Az RTL szerint a kormány adónak álcázva akarja tönkretenni a tévét
Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozik.
A tévétársaság hétfőn azt követően juttatta el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy a fideszes L. Simon László beterjesztette az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a reklámadó bevezetéséről, amelyet - elfogadása esetén - az árbevétel után, sávosan kell megfizetniük a médiacégeknek.
A hétfőn beterjesztett javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.
Az RTL Magyarország azt írta: megdöbbenéssel fogadták a törvényjavaslatot, az abban foglaltak szerint ugyanis az adó túlnyomó része - körülbelül 50 százaléka - az RTL Magyarországot terhelné. Az adó költségvetési hatása minimális - fűzték hozzá -, annak összege a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank idén reklámra költ - fogalmaztak közleményben.
Hangsúlyozták: az RTL tizenhét éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban, tavaly is "jelentősen" hozzájárult a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes összege, így - a társaság szerint - világos, hogy az adó kivetésének fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása.
Közölték azt is: az RTL közvetve vagy közvetetten minimum 600 család megélhetését biztosítja, több mint 15 éve a legnézettebb televízió csatornát üzemelteti.
Kitértek arra is, hogy társaságuk profitábilisan működött az elmúlt években, ám a tervezett adó - amelynek módja és mértéke szerintük semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert - a vállalatot több milliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait.
"Hangsúlyozzuk, hogy az RTL Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a piaci alapon történő működés és a független hírszolgáltatás biztosítása mellett, valamint amellett, hogy továbbra is a legnézettebb szórakoztató műsorokat készítse és mutassa be Magyarországon" - zárta közleményét az RTL.
A TV2 a reklámadó-tervezet visszavonását kéri
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a médium elfogadhatatlannak tartja, hogy a múlt évben a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé.
"Különösen aggályosnak tartjuk, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire" - fűzték hozzá.
A TV2 úgy látja, ha a törvényt elfogadják, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel a legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, így a TV2-re is.
Hozzátették, hogy az új adó körülbelül 1,6-1,8 milliárd forint bevételkiesést jelentene a "100 százalékban magyar tulajdonba került" TV2-nek. A 2013-as 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené. Így akár meg is szűnhetnek az olyan műsorok, mint például a Tények, a Mokka, a Napló és az Aktív, de a Jóban Rosszban is veszélybe kerülhet - hívták fel a figyelmet.
"A TV2 a fentiek alapján határozottan arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől" - jelentették ki.
DK: a reklámadónak nem pénzügyi, hanem politikai célja van
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a reklámadó bevezetésének nem pénzügyi vagy adójogi, hanem inkább politikai célja van. Erről a párt ügyvezető alelnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Molnár Csaba azt mondta, a kormány megpróbálja ellehetetleníteni a nem hozzá kötődő médiumokat, az intézkedés elsősorban az RTL Klubot, másodsorban pedig az ATV-t támadja. Szerinte a reklámadó sújtaná a "kormányközeli médiát" is, de ezeknek a médiumoknak "olyan hatalmas mennyiségű" állami reklámbevétele van, hogy a kiesést könnyen kompenzálnák.
Az intézkedést a sajtószabadság "újbóli, durva, erőszakos kormányzati korlátozásának" értékelte a DK-s politikus.
Molnár Csaba azt mondta, hogy ha elfogadják a jogszabályt, akkor abból újabb "Orbán-féle értelmetlen, butuska szabadságharc lesz" az Európai Unió testületeivel szemben, mert az EU korábban is bebizonyította, hogy "a magyar kormány helyett, ha kell Magyarországon is védelmezi a sajtószabadságot". Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt négy évben, amikor Magyarországon a kormány korlátozni akarta a sajtószabadságot, akkor az EU intézményei ezzel mindig megpróbáltak szembemenni. "Ha magától nem teszi meg ezt az Európai Bizottság, akkor mi fogjuk ezt kezdeményezni" - jelentette ki Molnár Csaba.
Hétfő koradélutánig nem érkezett reklámadóról szóló javaslat az Országgyűléshez.
A hétfőn beterjesztett javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.
Az RTL Magyarország azt írta: megdöbbenéssel fogadták a törvényjavaslatot, az abban foglaltak szerint ugyanis az adó túlnyomó része - körülbelül 50 százaléka - az RTL Magyarországot terhelné. Az adó költségvetési hatása minimális - fűzték hozzá -, annak összege a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank idén reklámra költ - fogalmaztak közleményben.
Hangsúlyozták: az RTL tizenhét éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban, tavaly is "jelentősen" hozzájárult a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes összege, így - a társaság szerint - világos, hogy az adó kivetésének fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása.
Közölték azt is: az RTL közvetve vagy közvetetten minimum 600 család megélhetését biztosítja, több mint 15 éve a legnézettebb televízió csatornát üzemelteti.
Kitértek arra is, hogy társaságuk profitábilisan működött az elmúlt években, ám a tervezett adó - amelynek módja és mértéke szerintük semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert - a vállalatot több milliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait.
"Hangsúlyozzuk, hogy az RTL Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a piaci alapon történő működés és a független hírszolgáltatás biztosítása mellett, valamint amellett, hogy továbbra is a legnézettebb szórakoztató műsorokat készítse és mutassa be Magyarországon" - zárta közleményét az RTL.
A TV2 a reklámadó-tervezet visszavonását kéri
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a médium elfogadhatatlannak tartja, hogy a múlt évben a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé.
"Különösen aggályosnak tartjuk, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire" - fűzték hozzá.
A TV2 úgy látja, ha a törvényt elfogadják, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel a legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, így a TV2-re is.
Hozzátették, hogy az új adó körülbelül 1,6-1,8 milliárd forint bevételkiesést jelentene a "100 százalékban magyar tulajdonba került" TV2-nek. A 2013-as 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené. Így akár meg is szűnhetnek az olyan műsorok, mint például a Tények, a Mokka, a Napló és az Aktív, de a Jóban Rosszban is veszélybe kerülhet - hívták fel a figyelmet.
"A TV2 a fentiek alapján határozottan arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől" - jelentették ki.
DK: a reklámadónak nem pénzügyi, hanem politikai célja van
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a reklámadó bevezetésének nem pénzügyi vagy adójogi, hanem inkább politikai célja van. Erről a párt ügyvezető alelnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Molnár Csaba azt mondta, a kormány megpróbálja ellehetetleníteni a nem hozzá kötődő médiumokat, az intézkedés elsősorban az RTL Klubot, másodsorban pedig az ATV-t támadja. Szerinte a reklámadó sújtaná a "kormányközeli médiát" is, de ezeknek a médiumoknak "olyan hatalmas mennyiségű" állami reklámbevétele van, hogy a kiesést könnyen kompenzálnák.
Az intézkedést a sajtószabadság "újbóli, durva, erőszakos kormányzati korlátozásának" értékelte a DK-s politikus.
Molnár Csaba azt mondta, hogy ha elfogadják a jogszabályt, akkor abból újabb "Orbán-féle értelmetlen, butuska szabadságharc lesz" az Európai Unió testületeivel szemben, mert az EU korábban is bebizonyította, hogy "a magyar kormány helyett, ha kell Magyarországon is védelmezi a sajtószabadságot". Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt négy évben, amikor Magyarországon a kormány korlátozni akarta a sajtószabadságot, akkor az EU intézményei ezzel mindig megpróbáltak szembemenni. "Ha magától nem teszi meg ezt az Európai Bizottság, akkor mi fogjuk ezt kezdeményezni" - jelentette ki Molnár Csaba.
Hétfő koradélutánig nem érkezett reklámadóról szóló javaslat az Országgyűléshez.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység