Az elemzők szerint a bérek tartják a járvány előtti növekedési ütemet
A Takarékbank vezető elemzője szerint egyelőre a második hullám sem okozott nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december-januári adatokat.
A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek - összegezték véleményüket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerdán a KSH legfrissebb jelentését kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel kiadott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset éppúgy, mint szeptemberben 8,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az első tízhavi bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Továbbra is megközelítőleg a vírus előtti dinamikát tartja a bérnövekedés üteme - állapította meg az MTI-nek küldött kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Kiemelte: a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek növekedése 9,5 százalékra gyorsult októberben az előző havi 8,6 százalék után.
A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében változatlanul erőteljes a bérdinamika. A második hullám sem okozott egyelőre nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december-januári hónapokat - figyelmeztetett Horváth András.
A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank várakozásai szerint 10 százalékot alulról megközelítő lesz a tavalyi éves dinamika, idén pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a még zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják, tette hozzá.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy októberben alapvetően nem változott a keresetek dinamikája, az adatok továbbra is az inflációt érdemben meghaladó átlagkereset-növekedést mutatnak. Kiemelte: bár továbbra is jelen van, de a KSH által számított átlagbér-növekedésben egyre kisebb szerepet játszik az összetételhatás - az alacsonyabb bérű munkavállalók elbocsátása - az általa okozott torzítás folyamatosan mérséklődik.
A novemberi és decemberi bérstatisztikában sem várható Regős Gábor szerint nagy meglepetés, az eddigi tendencia folytatódhat. Ami talán érdekes lehet, az az év végi bónuszfizetések alakulása. Az idei bérfolyamatokat nagyban meghatározza a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló döntés. A mérséklődő munkaerőhiány lassíthatja a bérnövekedést, miközben az egyes területeken, mint az orvosoknál, várható béremelések gyorsíthatják a bérek átlagos emelkedését. A minimálbérről és a garantált bérminimumról hozandó döntést illetően - az adócsökkentések hatását és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet figyelembe véve - a korábbinál mérsékeltebb, de az inflációt meghaladó emelés lehet reális. Kérdés, hogy mikorra születik meg a megállapodás - ebben a munkaadói oldal kivárásra játszhat, hogy lássa, hogyan alakul a gazdaság idei teljesítménye, meddig tartják fenn a korlátozásokat - vetette fel Regős Gábor.
MTI
A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében változatlanul erőteljes a bérdinamika. A második hullám sem okozott egyelőre nagy károkat a munkaerőpiacon, de érdemes megvárni a december-januári hónapokat - figyelmeztetett Horváth András.
A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank várakozásai szerint 10 százalékot alulról megközelítő lesz a tavalyi éves dinamika, idén pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a még zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják, tette hozzá.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy októberben alapvetően nem változott a keresetek dinamikája, az adatok továbbra is az inflációt érdemben meghaladó átlagkereset-növekedést mutatnak. Kiemelte: bár továbbra is jelen van, de a KSH által számított átlagbér-növekedésben egyre kisebb szerepet játszik az összetételhatás - az alacsonyabb bérű munkavállalók elbocsátása - az általa okozott torzítás folyamatosan mérséklődik.
A novemberi és decemberi bérstatisztikában sem várható Regős Gábor szerint nagy meglepetés, az eddigi tendencia folytatódhat. Ami talán érdekes lehet, az az év végi bónuszfizetések alakulása. Az idei bérfolyamatokat nagyban meghatározza a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló döntés. A mérséklődő munkaerőhiány lassíthatja a bérnövekedést, miközben az egyes területeken, mint az orvosoknál, várható béremelések gyorsíthatják a bérek átlagos emelkedését. A minimálbérről és a garantált bérminimumról hozandó döntést illetően - az adócsökkentések hatását és a kedvezőtlen gazdasági helyzetet figyelembe véve - a korábbinál mérsékeltebb, de az inflációt meghaladó emelés lehet reális. Kérdés, hogy mikorra születik meg a megállapodás - ebben a munkaadói oldal kivárásra játszhat, hogy lássa, hogyan alakul a gazdaság idei teljesítménye, meddig tartják fenn a korlátozásokat - vetette fel Regős Gábor.
MTI
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig