Az álláskeresők adminisztrációs terheit enyhítené a kormány
Az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítését javasolja a kormány.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár parlamenti expozéjában példaként hozta, hogy bevezetnék az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnne meg. Lehetővé válna az is, hogy az ügyfél e-mailben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.
A javaslat emellett megszüntetné azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, mivel ebben az ellátásban csak azok részesülhetnek, akik rehabilitáció után sem alkalmasak a munkavégzésre.
Az indítvány lehetőséget adna a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatároznák azt is, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.
A kormány módosító javaslata egyéb részletszabályokat is tartalmaz, így például a filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldanák az eddigi létszámkorlátot. A javaslat alapján a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet.
A fideszes Kara Ákos felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy egyszerűsödik az álláskeresők és a munkahelyi központ közötti kapcsolattartás, mivel az ügyfél a körülményeinek változásáról is értesítheti e-mailben a hivatalt.
A szocialista Gúr Nándor átverésnek nevezte, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket ne lehetne álláskeresőként nyilvántartásba venni; szerinte a kormányzat statisztikai bűvészkedéssel próbál jobb adatokat kimutatni, ahelyett, hogy a foglalkoztatást bővítené.
Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta: nem látja a javaslat bürokráciacsökkentő hatását. A képviselő közölte: nem érti, miért kell megkülönböztetni a filmiparban tevékenykedő statisztákat és rugalmasabbá tenni foglalkoztatásukat?
Vágó Gábor (LMP) szerint nem szolgálja a munkát keresők érdekét, ha kizárólag elektronikus úton tartják a kapcsolatot a munkaügyi központokkal, szerinte nem ezen kellene spórolnia a kormánynak. Bírálta, hogy munkaviszonynak számít a közfoglalkoztatottak jogviszonya, annak ellenére, hogy díjazásuk nem éri el a minimálbér összegét. A képviselő szintén lehetővé tenné a rokkantsági ellátásban részesülők álláskeresők közötti nyilvántartását.
Czomba Sándor államtitkár válaszában elmondta: az elektronikus ügyintézéssel nem az a cél, hogy a hivatalok ügyintézői ne találkozzanak az ügyfelekkel, hanem az, hogy az álláskeresők minél hamarabb jogviszonyt létesíthessenek. Közölte azt is: pótszabadság azért nem adható a közfoglalkoztatottaknak, mert ilyen jogviszony legfeljebb egy évig tartható fenn, miközben pótszabadság csak többéves munkaviszony után jár.
A rokkantsági ellátásban részesülők nincsenek munkaképes állapotban, így a hivatalok nem közvetíthetik ki őket állásokba - indokolta az államtitkár, miért nem vennék álláskeresőként nyilvántartásba ezeket az embereket. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülőkre ez nem igaz.
Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.
A javaslat emellett megszüntetné azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, mivel ebben az ellátásban csak azok részesülhetnek, akik rehabilitáció után sem alkalmasak a munkavégzésre.
Az indítvány lehetőséget adna a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatároznák azt is, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.
A kormány módosító javaslata egyéb részletszabályokat is tartalmaz, így például a filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldanák az eddigi létszámkorlátot. A javaslat alapján a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb napi 12 ezer forint lehet.
A fideszes Kara Ákos felszólalásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy egyszerűsödik az álláskeresők és a munkahelyi központ közötti kapcsolattartás, mivel az ügyfél a körülményeinek változásáról is értesítheti e-mailben a hivatalt.
A szocialista Gúr Nándor átverésnek nevezte, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket ne lehetne álláskeresőként nyilvántartásba venni; szerinte a kormányzat statisztikai bűvészkedéssel próbál jobb adatokat kimutatni, ahelyett, hogy a foglalkoztatást bővítené.
Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta: nem látja a javaslat bürokráciacsökkentő hatását. A képviselő közölte: nem érti, miért kell megkülönböztetni a filmiparban tevékenykedő statisztákat és rugalmasabbá tenni foglalkoztatásukat?
Vágó Gábor (LMP) szerint nem szolgálja a munkát keresők érdekét, ha kizárólag elektronikus úton tartják a kapcsolatot a munkaügyi központokkal, szerinte nem ezen kellene spórolnia a kormánynak. Bírálta, hogy munkaviszonynak számít a közfoglalkoztatottak jogviszonya, annak ellenére, hogy díjazásuk nem éri el a minimálbér összegét. A képviselő szintén lehetővé tenné a rokkantsági ellátásban részesülők álláskeresők közötti nyilvántartását.
Czomba Sándor államtitkár válaszában elmondta: az elektronikus ügyintézéssel nem az a cél, hogy a hivatalok ügyintézői ne találkozzanak az ügyfelekkel, hanem az, hogy az álláskeresők minél hamarabb jogviszonyt létesíthessenek. Közölte azt is: pótszabadság azért nem adható a közfoglalkoztatottaknak, mert ilyen jogviszony legfeljebb egy évig tartható fenn, miközben pótszabadság csak többéves munkaviszony után jár.
A rokkantsági ellátásban részesülők nincsenek munkaképes állapotban, így a hivatalok nem közvetíthetik ki őket állásokba - indokolta az államtitkár, miért nem vennék álláskeresőként nyilvántartásba ezeket az embereket. Hozzátette: a rehabilitációs ellátásban részesülőkre ez nem igaz.
Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?