetik azt, hogy a magyar társadalom 50-60 évvel lemaradt a fejlődésben, de mondhatjuk azt is, hogy a magyar családok fontos, kiveszőben lévő értékeket őriztek meg. Kiemelték: a hagyományosabb értékrendben gondolkodó nőket kevésbé viselik meg a munkahelyi problémák, a kudarcok, és a nyugdíjas éveket is könnyebben élik meg.

Népszabadság