Átszabják a nyugdíjrendszert - ma szavaznak a magánpénztárakról
Ma lesz a zárószavazás a magánnyugdíj rendszerének átalakítását szabályozó törvényről. Éles vita van azonban még a pénztárak részvénytársasággá alakulási kötelezettségéről, a járadékok közötti választás lehetőségének bővítéséről és az ellátás értékőrzésének áráról - számol be a Népszabadság.
A parlamenti napirend szerint ma lesz a zárószavazás a kormány által benyújtott törvényjavaslatról, ám borítékolni lehet, hogy nem ez lesz a végleges forma.
A Népszabadság cikke szerint a legélesebben vitatott kérdések: kötelezővé kell-e tenni a pénztárak átalakulását biztosító-részvénytársasággá, meg kell-e tiltani az adminisztráció kiszervezését, ilyen mértékben kell-e szűkíteni a választható járadékfajtákat és az örökölhetőséget, az alacsonyan megszabott vagyonkezelési díj nem készteti-e trükközésre a szolgáltatókat?
A parlament előtt lévő törvényjavaslat lényege, hogy 2013-ig a pénztáraknak át kell alakulniuk speciális szabályokkal működő részvénytársasággá - taglétszámtól függő biztonsági tőkét letéve -, valamint szabályozza a járadékok formáit, a szolgáltatás feltételeit, a piaci szereplők mellett létrehozva egy állami szolgáltatót is.
A kötelező átalakulást ellenzők szempontjait leghatározottabban Matits Ágnes biztosításmatematikus képviseli, arra hivatkozva, hogy az elmúlt tíz év átlagában a legjobb befektetési eredményeket éppen a kisebb pénztárak érték el. Ezek a független vagy ágazati, vállalati pénztárak nehezen lesznek képesek előteremteni a törvény által megkövetelt szavatoló tőkét, illetve a vállalati nyugdíjpénztárak mögött álló cégek aligha vágnak bele profiljuktól olyan eltérő vállalkozásba, mint egy nyugdíjbiztosító. A 19 magánpénztárból tizenegy taglétszáma nem éri el az 50 ezret, ezeknek az intézményeknek 100 millió forintot kellene lerakniuk az átalakuláshoz.
A nagyobb pénztárak vezetői úgy gondolják: legfőbb ideje, hogy a törvény megszülessen, a finomhangolásra van még idő. Számukra közömbös, hogy az átalakulás kötelező-e vagy sem, de a szavatoló tőkét a biztonságos működés szempontjából lényeges feltételnek mondják.
Éles viták folynak a járadékszabályozásról is. A bírálók szerint a törvényjavaslat alig kínál választási lehetőséget a tagoknak. A pénzügyminisztérium viszont azzal érvel a törvényjavaslat mellett, hogy kötelező nyugdíjrendszernek nem lehet alapvető eleme az egyösszegű pénzfelvétel, hiszen annak az a célja, hogy élethosszig nyújtsa a megélhetést biztosító életjáradékot - olvasható a Népszabadságban.
A Népszabadság cikke szerint a legélesebben vitatott kérdések: kötelezővé kell-e tenni a pénztárak átalakulását biztosító-részvénytársasággá, meg kell-e tiltani az adminisztráció kiszervezését, ilyen mértékben kell-e szűkíteni a választható járadékfajtákat és az örökölhetőséget, az alacsonyan megszabott vagyonkezelési díj nem készteti-e trükközésre a szolgáltatókat?
A parlament előtt lévő törvényjavaslat lényege, hogy 2013-ig a pénztáraknak át kell alakulniuk speciális szabályokkal működő részvénytársasággá - taglétszámtól függő biztonsági tőkét letéve -, valamint szabályozza a járadékok formáit, a szolgáltatás feltételeit, a piaci szereplők mellett létrehozva egy állami szolgáltatót is.
A kötelező átalakulást ellenzők szempontjait leghatározottabban Matits Ágnes biztosításmatematikus képviseli, arra hivatkozva, hogy az elmúlt tíz év átlagában a legjobb befektetési eredményeket éppen a kisebb pénztárak érték el. Ezek a független vagy ágazati, vállalati pénztárak nehezen lesznek képesek előteremteni a törvény által megkövetelt szavatoló tőkét, illetve a vállalati nyugdíjpénztárak mögött álló cégek aligha vágnak bele profiljuktól olyan eltérő vállalkozásba, mint egy nyugdíjbiztosító. A 19 magánpénztárból tizenegy taglétszáma nem éri el az 50 ezret, ezeknek az intézményeknek 100 millió forintot kellene lerakniuk az átalakuláshoz.
A nagyobb pénztárak vezetői úgy gondolják: legfőbb ideje, hogy a törvény megszülessen, a finomhangolásra van még idő. Számukra közömbös, hogy az átalakulás kötelező-e vagy sem, de a szavatoló tőkét a biztonságos működés szempontjából lényeges feltételnek mondják.
Éles viták folynak a járadékszabályozásról is. A bírálók szerint a törvényjavaslat alig kínál választási lehetőséget a tagoknak. A pénzügyminisztérium viszont azzal érvel a törvényjavaslat mellett, hogy kötelező nyugdíjrendszernek nem lehet alapvető eleme az egyösszegű pénzfelvétel, hiszen annak az a célja, hogy élethosszig nyújtsa a megélhetést biztosító életjáradékot - olvasható a Népszabadságban.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?