Az EU-n belül a magyaroknak van az egyik legkisebb beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak

Uniós átlagban a magyar munkaadók majdnem a legkevésbé rugalmasak, viszont munkaidőn kívül ritkán keresik meg a beosztottakat feladatokkal.

Az Európai Unióban a bolgárok után a magyaroknak és a litvánoknak van a legkisebb beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak - írja a G7.hu az Eurostat 2019-re vonatkozó, friss adatai alapján. Magyarországon a munkavállalók 79 százalékának a munkaadó osztja be az idejét, 10-10 százalékuk részben szabadon, illetve teljesen szabadon dönt munkaidejéről.

grafikon: G7.hu

Rugalmasság tekintetében az utolsó három ország közt vagyunk. A lista másik végén Finnország áll, a finneknél csak a dolgozók 29 százalékának nincs ráhatása arra, hogy mikor dolgoznak. Őket követi a listán Svédország, Hollandia és Luxemburg. Legnagyobb arányban a svédek, a dánok, a hollandok és a finnek válaszoltak úgy, hogy munkaidő alatt viszonylag könnyen el tudnak intézni egy sürgős ügyet. legkisebb arányban a bolgárok, a románok és a szlovákok válaszoltak így, a magyarok 40 százaléka véli úgy, hogy nem vagy csak nehezen tudja elintézni sürgős ügyeit munkaidő közben.
Az adatokból az is kiderül, hogy azokban az országokban, ahol a dolgozók nagyobb rugalmasságot kapnak, könnyebben keveredik a munkaidő és a szabadidő. A munkaidő szempontjából rugalmasnak számító Finnország, Svédország és Hollandia is az élmezőnyben van, ha azoknak a munkavállalóknak az arányát nézzük, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt két hónapban a munkaadója munkaidőn kívül adott feladatot vagy kereste meg valamilyen munkával kapcsolatos témában. Legkisebb arányban a cseheket, a románokat és litvánokat keresi meg munkaadójuk munkaidőn kívül, és Magyarországon is mindössze a válaszadók 8 százaléka véli úgy, hogy gyakran és konkrét feladattal keresik meg szabadidejében.