Az MSZOSZ és a VOSZ egyeztetne a távolléti díjról

Mindkét érdekképviseleti vezető úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, de egy technikai módosítással tisztázható lenne a helyzet.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megjelent módszertani segédletből - amely példákkal is illusztrálva nyújt segítséget a távolléti díj kiszámításához - a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemeli: "számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény finomhangolására".

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a távolléti díj szabályozása "túlbonyolított, gyakorlatilag nem alkalmazható", mivel többféleképpen lehet kiszámítani a szabadságos hónapban a munkáért járó díjazást. A szakszervezeti szövetség ezért szerdán levelet küldött Czomba Sándornak, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának. Ebben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának összehívását kérik, hogy a lehető leggyorsabban tisztázható legyen a távolléti díj kérdése - ismertette az MSZOSZ elnöke.

Pataky Péter elmondta, hogy számos gyakorlati probléma van - például hogy többféle bérszámfejtő program van -, amelyeket mielőbb rendezni kell. Ez egy technikai módosítással megoldható lenne - fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy a kérdés mielőbbi tisztázása már csak azért is fontos, mert a szabadság egy részét a munkaadó adhatja ki.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára is úgy vélekedett, hogy nem egyértelmű a szabályozás a többféle, minden esetben más bért eredményező számítási lehetőség miatt, ezért van értelme összehívni a VKF bizottságát. A főtitkár szerint ebben a negyedévben sikerülhet rendezni a bizonytalanságokat.

Kifejtette: a rövidebb hónapokban kivett szabadság esetén valóban rosszabbul, a hosszabbakban kivett szabadságoknál pedig jobban járhat a munkavállaló, de ezek a hatások az egyén szintjén egy-egy évben kiegyenlítik egymást. Dávid Ferenc felvetette azt is, hogy ha a dolgozó rosszabbul jár egy hónapban, akkor - ahol van erre forrás - a munkaadó akár egyoldalúan adhat kompenzációt, kiegészítést munkavállalójának.

A főtitkár hangsúlyozta: nem helyes az a feltételezés, hogy "erre majd utazni fognak a munkáltatók", vagyis hogy "szándékosan" a rövidebb hónapokban küldik szabadságra dolgozóikat. "Ez nem így működik" - szögezte le Dávid Ferenc. Úgy vélte, mielőbb meg kell állapodni egy egyértelmű számítási módról, amit be kell emelni a Munka törvénykönyvébe.